Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-01 / 27. szám
kivetni, holott a protestánsok a kilátásba helyezett állami segéllyel megszüntetik a felekezeti adót. — Ezekre a kesergő czikkekre csak azt válaszoljuk, hogy ha a róm. kath. egyház kezében levő, állami eredetű vagyon értéke és jövedelme a valóságnak megfelelőleg s nem úgy volna felszámítva, mint a hogy van s a mely felszámításra nézve maga Wekerle Sándor jelentette ki, hogy a valóságnak messze alatta marad: akkor bizony a protestánsok csak egy csekély részét nyerték meg annak, a mihez az egyenlőség és viszonosság alapján joguk van, s csak a telhetetlen pápás papzsák táthatja fel a száját, hogy megtöltetését követelje. Az „Esztergom" pedig nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a kilátásba helyezett államsegély arra képesíti a protestáns egyházat, hogy az egyházi adózást megszüntesse. Hiszen nagyon jól tudja, hogy a prot. egyházak nem akarják ezt megszüntetni, csupán csak az elviselhetés mértékén túl menő terheken könnyíteni. Számítasaik is csak ezen az alapon történtek, — az állami segítség is csak erre adatott. Hanem persze, a hangulatkeltés és a követelések útjának egyengetése végett czélszerübb azt hirdetni, hogy a protestánsok már mindent megnyertek és még egyházi teherviselésüket is megszüntethetik, s csupán a róm. kath. egyház az, a mely mindenből kitagadva, árván, szegényen kénytelen tengetni életét. Az ilyen beszéd ignotos fallit, notis est derisui! Antal Géza küldetésének eredménye. Antal Gézát a ref. egyet, konvent elnöksége tudvalevőleg Amerikába küldötte ki, az ottani magyar ref. gyülekezetek ügyeinek tanulmányozására és a közöttük levő meghasonlás orvosszereinek keresésére. Antal Géza be is végezte küldetését ; ele hogy mily eredménnyel, a felől sem ő, sem a konventi elnökség nem tájékoztatta eddigelé a hazai egyházi közvéleményt. Most azonban Nánássy Lajos, chicagói lelkész némileg fellebbenti a fátyolt a Debr. Prot. Lap f. évi 25-dik számában. A Reformed Church Messenger tudósítása alapján ugyanis azt írja, hogy a Ref. Church missziói bizottsága f. é. ápr. 3-án tartott ülésében a következőket határozta. 1. A magyarországi egyház kiküldöttjének látogatása által a bizottság nem csupán jobban érti, de sokkal inkább méltányolja a hazai egyház motívumait s Amerikában élő gyermekei érdekében kifejtett óhaját és szándékát. 2. A bizóttság jelentést tesz a hazai egyháznak a magyar gyülekezetek állásfoglalásáról, s kijelenti, hogy véleménye szerint is legbölcsebb megoldás a magyar gyülekezetek jelentéseinek és határozatainak elfogadása lenne (t. i. meghagyni az amerikai magyar ref. gyülekezeteket az amerikai ref. egyház fenhatósága alatt). 3. A belmissziói bizottság a következő kérelmet terjeszti a magyarországi egyház elé: a) A hazai egyház mindig a legjobb ifjú embereket (akár mint lelkészeket, akár mint tanulókat) küldje Amerikába a magyarok közé. b) A magyarok között folytatandó uagyobbarányú missziói munka létesíthetése végett a hazai egyház évről-évre olyan anyagi segélyt bocsásson a belmissziói bizottság rendelkezésére, a minőt buzgalma és bölcsesége jónak tart. c) A hazai egyház tegye lehetővé újabb magyar templomok építését amerikai talajon. Viszonzásul pedig ígéri a Board, hogy évről-évre jelentést fog küldeni a konventhez, a miből a magyar gyülekezetek fejlődéséről felvilágosítást szerezhet. Végül a bizottság kijelenti, hogy a békés együttműködés érdekében hajlandó megfontolás alá venni a konventtől származó mindennemű tervet. Útmutató a gyakorlati lelkészetben. A tornai ref. egyházmegye lelkészi értekezlete elhatározta, hogy kérvényt intéz a konventhez egy, a segéd- és ifjú lelkészek részére szolgáló gyakorlati kézikönyvnek pályázat útján leendő megiratására. A szerkesztendő kézikönyv czíme: „Útmutató a gyakorlati lelkészetben" lenne. Tartalma pedig felölelné azon állami és egyházi törvényeket, rendeleteket, határozatokat és utasításokat, a melyek: 1. a lelkészeknek, mint községi tagoknak és állampolgároknak jogait ós kötelességeit előírják; 2. a lelkészi fizetésre, kongruára, gyám- és nyugdíjintézetekre, káplántartásra, özvegyi és kegyeleti évre s a lelkészek kiváltságaira vonatkoznak; 3. melyek az állam és egyház közötti viszonyt szabályozzák; 4. az iskolaszéki elnökök teendőit, hatáskörét, az iskoláztatást, az iskolák szervezetét, a tananyagot, a tanrendszert, a tanítók választását, alkalmazását, a tanítói és kántori fizetéseket, az államsegélyt, korpótlékot, tanítói özvegy- és árvasegélyt szabályozzák; 5. melyek a domesztikára és egyházi adózásra vonatkoznak ; 6. melyek az egyházak, iskolák, lelkészek, tanítók állami, megyei és községi adóit előírják, illetve az alól mentesítenek ; 7. melyek a házassági jogra, gyermekek vallására, át- és kitérésre, az anyakönyvi kivonatok kiállítására és felbélyegzésére vonatkoznak; 8. melyek a lelkészek és tanítók katonáskodására és a katonai lelkészek ügyeire vonatkoznak; 9. melyek az egyházak és iskolák alapítását, egyházi ós iskolai vagyon eladását, vásárlását, az építkezéseket, kisajátításokat és kölcsönöket szabályozzák; 10. általában azokat a törvényeket, rendeleteket, határozatokat, utasításokat, melyek a lelkészek egyházkormányzói tisztére vonatkoznak, pl. a melyek a jegyzőkönyvek, naplók, számadások vezetésére, ellenőrzésére, lezárására, lelkészi, iskolai és népkönyvtárak alakítására, egyházi pénztárak kezelésére tartoznak. P] törvények, rendeletek, határozatok és utasítások közül a kevésbbé fontosak kivonatban, a fontosak szórói-szóra s magyarázatokkal kisérvé legyenek összeállítva a szerkesztendő kézikönyvben. — Az eszmét, daczára annak, hogy a lelkészek ma is jórészben együtt találják mindezeket a Beöthy, Vécsey és Lévay által szerkesztett gyűjteményekben, helyeseljük. Kívánatosnak tartjuk azonban, hogy az Útmutató ne csak törvényeket és rendeleteket foglaljon magában, hanem a gyakorlati lelkészet egyéb ágait, a szektákkal, szoczialistákkal való bánást, a szövetkezeteket, férfi-, női, ifjúsági egyesületeket, vasárnapi iskolákat s ezek szervezését és vezetését illetőleg is útmutatással szolgáljon. így lenne ez a gyakorlati kézikönyv igazán hasznos útmutatóvá. ISKOLA. Igazgató-tanácsi ülés. A pápai ref. főiskola igazgató-tanácsa júl. 5-én ülést tart. A gyűlés tárgyai a főiskola egyes szakairól szóló igazgatói beszámoló jelentések és a jövő iskolai évre vonatkozó intézkedések lesznek. Felügyelöválasztás. A késmárki evang. liczeum pártogósága a liczeum felügyelőjévé Oszvald György földbirtokost választotta meg. A budapesti ref. theol. akadémia tanári kara az 1906/7—1908/9. iskolai évekre az intézet igazgatójává B. Pap Istvánt választotta meg; az internátus felügyeletével pedig, a választmány jóváhagyásával, Farkas Józsefet bízta meg. A debreczeni ref. főiskolán a jövő 1906/7. iskolai évre rektorrá dr. Handel Vilmos jogakadémiai tanár, a theol. akad. dékánjává dr. Erdős József, a jogakad. dékánjává dr. Kun Béla választatott meg. Huszonöt éves tanítói jubileum. Azon alkalomból, hogy a budapesti skót iskola igazgatója: Victor Ágost,