Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-01 / 27. szám

BELFÖLD. A ref. zsinat felirata a királyhoz. Lapunk mult heti számának zsinati tudósítása, a hely szük volta miatt, csak bevezető és fejező részét közölhette a törvények szentesítése tárgyában a királyhoz intézett zsinati feliratnak. A teljesség kedvéért, kiegészítésképen adjuk most a feliratnak, a változtatásokat feltüntető és indokoló középső részét is, a következőkben : Az egyházalkotmányról és szervezetről szóló I. törvényczikkünk anyagát a most érvényben levő s Felséged által Bécsben 1893. évi deczember hó 29-én jóváhagyott s megerősített törvényünk 1—181. szakaszai képezik s ezen szakaszok beosztásától és rendelkezéseitől annyiban tér el, hogy : az egyháztagok illetőségéről, valamint jogairól és köteleségeiről az eddigi 14—17. s részint a 88. szakaszokban foglalt rendelkezések most a 105. és következő szakaszokba vannak elhelyezve. A presbitérium teendői czím alatt az eddigi 27 szakaszba foglalt pontok most „Az egyházközség hatásköre" (14. §.) czím alatt soroltatnak fel. A tanítókra és tanárokra vonatkozó eddigi 101—104. s 108—109., szakaszok most a köznevelés ós közoktatásügyről szóló VI. törvényczik 18—23., 44., 45. és 75—82. szakaszaiba foglaltattak. Az 1. §-ban „az evangéliom szerint reformált magyarországi keresztyén egyház" elnevezés helyett „a magyarországi református egyház" elnevezés állapíttatott meg. Az 5. §. az állam segédkezése és eljárása (ius advocatiae) eseteit szabatosan körülírja. A 7. §. a fokozatos hatóságok szabályrendelet-alkotási jogát tüzetesebben állapítja meg. A 10. §. a nagyobb egyházakat híveik lelki gondozásának minél teljesebbé tétele czéljából parókhiális körök szervezésére kötelezi, s a missziói egyházközségek ós a szórványok törvénybe iktatása mellett, az egyházközségeket az eddiginél megfelelőbb módon osztályozza és írja körül, A 13. §. gondoskodik a társ-, leány- és egyesült egyházközségeknek önálló egyházközséggé alakulása esetén a vagyonközösség megszüntetésének módozatairól. A 15. §. d) pontja módot ad el nem halasztható kölcsön felvételére. A 137 - dik §-ban a rendes, helyettes és segédlel -készeken kívül a missziói, katonai, fegyházi, fogházi s az állami, alapítványi és törvényhatósági közintézeteknél működő és az állandó vallástanító lelkészek törvénybe iktatásáról is gondoskodtunk. Az egyházhatósági szervezet megállapításánál az egyházközség hatáskörének, illetve jogainak gyakorlását és kötelességeinek végzését — az érvényben levő törvény 18. §. c) pontjában említett ügyek tekintetében az egyházkerületi szabályrendelet mellőzésével — most a 16. és következő §-ok szabályozzák. A 19—21. §-ok a választói névjegyzék készítéséről, illetve kiigazításáról; a 20—37. §-ok a választásról tartalmaznak részletes intézkedéseket. A 27- §. a presbitériumban helyt ad az állandó vallástanító lelkésznek, illetve, ha többen vannak, képviselőjüknek s a gimnázium képviselete mellett a főiskola, tanítóképző, kisdedóvóképző intézetek és felsőbb leányiskola képviseletének is. Az 51. §. az egyházmegyei közgyűlések szervezésénél helyt ad a missziói lelkészeknek s a középiskolák képviselete mellett a főiskolák, tanító- és tanítónőképző-intézetek, felsőbb leányiskolák képviseletének is. A tanítókat pedig az eddiginél nagyobb képviselettel ruházza fel s az egyházmegye területén lakó állandó vallástanító, katonai, fegyházi, fogházi valamint az állami, alapítványi és törvényhatósági közintézeteknél működő lelkészek és a segédlelkészek javára tanácskozó jogot biztosít, A 62. §. az egyházkerületi közgyűléseknél a theologiai, bölcsészeti és jogakadémiák javára külön-külön s a főgimnáziumok, továbbá a tanítóképző-intézeteken kívül ínég a tanítónőképző-intézetek és a felsőbb leányiskolák javára is képviseletet ad s a tanítók részére négy tanító képviselőt biztosit. A 82. §. szerint a zsinatra a népiskolák tanítói közül egyházkerületenként egy-egy képviselő választandó. Úgy a zsinatra, mint az egyházkerületi és egyházmegyei közgyűlésekre a tanárok és tanítók közül választandó képviselők megválasztására a zsinatpresbiteri elvek alapján kizárólag az anya-, társ- és missziói egyházközségek presbitériumai jogosítvák. A 45. és 58. §§-ok a presbitérium és az egyházmegyei közgyűlés határozatai, a 166. §. az esperes intézkedései elleni jogorvoslatot szabályozzák. Az 50. §. c) pontja és 61. §. c) pontja az esperes és püspök joghatóságát iktatják törvénybe. A 161. §. f) pontja, 165. §. f) pontja, 180. e) pontja és 185- §. h) pontja az egyházmegyei és egyházkerületi elnökséget rendbüntetés alkalmazása iránti joggal ruházzák fel. A 152. és 174. §§-ok az egyházmegyei, illetve egyházkerületi ügyészek jog- és hatáskörét s a 186. §. az egyházi tisztviselők, alkalmazottak és az egyháztagok felelőségét írják körül. A 114. §. a legkisebb lelkészi javadalom mértékét állapítja meg. Fájdalom, hogy anyagi erőink elégtelensége még ezen legkisebb mérték kielégítését sem teszi lehetővé, úgy, hogy a fedezet alapjául kénytelenek voltunk utalni az 1848. évi XX. törvényczikkre, melynek miként való végrahajtása tárgyában Felséged magyar királyi kormányával, ágostai hitvallású evangélikus testvéreinkkel közös tárgyalásokat folytatunk. A lelkészválasztásról szóló második törvényczikk jelenleg érvényben levő egyházi törvényeinktől két lényegesebb irányban tér el. Először abban az irányban, hogy jelenlegi egyházi törvényeinknek az egyházközségek osztályozására és a lelkészek minősítésére vonatkozó 182—190. §-ai s velük együtt általában az osztályozás és a minősítési fokozatok is eltöröltetvén, a lelkészek és lelkészi jellegű egyének minősítése, választhatósága a törvény 1. §-ában a szabad lelkészválasztás elvének alapján egységesen szabályoztatott. Ezenkívül egyházi törvényhozásunk, egyházkerületeink közóhajára, jelenleg érvényben levő lelkészválasztási törvényeinknek néhány régóta élénken érzett fogyatkozását kívánta pótolni. Ugyanis a kegyeleti idő kérdését a 75—83. §-okban egységesen szabályoztuk. Ugyanezen törvény keretében,