Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-06-17 / 25. szám
nélkülözhetetlen gondolateleme a protestantizmus a kultúra további haladásának s a modern világnézet folytonos kifejlődésének. íme ilyen magvas gondolatokkal végződött a német történetírók 9-dik nagygyűlése. Ezekhez hasonló gondolatokat hirdetett Harnack is „A keresztyénség lényege" cz. történeti művében. * * * Meeklenburg - Sverin nagyherczegség területén az 1905. év végén volt 473 luth., 1 ref. s 2 róm. kath. templom (Sverin és Ludvigslust városában); továbbá 52 luth., 3 róm. kath. (Rostock, Wismar és Heiligendainmban), 1 gör. kath. (Ludvigslustban) s 1 irvingiánus (Rostockban) kápolna. Az izraelitáknak mindössze 23 zsinagógájuk van. Az iskolák száma a következő: 23 nyilvános felsőbb, 1200 polgári és nép-, 524 földbirtokos és iparos s 72 magániskola. A luth. tartományegyháznak az 1900. évi népszámlálás adatai szerint volt 529,308, a ref. egyháznak 621, a róm. katholikusnak 8124, a gör. katholikusnak 50, az irvingiánusnak 319 s az izraelitának 1763 hivője. Az 1904. év születései közül 15,321 volt törvényes s 1935 törvénytelen, vagyis 8'92% születésből 1 gyermek törvénytelen. Az utolsó 10 év alatt 8 25% születésre esik 1 törvénytelen gyermek. A legújabb morálstatisztika épen nincs kedvező arányban a mecklenburg-sverini tartományegyház annyira hangoztatott hitvallásos theologiájával és merev lutheri orthodoxiájával. Mert hát az ev. keresztyénség lényege nem is a tan, az orthodoxia, hanem a valláserkölcsi élet. * * * Müller Károly, erlangeni ref. theol. tanár ós ismert nevű egyháztörténetiró, nagyérdekű előadást tartott az ev. egyházi egyesület május 2-ikán Stuttgartban tartott közgyűlésén „Keresztyénség és monizmus" czímmel. Mély és beható fejtegetéseiben azokra a nehézségekre utalt, a melyekkel a monizmussal folytatott küzdelemben találkozik az ember, a mennyiben a monizmus lényegesen különbözik a materializmus közönséges felfogásától. Gyökeres hibája a monizmusnak abban van, hogy nem tud számolni az ember személyiségének általánosan tapasztalható tényével, a mit az előadó érdekes és tanulságos példákkal is megvilágított, a monizmus Háckel-féle irodalmából. Az ember személyes jellegének érzésével és tudatával meg van adva az Én és Te dualizmusa. A keresztyén álláspont szilárdan ragaszkodik a földi érzéki és földöntúli érzékfölötti élet különbségéhez, vagyis az eschatalogiához. De a monizmus is végiü azt hirdeti, hogy Isten lészen minden mindenekben. Ugyanerről a kérdésről értekezett Weitbrecht prelátus is „Modern reménytelenség és keresztyén remény" czímmel, s szembeállította a materializmus, monizmus, pesszimizmus, buddhizmus, Nietzsche s a szoczializmus modern eszmeáramlatainak szegényes reménytelenségét a keresztyénség gazdag reményével. E rendszerekkel szemben a keresztyénség gazdag valláserkölcsi világnézete minden pontjában felemelőnek és életteljesnek mondható. * * * A brit és külföldi bibliai társidat mult évi közgyűlésén jelentették, hogy az utolsó évben hat millió biblia-példány kelt el. Azoknak a nyelveknek a száma, a melyeken a társulat a bibliát nyomatta, már meghaladja a 400-at. Az utolsó évben még 11 új nyelven nyomatták azt. Ezek között szerepel a „Ladakhi" nyelv, melyet Tibet határain, a „Singpha", a melyet keleti Assamban, a „Kulivin", az új Hebridák egy szigetén, a „Zigula", Keletafrika német gyarmatainak területein s a „Saa", a melyet a salamoni szigeteken, s az az arabs köznyelv, a melyet a műveletlenebb arabs népelemek Egyiptomban beszélnek. Itt megjegyezzük még, hogy a biblia kulturális értékéről nagyszerű kijelentést tett Roosevelt is, az északamerikai Egyesült-Államok érdemes elnöke, a következőkben: „A bibliai társulatok a józan gondolkozású polgárok hálájára és elismerésére méltók és érdemesek, mivel az egész emberiség szellemi jólétét mozdítják elő. Országunk társadalmi átalakulása s egész szellemi fejlődésünk a biblián alapul. Megtisztult vallásosságunkat és erkölcsiségünket abból merítjük. A biblia terjesztésének korlátozása vagy betiltása kimondhatatlan kárt okozna a mi művelődésünk legmagasztosabb czéljainak. Mi amerikaiak nagyon sokat köszönhetünk a bibliának, s legfőbb ideje, hogy azt elismerjük s tartozásunkat vele szemben lerójuk." * * * A „De propaganda Fide" czímű s 1904-ben megjelent műnek hivatalos adatai szerint a pápás propaganda költségeinek legnagyobb részét Francziaországból kapta ós pedig 3,510,043 frankot. Francziaország után rögtön az amerikai Egyesült-Államok jönnek 784,714, Belgium 366,735, Elszász-Lotharingia 335,540 és Németország 330,365 frankkal. A propaganda évi adományainak főösszege 6.403,307 frank. Volt idő, midőn Francziaország ez adományoknak 2 /3 részét szolgáltatta be. Épen nem csodálkozhatunk tehát azon, ha még ma, a legújabb egyházpolitikai események daczára is, a pápa olyannyira szerelmes „az egyház legidősebb leányába". Továbbá az is tény, hogy Francziaország eddigelé a legtöbbet áldozott a Péter-fillérre s hogy a pogány országokban működő róm. kath. misszionáriusok 2 /3 része Francziaországból való. Ép azért fájlalja is a pápa s a franczia róm. kath. egyház, hogy politikai befolyása a keleten oly annyira meggyöngült. Összehasonlítás kedvéért megemlítjük még azt is, hogy legújabban a mohamedán kolostorokból Észak-Afrikában több, mint 400 mohamedán misszionárius indult a messze keletre s közülök 100 Kelet-Afrikába. Mindannyian fanatikus buzgalommal a keresztyén misszió ellensúlyozására s az izlam terjesztésére vállalkoztak. Végül tanulság okából közöljük, hogy a legújabb pápás statisztika szerint a kapuczinusok rendjének van 55 rendi tartományában 713 kolostora és 9970 rendi tagja és pedig 4848 papja, 1238 klérikusa és 3184 laikus testvére. A kapuczinusok rendjének kiilmissziójában 384 misszionárius van elfoglalva. 35 missziói területe van és
