Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-06-10 / 24. szám
Bevétel: mult évi maradvány .... 506 dollár perselypénzből az év folyamán 991 55 mulatságokból 409 — » adományokból 425 » iskolás gyermekektől . . . 48 )5 házb érből 456 » egyházi járulékokból .... 570 » kölcsön véve 1315 » Egész évi bevétel . 4777~ dollár Kiadások: kamatokra 2350 dollár harangra . . 315 adókra 140 lelkészi fizetés 400 tanítói fizetés 175 világítás, fűtés 105 tűzbiztosítás . . jótékonyság . . vegyes kiadások Összesen 100 „ 25 „ 260 3870 dollár. Anyakönyvi adatok: kereszteltetett 94 gyermek; házasságra lépett 26 pár; meghalt 46. A pittsburgi egyháznak régi, jól megerősödött férfi és női betegsegélyző-egylete van, melyek nagyban segítik anyagilag az egyházat. A nőegylet pl. a mult év folyamán a kathedrára bársony ünnepi és gyászterítőket ajándékozott, s az új templomba egy szép emlékablakot is helyezett el. Ugyanilyen irányban a férfiegylet is öregbítette érdemeit. A férfiegylet bevétele az 1905. évben kétezer dollár volt. Hatalmas nemzeti díszzászlója közel ezer forintba került. A vakáczión keresztül itt is van iskola, mintegy 40 gyermekkel. A tanítást a lelkész végzi. Áz egyház a „nem csatlakozottak" közé s mint ilyen a ref. churchbeli amerikai magyar egyházmegye kebelébe tartozik. Harsányi Sándor, homesteadi és vid. ref. lelkész. IRODALOM. Emlék jelek és bizonyságok. Ily czím alatt adta ki Radácsi György, sárospataki ref. theol. tanár összegyűjtött dolgozatai első kötetét. A 400 oldalra terjedő, szépen kiállított kötet „Emlékjelek" czímen azokat az életrajzszerű nekrologokat foglalja magában, a melyeket szerző legnagyobb részben a Sárospataki Lapokban irt 1883 és 1904 közt elhunyt egyházi, iskolai és világi jeleseinkről; „Bizonyságok" czím alatt pedig 10 alkalmi ünnepi beszédet és tanévmegnyitót közöl. A kötetről, addig is, míg vele behatóbban foglalkozhatunk, csak elismeréssel nyilatkozhatunk. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ára 5 korona. Kapható Trócsányi Bertalan könyvkereskedésében, Sárospatakon. Szoeziálista programmok. Bernát István közgazdasági író, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója tollából ily czímmel igen figyelemre méltó könyv hagyta el a sajtót. A szoczialista törekvések elleni védekezés szükségét már nálunk is érzi a társadalom, ennek daczára kevesen vannak, a kik a szoczialista mozgalom történetét, irányát, különböző alakjait és kívánalmait ismernék. Hézagpótló munkát végzett tehát a szerző, a midőn e művében szigorú tárgyilagossággal vázolja a külföldi régi és újabb mozgalmakat és apróra kimutatja, milyen viszonyban állanak ezekkel a magyar szocziális törekvések. Miután bemutatta a szoczialisták ideálját, első sorban ismerteti szerző a külföldi programmokat, Lassalle és Marx eltérő felfogását, a góthai, erfurti részletes programmot és az angol, franczia, belga osztrák és magyar szoczialisták programmjait. Elemezi a programmokban kifejtett kívánságok eredetét, mindenekelőtt megmagyarázva, mi értendő szoczializmus, illetőleg szocziáldemokráczia alatt. Proudhon, Lassalle és Marx munkáira utalva, bemutatja a szoczialisták főtételeit és felveti a kérdést: vájjon azok a bajok, a melyekről a szoczialisták beszélnek, nem orvosolhatók-e másként, mint a társadalmi és állami rend felforgatásával ? Vájjon milyen lenne a szoczialisták által megteremtendő új állam ? Erre sem Dietzgen, sem Kautsky nem ad kielégítő választ. Szerző rajzolja a tőkések és munkások viszonyát a külföld államaiban, és reámutatva a régi magyar állapotokra, kérdi, hogyha a szoczialisták tényleg tőkéhez akarják juttatni a munkást, miért nem gondolnak a szövetkezetekre, a melyek legjobban megmentik a kisembert a kizsákmányolástól? Meggyőzően bizonyítja be, hogy a szoczialisták terjedésének útjában akadály az agrár-kérdés. A paraszt a szocziáldemokrácziának csak úgy nyerhető meg, ha nem emlegetik előtte a főtantételt, a birtok szoczializálását; és áttérve a magyar szoczialista mozgalom vázolására, reá mutat szerző arra, hogy a szoczialista tanok terjedése a földmívelő nép között csak úgy volt elérhető, hogy a szoczialisták eredeti programmjuk ezen főtételétől eltértek, vagy azt legalább is nem emlegetik. Külön foglalkozik szerző a magyar szoczialista pártokkal. A nemzetköziekkel, az újjászervező szoczialistákkal és a Várkonyi-Áchim 48-as szoczialista párttal. Bemutatja a magyar szocziáldemokraták és a többi pártok program -mokba foglalt követeléseit, s miután ezeket bírálva, számtalan tévedéseikre, sőt mulasztásaikra utal, kifejti, mik voltak a szoczialisták sikereinek tényezői és reámutat arra, hogy a külföldön, a németek kivételével, különösen az angolok, francziák és belgák mindinkább lemondanak arról, hogy az összeomló társadalomra spekuláljanak s mindinkább igyekeznek javító társadalmi munkát folytatni a munkás osztály érdekében. Ennek a fejlődésnek a magyar szoeziálista pártok sem fognak ellent állhatni. A szocziáldemokráczia mai elterjedését a szabadságnak, a felszabadult vágyaknak köszönheti, de ugyanez a szabadság fogja korlátok közé szorítani és valódi értékére leszállítani, mert ha a szocziáldemokráczia törekvései valóra válhatnának, épen saját deszpotizmusa lenne a szabadság legnagyobb ellensége. Bernát István értékes munkája a „Pátria" irodalmi vállalat könyvkiadóhivatalában kapható. Ara 2 korona 50 fillér.