Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-06-10 / 24. szám
együtt Budapest 18'9, Szeged 19 9, Győr 202, Sopron 20'3, Szeben 21'4 halálozási arányt mutat. Legkedvezőtlenebb a halálozási arány állandóan Szabadkán (31*9), a mi részben összefügg a sűrű születéssel. A halálozási viszonyok javulását vagy rosszabbodását nálunk rendesen a gyermekhalálozások döntik el. 1904-ben is a gyermekhalálozás csökkenésének köszönhető a halálozási arányszám javulása, a mennyiben 22,413-mal kevesebb öt éven aluli halottunk volt, mint az előző évben. Az egész Magyarbirodalomban 218,670 volt az öt éven aluli és 277,166 az öt éven felüli halottak száma. Ez utóbbiak száma 2323-mal emelkedett az előző évhez képest. A hitfelekezetek közül a róm. kath. és gör. kath.-nál legnagyobb a gyermekhalálozás; legkedvezőbb a felekezeten kivülieknél, egyéb és ismeretlen vallásúaknál, unitáriusoknál és az ág. hitv. ev.-nál. A nemzetiségek közül pedig a gyermekhalálozás nagy aránya tekintetében a ruthének, szerbek és magyarok állanak első helyen; az utolsón pedig az egyéb és ismeretlen nemzetiségűek s azután a németek. A gyermekhalálozás tehát a születési szaporasággal szoros összefüggésben van. Az egyes hitfelekezetek ós nemzetiségek halálozási aránya egyébként, ezer lélekre számítva, a következő volt 1904-ben: Magyarországon r. kath. 24'6 (a zárjelben levő számok Horvát-Szlavonországokra vonatkoznak: 24-5), gör. kath. 26'9 (281), gör. kel. 27*3 (29-7), ág. hitv. ev. 23"2 (32"5), ev. ref. 24'3 (20"4), unit. 21'6 (—), izrael. 16 5 (15'4). A Magyarbirodalomban elhalt összesen ág. hitv. ev. 29,833 (1067), ev. ref. 60,792 (301). Magyar 23"9 (17'4), német 22*8 (20'8), tót 26-0 (261), oláh 26-2 (—), ruthén 25-6 (24-2), horvát 24'4 (25-7), szerb 32 5 (29'6), egyéb 24"3 (16'7). Legkedvezőtlenebb halálozási arányuk van e szerint a gör. keletieknek és a gör. katholiküsoknak, a társországokban pedig az ág. hitv. ev.-nak és a gör. keletieknek. A nemzetiségek közül a németeknek, a magyaroknak és az egyéb alatt összefoglalt nemzetiségűeknek. Az 1904. évben az anyaországban 61*0%? a társországokban 22"2°/o~t>a n állapította meg orvos a halál okát. E tekintetben csekély javulás mutatkozik az előző évhez képest, de sok még itt a tenni való. Az elhaltak közül orvosi kezelésben részesült Magyarországon 53'9%> a társországokban 24'4ö /<b egész birodalomban 50'0%Az elhaltak fele tehát nem részesült orvosi kezelésben. Hogy miért? könnyű annak okát adni. A halálokok sorában a közegészségügy szempontjából legfontosabbak a fertőző betegségek, a melyek a halálozásoknak jó részét, 25'4%-át idézték elő. Ez az arányszám csökkenés az előző évi 26-l°/o'llo z képest. Ezen arányszám legnagyobb a Tisza jobb partján fekvő területen. A fertőző betegségek okozta halálozásoknak több, mint fele a güinőkórra esik, a mely valamennyi betegség között legtöbb áldozatot szed évenként. Az anyaországban 66,515, a társországokban 11,408, összesen tehát 77,923 embert ragadt el e betegség. Az előző évhez képest ismét emelkedett e szám, még pedig 1286-tal. Az anyaországban épen a két legmagyarabb országrész, a Duna-Tiszaköz és a Duna jobb partja van legjobban fertőzve e kórtól. A törvényhatóságok közül különösen a városokban igen nagy a gümokórban elhaltak aránya. 445 halálozást okozott a hólyagos himlő, kanyaró 5969, vörheny 14,467, szamárhurut 5360, roncsoló tcA-oklob 9013, hasihagymáz (tifusz) 5089, gyermekek hasmenése 3837, vérhas 1556, kiütéses hagymáz 117, veszettség 42, pokolvar 471, orbáncz 1049, gyermekágyi láz 654. A nem fertőző betegségek közül a veleszületett gyengeség 67,358, az aggkori végkimerülés 60,025 esetét nem számítva, legtöbb halálozást okozott a, tüdő- és mellhártya-gyulladás, a mely 44,010 embernek oltotta ki életét; gutaütés 9311-et, elmebaj 2T6T, görcsök 2767, vizi betegség 10,389, sérvek szakadása 1458, gyermekágy 2024. Az erőszakos halálesetek száma 13,302 volt. Legtöbb a baleset folytán 7447, öngyilkosság 3742, gyilkosság 1681, bizonytalan eredetű erőszakos halál 431. Áz erőszakos halálesetek közé tartozik még egy birói kivégzés is. Mennyi volt az 1904. évi elhaltak közül egyházilag eltemetve? azt — sajnos — daczára annak, hogy az egyes gyülekezetek ezen adatokat hivatalosan beszolgáltatják, ezúttal sem tudjuk megmondani, pedig a központi statisztikai hivatal már az előző évre kilátásba helyezte ezen adatok kimutatását. V. Kivándorlás. A hazai közigazgatási hatóságoktól gyűjtött adatok szerint az 1904. év folyamán 70,488 egyén vándorolt ki; az előző évben 68,457. Hamburgon és Brémán keresztül összesen 50,695, Antwerpenen, Amsterdamon, Rotterdamon át összesen : 4392, Genuán át 255. Magyarországból 65,640, Horvát-Szlavonországokból 4848. Férfi együtt 48,476, nő 22,012. Magyar 21,856, német 12,134, tót 17,477, oláh 9892, ruthén 2805, horvát 5289, egyéb 945. Ausztriába 478, Németországba 2115, Romániába 7534, más balkán államokba 1328, más európai államokba 1106, Amerikába 57,695, más földrészekbe 232. Legtöbb kivándorlás ez évben is a Tisza jobb partján fekvő megyékből történt. 1904. évi augusztus hó 12-én kezdte meg a „Cunard" hajózási vállalat a kivándorlók szállítását s az év utolsó 5 hónapjában összesen 17,361 magyar honos kivándorlót szállított el Fiúméból. A kiadott útlevelek összes száma 1904-ben: 173,802 ; ezek közül Amerikába szólt 89,672, Romániába 38,644. Az utazásra jogosított egyének összes száma 204,675. Megdöbbentő szám, mely szomorú jele annak, mily sokan másfelé óhajtanak maguknak jobb hazát és megélhetést keresni, s mi egyháziak még sem tudunk vagy akarunk a kivándorlás kérdésével komolyan foglalkozni. Pedig a szomorú tanulságot e tekintetben levonhatja a legtöbb lelkész, ha összehasonlítja saját egyházának anyakönyvi adatait. Homola István. (Folytatása következik.)
