Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-07 / 2. szám

csatlakozott egyházmegye és a nem csatlakozott magyar ref. gyülekezetek között békét teremtsen. Az a hír azonban, a mely a napilapokban legközelebb megjelent, hiúvá teszi az egyesülés felöl táplált reményeket. Azt olvassuk ugyanis, hogy a mult évi decz. 12-én gyűlésre jöttek össze Pittsburg városában az amerikai protestáns egyházak védősége alatt maradt magyar ref. gyülekezetek képviselői, s ezen a gyűlésen, a helyett, hogy a már megalakult s a magyarországi anyaegyházhoz csatlakozott egyházmegyével való egyesülést mondották volna ki, egy külön, az amerikai prot. egyházak védősége alatt álló ref. egyházmegye alakítását határozták el s annak esperesévé Csutoros Elek clevelandi lelkészt választották meg. Az amerikai magyarság ügyét támogató hazai napilapok örvendenek e tény felett, Mi azonban egyáltalán nem tudunk örülni felette. Mi e külön amerikai magyar egyházmegye megalakításában nem az eddigi liarcznak és visszavonásnak a megszűnését látjuk, hanem inkább annak hivatalos szervezését. Hogy mi az oka e sajnálatos széthúzásnak, -— személyes hiúság-e, vagy az amerikai egyházi és állami viszonyokban rejlő komoly ok? — innen a távolból meg nem tudjuk mondani. Annyit azonban látunk, hogy az amerikai magyar reformátusság meghasonlott önmagában, s ez elég ók, hogy sorsa felett komolyan aggódjunk. A pápa fehér könyve. X. Pius pápa, legközelebb nevezetes encziklikát bocsátott ki, a mely a francziaországi egyházi szeparácziós törvényre kívánja megadni a választ. Tudvalevő, hogy e törvény létrejövetelében azok a súrlódások szerepeltek indító okul, a melyek a franczia kormány és a pápaság között támadtak a püspökök kinevezése és ama köztársaságellenes (monarchikus) magatartás miatt, a melyet a franczia klérus, de különösen a szerzetrendek és kongregácziók tanúsítottak. A franczia kormányok védték a püspökök kinevezése körül az államfenség jogait és meg akarták akadályozni, hogy a szerzetrendek ós a kongregácziók a köztársaságellenes politika melegágyai legyenek. Meg kellett tehát vívni a nagy harczot, a mely végeredményében nemcsak a még Napoleon által megkötött konkordátumot bontotta fel, hanem teljesen elválasztotta az államélettől az összes felekezetek életét is s megszüntette azok állami támogatását. A pápa kiadandott encziklikája okmányokkal igyekszik bizonyítani, hogy a súrlódás és a szakítás oka nem a pápaság volt, hanem az egyház és keresztyénellenes franczia kormány. A fehér könyvről megjelent ismertetések azonban csak a felől győznek meg bennünket, hogy a pápaság ma is csak az, a mi volt régen. Védeni tudja magát az általa felállított jogelvek alapján ; azt azonban nem veszi tekintetbe ma sem, hogy nem a középkorban élünk, s hogy ma már a világi államok nem hajlandók jogaikat a pápai pretenziókkal szemben feláldozni. A hol az új- és a középkor így összeütközik, ott csak liarcz lehet, a minek káros következményeit még az ártatlan fel, a francia protestantizmus is kénytelen elviselni. Gyám intézeti alapszabály módosítás. A felsöbaranyai ref. egyházmegye lelkészi özvegy-árva-gyámintézetének tagjai most szavaztak a felett az indítvány felett, hogy az évi segélyek ezentúl ne utólag, hanem előre fizettessenek és hogy azok, a kik az intézetnek 1896 óta tagjai, évi 300 kor. segélyben részesüljenek. A választmányi indítványt, 46 tag közül 38 elfogadta. i SK 0 L A Az eperjesi jogakadémián az 1905 -1906. tanév Il ik felére a beiratások 1906. január 9-től 19-ikéig eszközlendők ; az előadások január 23-ikán veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek január 20—22. napjain dékáni, azután pedig tanári-kari engedéllyel lehet helye. A kik jogi tanulmányaikat csak most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyítványt, a kik pedig az egyetemről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leczkekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. A félévi tandíj 50 kor. Evangélikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül, a tandíj felét fizetik. A vizsgálatok határideje január 5-től 15-ikéig terjed. A jogakadémiai hallgatók általában részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló, e tanév elején újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben; ebéd- és vacsoráért a II. félévben — január 1-től június végéig — 90 K.; csak ebédért a II. félévben 50 K. fizetendő. Az erre érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által évenkint kiosztani szokott ösztöndíjakra; valamint a szegénysörsúak tandíjmentességre, tápintézeti-díj elengedésére s a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász-segélyegylet" támogatására számíthatnak. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a collegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére áll. Mindennemű felvilágosításokkal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. Értesítés. A kecskeméti ev. ref. jogakadémián az 1905/906. tanév II. felére 1906. január 7—22-ig lehet beiratkozni. Ezentúl a joghallgatók fölvétele február 18 ig, a késedelem kellő indokolása mellett, a jogakadémiai igazgató-tanács engedélye alapján történhetik. Az akadémiai előadások január 23-án kezdődnek. Az akadémián fizetendő iskolai dijak a következők : Félévi tandíj 30 korona, a Joghallgatók Segítő- ós Onképző-Egyesiilete javára félévi tagdíj 5 korona. Az újonnan érkező joghallgatók — kik az első félévre beiratkozva nem voltak — a fenti összegen kívül 8 korona könyvtárdíjat és az országos tanári nyugdíj-alap javára 12 korona nyugdíjjárulékot tartoznak fizetni. A vizsgálati díjak a következők : Alapvizsgadíj 24 korona, pótvizsgadíj 12 korona; államvizsgálati díj 40 korona, pótvizsgálati díj 20 korona. A főiskolai tápintézetben ízletes ebédet és vacsorát havi 18 korona fizetése mellett kaphatni. Szegénysorsú, kiváló szorgalmú és előmenetelj joghallgatók tandíjmentességben és tápintézeti díjfizetési kedvezményben és szorgalmi díjakban részesíttetnek. Pályázati felhívás. A siketnémák budapesti áll. intézetének első osztályaiba a következő tanévre 45 új növendék fog felvétetni. Ezenkívül a felsőbb osztályokba felvételt nyernek oly siketnémák is, a kik eddig valamely vidéki intézetben tanultak ugyan, de a kiknek szülői időközben a székesfővárosba, vagy annak közelébe költöztek. A vidéki hatosztályú intézeteket végzett siketnémák itt a VII. és VIII. osztályokban folytathatják tanulmányaikat. Végül a megfelelő felsőbb osztályokba felvétetnek olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketiilvén meg, ott megtanulják a beszédnek szájról való leolvasását s ez úton elemi ismereteiket kiegészítik. A felvételek, vallásra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül, a folyamodványok beérkezésének sorrendjében fognak eszközöltetni. Az érdeklődőknek részleges tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat