Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-05-13 / 20. szám
val is, a mely az elmaradozókra büntetéseket szabna. Szerk.) A mult évben különböző czímeken 29,925 K 21 fillérre rúgtak az adományok a gyülekezetekben; építkezésekre pedig 128,036 K 13 fillért fordítottak. Kerületi képviselőkiil, rendes tagokképen Bálint Dezső, Ölbey János, Kóczán Miklós, Buza János és Meczner A., póttagokképen Páricsi József és Miklós Béla küldettek ki. Az újonnan választott egy lelkész és a tanítók hivatalukban megerősíttettek. Szinyei Gerzson, legidősebb tanácsbiró lemondott tisztéről, s a gyűlés, bár nagy sajnálattal, kénytelen volt a hely betöltésére a szavazást elrendelni. A gyűlés után az esperes jubiláris közebédet adott, a melyen már résztvettek azok is, a kik a közgyűlésen távollétükkel tündököltek. Az érmelléki ref. egyházmegye a mult hónap 27-én tartotta meg tavaszi közgyűlését Székelyhídon. Nagy István esperes megnyitója után a szavazatbontóbizottság tett jelentést a gondnokválasztás eredményéről, a mely szerint csaknem egyhangúlag Fényes Endre nyugalomba vonult járásbiró választatott meg az egyházmegye gondnokává. Az új gondnok, letévén hivatali esküjét, hosszabb beszéddel foglalta el székét. Beszédében hosszasabban kiterjeszkedett a felekezetnélküliség, a reverzálisok és a szoczializmus által okozott károkra és sürgette az 1848. XX. t.-cz. végrehajtását. A gondnokot szívesen üdvözölte külön is a tanácsbirói és a tanítói kar. A tárgysorozatra felvett ügyek rendjén elszomorító jelei tűntek elő annak, hogy az egyházmegye közigazgatása igen gyenge lábon áll. Lelkészek, tanítók, gyülekezetek tele vannak járulék-hátralékokkal; gyülekezetek nem készítenek számadásokat; tanítók nincsenek felesketve, nincsenek lelkészi értekezletek, pedig a baptizmus és a szoczializmus hódit és terjed az egyházmegyében. Forrásunk ugyan védelmébe veszi mindezekkel szemben is az egyházmegye vezérférfiait, s mi, szeretvén inkább a jobbat feltételezni, el is hisszük, hogy a bajoknak, a rendetlenségnek okai nem csupán a vezetők hanyagságában rejlenek. De bármiben rejlenek is, annyi bizonyos, hogy az érmelléki egyházmegye közállapotai igen siralmasoknak látszanak s feltétlenül szükséges, hogy így vagy úgy, de valamiképen orvosóltassanak. Ebben a tekintetben bizony nagy feladatok várnak az új gondnokra. — A gyűlés kerületi képviselőkül Marjay Péter és Dobozi Kálmán tanácsbirákat küldötte ki; a tanügyi bizottság elnökévé pedig Szabó Mihály bályoki lelkészt választotta meg. Evangélizáló gyűlések. Edei Jenő briegi evangélista május 13., 14. és 15. napjain fővárosunkban fog tartózkodni. Ez alkalomból a következő evangéliomi gyűlések tartatnak: 13-án, vasárnap este 1 j,7 órakor; 14-én, hétfőn délután 4 órakor és este 7:8 órakor; 15-én, kedden délután 4 órakor és este 1 /Í S órakor. Edei úr beszédeit tolmácsolni fogják. A gyűlések a skót misszió házában (Hold-utcza 17.) fognak megtartatni. A hétfőn és kedden d. u. 4 órakor tartandó gyűlésekre azok hivatalosak, kik részt vesznek valamely evangéliomi munkában A többi gyűlésekre minden érdeklődőt szeretettel meghív és mások hivogatására kér a rendező-bizottság. Lelkészi értekezlet. Á gömöri ref. egyházmegye lelkészi kara Putnokon tartotta meg tavaszi értekezletét. Csabay Pál elnök megnyitó beszédében a lelkész szocziális kötelességeit fejtegette. Szükségesnek ítélte, hogy a lelkész a szocziális élet és kérdések terén is lelki vezére legyen gyülekezetének. Annak azonban nem barátja, hogy a lelkész hitel- és fogyasztási szövetkezetek vezetője legyen. A megnyitás után a tisztújítást ejtették meg 3 évre. Az értekezlet az elnöki tisztet újból Csabay Pálra szerette volna ruházni, ő azonban vonakodott azt elfogadni. Elnökké így Ruszkay Gyula jánosi lelkészt választották meg. A jegyzői tollat Réz László rozsnyói és Hubay Kálmán szuhafői lelkészek kezébe adták. A balogvölgyi szakasz indítványára elhatározták, hogy egyházunknak a főrendiházban teljesebb képviseltetése és a jezsuita rendnek az országból kitiltása ügyét felterjesztik az egyházmegyei gyűlésre. Kimondták továbbá, hogy Rimaszombat gályarab-lelkészének: Harsányi Istvánnak az emlékezetét meg fogják örökíteni. Javaslattél végett bizottságot küldöttek ki. Kérni fogják az egyházmegyét, hogy építkezési szabályrendeletet dolgoztasson ki és szaporítsa az egyházlátogató köröket. Rövid nyilatkozat. En azon programmtervezetet, mely Seprődi János tollából a Prot. Szemle januári és februári számában énekeskönyvünk ügyében „Az énekeskönyv megújításának feltételei" czím alatt megjelent, a Ref. Zeneközlöny 6. számában bírálat alá vettem. Ezen bírálatom, nem tudom kinek kérésére, jelen lapokba átvétetett, azon válasszal együtt, melyet bírálatomra Seprődi ugyanott adott. A Seprődi válaszára én a Zeneközlöny 7. számában nyomban feleltem. Miután nem kívánom, hogy feleletem e becses lapok hasábjain is közöltessék, megelégszem annyival, hogy azokat, kik válaszom iránt érdeklődnek s azt elolvasásra érdemesnek gondolják, a Ref. Zeneközlöny 7. számára utaljam. Szügyi József. * Orgonaátvétel. Sissó (Nyitramegye) község temploma részére Országli Sándor rákospalotai (Budapest mellett) orgonagyáros czég által felállított új orgonát a szakértők, beható vizsgálat után, mint kitűnő és kellemes hangú művet, egyhangúlag átvételre ajánlották és a czégnek a szép munkáért elismerésüket fejezték ki. ISKOLA. Utazás a philosophia körül. Ez alatt a czím alatt a Sárospataki Ref. Lapok f. hó 6-diki száma egy kis rekriminácziót közöl a budapesti ref. theol. akadémia filozófia-pedagógiai tanszékére hirdetett pályázat feltételei miatt. A felszólalót legelső sorban is sérteni látszik az a feltétel, hogy a pályázónak lelkészi oklevéllel kell rendelkeznie. Azután homályosnak tartja a theol. magántanári kvalifikácziót illető követelményt, nem értvén világosan, hogy az a filozófia-pedagógiai szakra vonatkozik-e csupán, vagy pedig bármely más csoportra is ? S végül azt hangoztatja, hogy a filozófiából és a pedagógiából csak a filozófiai fakultás képesíthet valakit magántanárrá. E rekriminácziókra felvilágosításképen szabad legyen a következőket megjegyeznem. 1. Hogy a pályázat kiköti a lelkészi kvalifikácziót, csak természetes, miután az érvényben levő egyházi törvény 488. §-a ezt a theoiogiai tanárokra nézve világosan előírja. Ez a kikötés tehát, még ha sérelmesen érint is valakit, ez idő szerint nem rekriminálható, s miatta a pályázat fogalmazói és meghirdetői nem vonhatók felelősségre. 2. A theoiogiai magántanári oklevélre vonatkozó követelmény nem lehet egy pillanatra sem homályos a felszólaló előtt, ha elolvassa a pályázati hirdetményt. Abban egész világosan * E nyilatkozatra nézve tartozom megjegyezni, hogy Szügyi Józsefnek a Ref. Zeneközlönyben megjelent válaszát a Ref. Zeneközlöny szerkesztőjének, Seprődi János feleletét pedig magának az írónak a felkérése folytán közöltem, a közérdek szempontjából. Szerk.
