Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-29 / 18. szám

Az ily természetű kézikönyvek azonban általában abban * a gyengeségben szenvednek, liogy szemléltető képeik vagy nem teljesen megfelelőek, vagy erőltetettek, a melyek külön magyarázatra szorulnak. Sarkadi Sándor könyve sem ment ettől a gyöngeségtől. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A sólyomujlaki ref. egyház Nyárády László békési segéd leik észt, — a sárközi ref.egyház Sziky Ádám fugyivásárhelyi lelkészt, —- a józsefházai ref. egyliáz Vásárhelyi Zsigmond sz.-újlaki lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészi pályázat. A békési ref. gyülekezet betöltendő lelkészi állására a következők adták be pályázataikat : Dr. Márk Ferenez okányi, Kovács Sándor vajdahunyadi, Bay József gyulavári, Kolumbán Áron kötegyáni, Pap Lajos szentesi, Szentmiklósi József rákosfalvi, Juhász Sándor tiszaroffi, Keresztesi Gábor kisszántói, Bácsi Gyula válaszuti, Lévay Mihály nagykereki, Bede László mármarosszigeti, Tóth Sándor magyarcsaholyi, Sós Károly nagymajláti, Szabó Imre tiszaszentimrei, Bihari Lajos salánki, Vincze Ödön diósadi és Kovács Lajos kisvárdai lelkészek. A pályázatokat felülvizsgáló bizottság az összes pályázókat választhatóknak jelentette ki. A választás f. hó 29-én fog megtörténni. A nagykőrösi leik ész választáshoz. A mint értesülünk, a nagykőrösi ref. egyház tanácsa a Fi ló Lajos elhunyta folytán megürült lelkészi állásra Bakó József kenesei lelkész meghívását határozta el. Lelkészkinevezós. Az igazságügyi miniszter a számos újvári orsz. fegyintézet ref. lelkészi állására Kovács Károly buzásbocsárdi lelkészt nevezte ki. A Kálvinenm kérdéséhez czím alatt Fodor György ír a Sárospataki Ref. Lapok legutóbbi számában. A Kálvin-téren tervezett s a pesti egyházzal és a theologiával közös épület helyett ő egy, tisztán az egyetemes egyház tulajdonát képező monumentális épületet, egy „hatalmas építészeti remeket" szeretne látni a fővárosban, a mely, míg helyet adna az egyetemes egyház helyiségeinek, másfelől 25 - 80 kettős bérszobát is foglalna magában, nyugdíjazott lelkészek és theologiai tanárok számára. Á nézete szerint 2 — 3 millió koronába kerülő épületet sorsjegykölcsönnel véli megvalósíthatónak. A nyereményeket a közalap és a lelkészi özvegyárva - gyámintézet tőkei biztosítanák. Ezt a plánumot csak azért említjük fel, hogy tiltakozzunk ellene. Hogy a felépítendő Kálvineum a Kálvin-téren emeltetik-e, vagy más részén a fővárosnak, s hogy közös lesz-e a pesti egyházzal és a theologiával ? az, ha nem mellékes kérdés is, de nem a legfontosabb. De hogy sorsjátékból nyerendő pénzen épüljön fel, az ellen tiltakozunk. Egy nagy, a magyar Kálvinistaság erejét, dicsőségét hirdető eszme keresztülviteléről van szó a Kálvineumban. Hova sülyedne ez le s mily örök gúnytárgyává lenne, ha szerencsejáték segedelmével valósíttatnék meg. S vájjon hiszi a terv felvetője, hogy volnának olyan megháborodott lelkészek és theologiai tanárok, a kik csekély nyugdíjukkal a megélhetést szinte lehetetlenné tevő fővárosba jönnének fel, a Kálvineum bérszobáiba, a helyett, hogy a vidéken keressenek szerény megélhetést ? Hiszen most, teljes fizetésünkkel is futni szeretnénk Budapestről, ki a vidékre, hogy megélhessünk, nemhogy munkaképtelenül, nyugdíjasokképen a fővárosban nyomorogjunk. A sokféle plánumozás helyett tehát jobb volna, ha magunkat emberelnénk meg, s ha egyházak, lelkészek, tanárok, tanítók s főként vagyonos és szerepvivő világiaink a zsebünkbe nyúlnánk, — mindjárt megvolna a Kálvineum ! Aranykönyv. A VIII. lcer. állami gimnáziumban április 7—12-én tartott vallásos estélyek emlékére egy magát megnevezni nem akaró buzgó lélek 300 koronát küldött dr. Szabó Aladár lelkészhez, azzal a kéréssel, hogy fordítsa arra a czélra, a mire jónak látja. Az estélyeket rendező lelkész egy szép kelyhet vett a józsefvárosi egyházrész számára. A kehely ára levonása után maradó összeget pedig egyházi és belmissziói czélokra fordítja. Az estélyek különben nagyon áldásosak voltak s a VIII. ker. gimnázium díszterme minden este zsúfolásig tele volt. A dunántúli ref. egyházkerület f. hó 20-án tartotta meg tavaszi közgyűlését Székesfehérváron. Hegedűs Sándor főgondnok hosszabb beszédet mondott megnyitóul, a melyben örömét fejezte ki a politikai életben létrejött béke felett, annyival inkább, mivel a magyar alkotmány és a magyar prot. egyház élete és jóléte a legszorosabban össze vannak forrva. Ez a szoros viszony azonban épen nem jelenti az autonomia feladását; sőt egyenesen kötelességünkké teszi, hogy ahhoz még erősebben ragaszkodjunk. Megemlékezett még a Kálvineum ügyéről is. A püspöki jelentést Segesdy Ferenez ismertette; majd pedig a volt kultuszminiszternek az alapítványokra vonatkozó törvénytervezete került szőnyegre, szintén Segesdy Ferenez előadásában. Javaslata értelmében a gyűlés a tervezetet, mint az autonómiára nézve sérelmest, még általánosságban sem fogadta el. A Kálvineum ügye tárgyalásánál Patay Károly esperes azt indítványozta, hogy az emelendő épületben hely adassék egy diakonissza-képze intézetnek és a belmissziói egyesületnek is. Hegedűs Sándor megnyugtató nyilatkozata után azonban a gyűlés mellőzte az indítványt. Antal Lajos az építési költség fedezése tekintetében a Fejes István által felvetett megoldást pártolta, A közgyűlés az eredeti tervet fogadta el s kész magára vállalni 65 éven át a kerületre eső 1440 kor. amortizácziós összeget; de nem zárkózik el attól sem, hogy az évi 9600 kor. amortizácziós összeg az évi államsegélyből szakittassék ki. A gyűlés többi tárgyait belkörű adminisztratív ügyek képezték, a melyekkel déli egy órára már végeztek is. A gyűlés végeztével közebéd volt, a melyen Hegedűs Sándor legelsobben a királyt köszöntötte fel. Egyházmegyei gyűlések. A beregi ref. egyházmegye f. hó 6-án tartotta meg tavaszi közgyűlését. Az esperesi jelentós szerint a gyülekezetekben mindenek ékesen és jó renddel folynak. Nazarénusokat, baptistákat, egyházi szertartást mellőzoket az egyházmegye nem ismer. Simon Andor tanácsbiró, minden marasztás daczára is, lemondván tisztéről, helye betöltésére a szavazás elrendeltetett. Kerületi képviselőkül a gyűlés Kallós Tivadart és Gulácsy Dezsőt küldte ki rendes tagokkópen; póttagokul Szentimrey József és Szabó Albert választattak meg. — A gömöri ref. egyházmegye f. hó 18-án közgyűlést tartott, a melynek legfontosabb teendője az új gondnoknak : Bornemissza László alispánnak hivatalba iktatása volt. Áz új gondnok tartalmas székfoglaló beszédet tartott, melyre válaszolólag Vattay László főjegyző üdvözölte a gondnokot. — A debreczeni ref. egyházmegye f. hó 19-én ülésezett Debreczenben, Dávidházy János esperes és Fráter Barnabás gondnok elnöklete alatt. A gyűlés feleskette az új tanítókat és tanítónőket; kerületi rendes képviselőkül Szele Györgyöt, Biber Józsefet, Sinka Sándort és dr. Kőrössy Kálmánt, pótképviselőkül Miskolczy Lászlót és Bernáth Istvánt küldötte ki;