Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-22 / 17. szám

NEKROLOG. BACHAT DÁNIEL ágost. hitvallású evang. püspök. (1840—1906.) A bányai ág. hitv. evang. egyházkerületet és a budapesti tót ajkú evang. egyházat váratlan csapás súly- tóttá f. hó 13-án. Szeretett és tisztelt püspöke, illetve lelkipásztora: Bachát Dániel, rövid szenvedés után elhunyt, Nagypénteken délután fiával a városligetbe sétált ki. Ott hirtelen rosszullét fogta el, s hazatérve, rövid szenvedés után visszaadta lelkét Alkotójának. A boldogult 1840. június 18-án született Ratkón, Gömörmegyében. Alsó és középiskoláit Sajógömörön, Tglón, Rozsnyón ós Eperjesen elvégezve, a lelkészi pályát választotta. Theologiai tanulmányait Eperjesen és Bécsben végezte. Lelkészi pályáját a liptómegyei Hibbón kezdte meg 1863-ban, mint segédlelkész. 1868-ban a Hibbéhez tartozott pribilinai leányegyházat anyaegyházzá szervezte s ennek lett első rendes lelkipásztora. Kiváló tehetségeit már mint ifjú lelkészét is méltányolta egyházmegyéje, a mennyiben először körlelkésszé, majd esperességi főjegyzővé választotta meg. Bachát Dániel azonban nagy szervező képességével, tudományosságával és költői tehetségével nem arra rendeltetett, hogy egy kis tót ajkú gyülekezet pásztora legyen. Többre hívta őt az isteni gondviselés. Szélesebb munkatérre s olyan körbe, a hol talentomait bőven kamatoztathatta. 1873-ban a budapesti tótajkú gyülekezet hívta meg lelkipásztorává; 1874-ben pedig a pesti egyházmegye esperesi székébe ültette. Mint budapesti lelkész, nagy szolgálatot tett gyülekezetének. Szervezte, erősítette azt, úgy a szellemiekben, mint az anyagiakban. Az ő nevéhez fűződik a templom körül, az egyházi telken, négy utezára szólóiag felépített óriási Luther-udvar, a mely idővel óriási vagyont fog képviselni; hasonlóképen a gyülekezet magyarosodása is, a mely a legutóbbi időben a magyar nyelvű istentiszteletek rendszeresítésében is kifejeződést nyert. Gyülekezetében, egyházmegyéjében és a vallásos es világi irodalom terén szerzett érdemeit azzal honorálta kerülete, hogy Sárkány Sámuel lemondása után őt emelte 1904-ben püspöki székébe. Az idő, a melyet püspöki működésére engedett a Gondviselés, sokkal rövidebb volt, semhogy nevéhez ebben a körben nagyobb alkotások emléke fűződhetnék. Neve azonban nem vész így sem a semmiségbe. Emlékét hálás kegyelettel fogják megőrizni, mind pesti gyülekezete, mind a pesti egyházmegye, mind a kerület, mind az egyetemes egyház, mind pedig tót ajkú honfitársaink; mert szolgálta mindnyájokat híven, kiváló tehetségekkel. Bachát Dániel működése ugyanis nem szorítkozott csupán a szoros értelemben vett lelkipásztori térre. Kiváló tehetségeinek emlékei ott jelzik pályafutását az egyházi és a világi irodalom téréin is. irodalmi működését már theologus korában megkezdette s élete folyása alatt, részint mint eredeti író, részint mint fordító és szerkesztő tette nevét ismeretessé. Irt egyházi beszédeket, novellákat, költeményeket tót nyelven; a tót szépirodalmi lapok és anthologiák számára a legkiválóbb magyar írók műveit fordította le versben és prózában ; a Traktátus-Társaság vallásos füzeteiből több mint félszázat ültetett át tót nyelvre; szerkesztette több éven át a Luther-Társaság által kiadott vallásos tartalmú tót naptárt; átnézte és sajtó alá rendezte Sartorius Dániel Postilláit és Diarium Biblicumát és a Czékus István püspök által kiadott Magyar Agenda két kötetét. Önálló művei: Nevádze (Búzavirágok) 3 kötetben, mely novellákat, rajzokat ós költeményeket tartalmaz; Duha na oblacéch (Szivárvány a felhőkön), vallásos tartalommal; Zbozne zouky (Kegyes hangok) eredeti és fordított, vallásos tartalmú költemények gyűjteménye. Irodalmi érdemei között kiválóan hangsúlyoznunk kell azt a törekvését, a mellyel a magyar költői ós prózai irodalom kiváló termékeit tót nyelvre fordítgatta s ezáltal irodalmunk ismeretét és megbecsülését terjesztette tót ajkú honfitársaink között. Ez érdemeket a Kisfaludy-Társaság azzal honorálta, hogy 1879-ben levelező-tagjává választotta; a protestáns egyházak irodalmi társaságai pedig az elnöki székekbe emelték. A Luther-Társaság alelnökévé, a Prot."írod. Társaság pedig lelkószelnökévé választotta meg. Halála, ha hirtelen következett is be, nem volt épen váratlan. Régóta vesebajban szenvedett, s ez a betegsége, daczára a minden esztendőben megtartott kúrának, nemhogy mult volna, sőt erősödött. Hirtelen halála is ezzel a betegséggel áll szoros összefüggésben. Temetése, óriási részvét mellett f. hó 16-án délután ment végbe. A kerületnek nagy számban megjelent lelkészein kivül részt vettek a végtisztességen Gyurátz Ferencz, Baltik Frigyes, Zelenka Pál püspökök, Sárkány Sámuel nyugalomba vonult püspök, a kerületek küldöttségei, a pozsonyi egyet, theol. akadémia, a székesfőváros és a budapesti ref. egyház és theologia képviselői. A templomban felállított ravatalnál, a gyülekezet gyászéneke után, Gyurátz Ferencz dunántúli püspök méltatta az elhunyt érdemeit magyar nyelven ; majd pedig közbeesett karénekek után dr. Baltik Frigyes mondott gyászbeszédet tót nyelven. Szertartás végeztével a kihűlt porokat a kerepesi temetőbe kisérték ki, a hol a főváros, méltányolva az elhunytnak a főváros körül szerzett érdemeit, díszsírhelyet jelölt ki. A sírnál Scholtz Gusztáv, budai esperes-lelkész és egyházkerületi főjegyző mondott imát. Bachát Dániel sírja felett sajnálattal hajtjuk meg mi is a czipruságat. A boldogultat csak becsülni és szeretni tanultuk meg, s épen azért mélyen fájlaljuk, hogy akkor, a mikor a legszélesebb tér nyílt áldásos működése számára, oly hirtelenül kellett elvesztenünk. Emlékezetét kegyelettel őrizzük meg szívünkben !