Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-18 / 12. szám

naptár végiil a magyarországi ref. és evang. egyházak kerületi, megyei beosztását és tiszti czímtárát közli. — Az amerikai magyar ref. egyházmegye hasznos dolgot cselekedett a naptár kiadásával, főként pedig az egyházak történetének ismertetésével. Szerettük volna azonban, ha ez a rész még bővebb lett volna, mint a milyen, és ha statisztikai adatokat is szolgáltatott volna az egyes gyülekezeteknek úgy valláserkölcsi, mint anyagi ügyeiről. EGYHÁZ. A ref. zsinat ülései, a melyeknek kezdete f. hó 22-dikére volt kitűzve, újabb elnöki intézkedés szerint f. hó 27-én fognak csak megkezdődni. Az elhalasztás oka, a mint értesülünk, az, hogy az ügyvédi kamara helyiségei, egyéb ülések által lefoglaltatva, 22-én még nem állhatnak a zsinat rendelkezésére. íme egy újabb bizonysága annak, hogy a ref. egyetemes egyháznak saját helyiségre van szüksége. Az erdélyi ref. egyházkerületnek f. hó 7. és 8. napjain megtartott közgyűléséről oly hiányos tudósítások állanak csak ez idő szerint rendelkezésünkre, hogy azoknak alapján a rendkívül fontos ülés tárgyalásairól teljes képet nem adhatunk. A részletes tudósításra vonatkozó igéretünket tehát csak a jövő heti számunkban válthatjuk be. Egyházkerületi közgyűlések. A dunántúli reform, egyházkerület április 20-án rendkívüli közgyűlést tart Székesfehérváron. A gyűlés főbb tárgyai az 1905. évi zárószámadások, a főiskolai igazgató-tanács előterjesztései és az alapítványokról szóló kultuszminiszteri törvénytervezet lesznek. — A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlését az elnökség május hó 15-dikére hívta össze Debreczenbe. Megelőzőleg máj. 2-án a tanügyi bizottság, 3-án a debreczeni főiskola igazgató-tanácsa fog ülésezni a közgyűlésre beterjesztendő ügyek előkészítése végett. A felsözempléni ref. egyházmegye ápr. 10-én Sátoraljaújhelyen tartja meg tavaszi közgyűlését, a melyen kegyelettel fogják felú jítani az egyházmegye volt gondnokának, néhai Bernáth Elemérnek az emlékezetét. A gyűlést megelőző napon a lelkészértekezlet fog tanácskozni. Magyar evangélikus gyülekezet Amerikában. Az Egyesült-Államokban, Clevelandban 80 családdal megalakult az első magyar evangélikus gyülekezet. Vezető emberei a gyülekezetet a magyarországi anyaegyház valamelyik egyházmegyéje fennhatósága alá kívánják helyezni és a hazai egyháztól kérnek lelkészt és anyagi segítséget. Á mint az Evang. Őrálló írja, a hazai evang. egyház vezető köreiben megvan a hajlandóság arra, hogy a clevelandi magyar evang. gyülekezetnek segítő kezet nyújtson. Negyedik templom egy félszázad alatt. Ez alatt a czím alatt megható dologról ad hírt a Debreczeni Protestáns Lap legutóbbi száma. Azt írja, hogy a tiszabecsi református gyülekezet elhatározta, hogy az Isten imádására új templomot építtet. Ez a templom már a negyedik temploma lesz a gyülekezetnek egy félszázad alatt. Ősi, góthikus templomát elsodorta az 1850-diki vízáradás. Hasonló sorsban részesült 1888-ban a helyébe épített templom. A más, védettebb helyre telepedett egyházközség akkor harmadik templomot épített, a mely azonban már roskadozik is, kicsiny is. Negyedik templomot akarnak tehát építeni, a melyre, önkéntes adományokból már megajánltatott 3715 korona, s ezenkívül a hívek még 1600 korona terhet vállaltak magukra közmunkákban. — Lapunk mult heti számában szólalt fel a sűrű segedelemkérés ellen Morvay Ferencz. Panaszát jogosnak ítéljük. De másfelől, a mikor egy egyház, elemi csapások következtében olyan helyzetbe kerül, mint a tisza-becsi, azt hiszem, még a legjobban panaszkodók sem zárkózhatnak el az elől, hogy a magát megerőltető gyülekezet segítségére siessenek. A tisza-becsi ref. gyülekezet nem bocsátott ki. tudtunkkal, kérőiveket. Ezeknek a soroknak a megírására sem kért fel bennünket senki. Azt sem tudjuk, hogy szüksége van-e a gyülekezetnek anyagi támogatásra. De mégis jóindulatú figyelmébe ajánljuk olvasóinknak a tisza-becsi egyházat, s őszintén kívánjuk, hogy akár a maga erején, akár más9k segítségével felépítendő negyedik temploma legyen az Úr dicsőségének állandó, minden veszedelemtől megóvott hajléka! Vallásos estély. A komáromi ref. gyülekezetben f. hó 7-én volt a téli hónapokban tartott utolsó vallásos estély. Az estélyt Antal Gábor püspök nyitotta meg imádsággal, utána pedig mélyen járó és nagy figyelemmel hallgatott előadást tartott, a melyben a darvini fejlődéselmélet túlhajtásait mutatta fel s utasította vissza. A gazda-énekkar énekszáma után még Nagy Kornél püspöki titkár tartott felolvasást. Törvénytervezet a vallási és tanulmányi alapról. Lukács György volt vallás- és közoktatásügyi miniszter törvénytervezetet készíttetett a vallási, tanulmányi és egyetemi alapról, hogy ennek a negyven év óta minden költségvetési vita idején sokat hánytorgatott alapítványnak jogi természetét megállapítsa. A törvénytervezet, mely kilencz szakaszból áll, az alapítványt róm. kath. jellegűnek nyilvánítja. A 2-ik szakasz szerint a vallási, tanulmányi és egyetemi alapnak ősi rendeltetésén alapuló r. katholikus jellege, úgyszintén az a kapcsolat, a melyben ez a vagyon eredeti származása alapján a magyar szent koronával régi jogunk szerint áll, érintetlenül maradt. A vallás-alap némely r. katholikus egyházi szükségletnek ellátására, a tanulmányi és az egyetemi alap pedig az alapítás szerint arra van rendelve, hogy az országos tanügy érdekeit a közép- és felső oktatás terén róm. kath. jellegű iskolai intézetek által szolgálja. A törvénytervezet azon az alapon, hogy az alapok jövedelmének a rendeltetési czélokra való fölhasználása tekintetében a királyt illeti meg az intézkedés joga, az 1848. évi III. törvényre hivatkozva, azokat az ügyeket bízza a vallás- és közoktatásügyi miniszterre, a melyekben az intézkedést ő felsége a maga számára fönn nem tartja. Az alapok vagyonkezelésének és ellenőrzésének módját a 6-ik szakasz szerint a király állapítaná meg, s az ellenőrzést esetleg az állami számvevőszók teljesítené. A törvénytervezethez, melyet a miniszter a vallás -és tanulmányi alapra felügyelő bizottság tagjainak megküldött, terjedelmes, a kérdés egész történetét előadó megokolás is van csatolva. A helységnevek magyarsága érdekében. Az erdélyi szász evang. egyházkerület lelkészei, mindnyájunk előtt ismeretes okokból, még mindig tüntetnek azzal, hogy a községeknek hivatalosan megállapított nevei helyett a német neveket használják az anyakönyvi kivonatokban és hivatalos levelezéseikben. Hogy ennek az anomaliának vége vettessék, dr. Lukács György volt kultuszminiszter legutóbb rendeletet intézett a kerület konzisztóriumához, a melyben felhívta azt az összes egyházi hivataloknak oly irányban való utasítására, hogy kiadványaikban és levelezéseikben kizárólag a hivatalos