Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

voltak megalkotói. Múlt évi munkásságáról szóló jelen­téséből megtudjuk, hogy a japánok győzelme esetén Koreában nagy jövője van a prot. missziói egyesületnek. Tokio és Kyoto annak főbb stácziói. Egyházközségi élete és iskolaügye virágzó. Nagy feladat vár reá Kinában is. Évi bevétel volt 124,467 23, kiadása 114,418, marad­ványa 29,359 77 márka. Költségvetése 100 ezer márka. A. nagygyűlésen tanulságos előadást tartott Christlieb lelkész „a politikáról és a misszióról a gyarmatokon", Thümmel lelkész „a misszió feladatairól, nehézségeiről és eredményeiről" és Schmidel tanár „a japánok ter­mészeti és népéleti vulkánikus konvulzióiról". Különösen az első előadás érdekesen fejtegette a politikának és a külmissziónak egymástól való lényegi különbségét s mégis egymásra való folytonos hatásának szükségességét. A mint a morál, úgy főleg az evangéliom s annak missziója az egészséges gyarmatpolitika hitalapja és feltétele. Az „Evang. Bund" ezidei drezdai nagygyűlésén Bánóinkéi erfurti superintendens „a Bund és a politika" egymáshoz való viszonyát fejtegette. A kérdést az „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg" hasábjain Kaftan (össze nem tévesz­tendő a berlini hittanárral és dogmatikai íróval) schleswigi generalsup. vetette föl, s arra az eredményre jutott, liogy az „Ev. Bund'", mint a német prot. érdekek meg­védésére hivatott szövetség, a leghivatottabb védő és küzdő ereje a német protestantizmusnak Rómával szemben. Főbb ultramontánellenes tételei a következők: az állam­felségi jogok a vallásfelekezetekkel szemben, a paritás elve, a nép egyháza az államegyházzal szemben, s az állami iskolai felügyelet és kormányzat a felekezeti isko­lák fölött. Bárwinkel előadása egyenként foglalkozott a Kaftan-féle tételekkel, mint az Ev. Bund megvalósítandó czéljaival; de óva intett attól, hogy a Bund pártpolitikai czélokat kövessen. A Bund-nak feladata küzdeni nem­csak az ultramontánizmussal, hanem a materiálizmussal és az indifferentizmussal szemben is, s ennyiben nem­csak negatív, hanem positiv czélokat is követ. Pártpoli­tikai tekintetben az egyesek keresztyén lelkiismeretére bízza az elhatározást. Egyházpolitikai programmjából azonban mit sem engedhet, különben a mostani magyar koalicziós ellenzék sorsára juttatná a maga igaz ügyét. Róma és az ultramontánizmus mai végzetes szocziál­politikai és kulturális működése s az ev. keresztyénség igaz érdekeinek szemmeltartása mindenkor irányíthatják az Evang. szövetség helyes útjait és módjait a czél és az eszközök megválasztása és követése tekintetében. Az „Evang. Bund" egy hatalmas prot. könyvet, úgyszólván vallásfelekezeti lexikont adott ki „Prote­stantisches Tascheribuch. Ein Hilfsbuch in konfessionellen Streitfragen" czímmel. Kiadója Braun Lipcsében, írója Hermeus ós Kohlschmidt, ára 15 márka. Füzetekben jelent meg, s ma már egész terjedelmében előttünk van a tes­tes kötet. Többeknek hozzájárulásával készült. A biblia ós az egyháztörténet mellett a lelkésznek és a prot. írónak nélkülözhetetlen kalauza a vallásfelekezeti és polemikai kérdések megítélésében. Történettudományi és irodalmi tekintetben valóságos tárháza az ismereteknek. Valódi tájékoztató azokban a kérdésekben, a melyek mai politikai és egyházi egünkön nyilvánuló ultramontán fekete kísértetre s annak fenyegető veszedelmére vonat­koznak. A felekezeti ismeret megtisztítása s a vallás­felekezeti ellentét megvilágítása az ő feladata. Kár, hogy az élőket mellőzte. Pedig Hoensbroech gróf harczai az ultramontánizmus ellen bele valók lettek volna. Hogy e prot. zsebkönyv miként jár el a kontroverz kérdések tárgyalásában, a Lutherről szóló czikk a következőkben igazolja: nem az ő életrajzát adja, hisz e tekintetben méltán utal Köstlin-Kawerau, Kolde, Lenz, Berger és Hausrath életrajzaira, — hanem bő részletességgel ismer­teti a Lutherre és az ő művére vonatkozó régebbi és újabbi vádakat és igaztalanságokat, a melyekkel Eck óta a r. kath. irodalomban illetik. így már Cotta asz­szonysághoz való viszonyát, wartburgi tartózkodását, házasságát, tisztátalan beszédeit, a nemi kérdésekről való nyilatkozatait, Hassiai Fülöp kettős házasságáról való felfogását, bibliafordítását s végül halálát, a melyet a német Májunké szennyirata nyomán még egy magyar plébános (Reindl Román) is bemocskolt. Az ezekre vonat­kozó régebbi és újabbi irodalom bőven van idézve és felhasználva. Nem ártana, ha a magyar vonatkozású részletekkel megbővítve és kiegészítve mi is kiadhatnék. Az „Evang. Bund" elnöksége erre szívesen megadná az engedélyt. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Szerkesztöváltozások. Az 1905-dik esztendő jelen­tős változásokat hozott magával egyházi és iskolai lap­jaink körében. Nemcsak a Prot. Egyh. és Iskolai Lap ment át más szerkesztő kezére, hanem a Sárospataki Lapok és a Debreczeni Protestáns Lap is. A Sárospataki Lapok szerkesztésével az Irodalmi Kör Rohoska József sárospataki theol. tanárt bízta meg; a Debreczeni Pro­testáns Lap szerkesztését pedig Erőss Lajos kezéből dr. Ferenczy Gyula debreczeni főiskolai tanár vette át. — Adja Isten, hogy e szerkesztőváltozások egyházi és iskolai lapjainknak s anyaszentegyházunknak javára, előmenetelére szolgáljanak! Olvasóink figyelmébe ajánljuk az erdélyi ref. egy­házkerületi értekezlet választmányának Lapunk jelen számához mellékelt felhívását, a melyben Rauivenhojf' nagybecsű művének, „A protestantizmus történetének" magyar fordítására hirdet előfizetést. A mű előfizetési ára oly olcsóra van szabva, hogy a becses munkát még a legszegényebb gyülekezet és lelkész is megszerezheti. S e csekély összeg fejében a protestantizmusnak oly tör­ténetét teheti magáévá, a melyhez hasonló még eddig nem jelent meg magyar irodalmunkban. A magyar evangyélionű protestáns egyház tör­ténete czím alatt a jövő tavaszon nagyszabású egyház­történelmi munka fog megjelenni az Athenaeum rész­vénytársaság kiadásában. A mű 50 ívre van tervezve, képekkel és facsimilékkel. A kiadó részvénytársaság a munka szerkesztőjéül Zsilinszky Mihály államtitkárt, a kiváló történettudóst, munkatársaiul pedig Farkas József budapesti, Pokoly József kolozsvári ref., Kovács Sándor pozsonyi evang. theol. tanárokat és dr. Dézsy Lajos egyetemi magántanárt nyerte meg. A nagyfontosságú munkára, a melyhez hasonlóval egyliáztörténelmi irodal­munk még nem rendelkezik, előre is felhívjuk a pro­testáns nagyközönség figyelmét. Gyakorlati írásmagyarázat czím alatt új vállala­tot kiván megindítani ifj. Draskóczy Lajos, eperjesi lelkész. A hozzánk beküldött mutatványfiizet egy, a szent­háromság utáni VIII-dik vasárnapra szóló bibliamagyaráza­tot foglal magában. A magyarázat nyomon járó, világos és a szerző nagy bibliai jártasságára mutat. Terjedelme azonban roppant nagy: 22 oldal. Ily terjedelműek a bibliamagyarázatok nem lehetnek a nélkül, hogy unal­masokká ne váljanak. Ajánljuk tehát a szerzőnek, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom