Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-19 / 47. szám

I S K 0 L A. Emlékezzünk régiekről. Mezőtúr közönsége f. hó 19-én a debreczeni egyetem javára Szegedi Kiss István reformátor születésének négyszázéves fordulója alkalmá­ból nagy ünnepélyt rendez, melynek sorrendje a követ­kező : I. Délelőtt 8 órakor istentisztelet a reform, nagy­templomban. Egyházi beszédet mond Jánossy Zoltán debreczeni lelkész. Adakozás a debreczeni egyetem javára. II. Délután 3 órakor emlékünnepély a központi kaszinó nagytermében. 1. A főgimn. énnekkar éneke. 2. Dr. Tóth János egyházmegyei gondnok megnyitó beszéde. 3. Dr. Kun Árpád országgyűlési képviselő szóló éneke. 4. Balogh Ferencz debreczeni akad. tanár előadása Szegedi Kiss Istvánról. 5. Csulcás Zoltán zongorajátéka. 6. Dr. Ferenczy Gyula debreczeni akad. tanár előadása. 7. Szabolcsba Mihály költeményekeí olvas. 8. Gergely Antal záróbeszéde. 9. A főgimn. énekkar éneke. III. Este 8 órakor a központi kaszinó termeiben társas vacsora. Az orsz. evang. tanáregyesület megalkotása tár­gyában az egyetemes közgyűlést megelőzőleg tanácskoz­tak Budapesten a fő- és középiskolák képviselői. Az értekezleten, a melyen az elnöki széket Leffler Sámuel nyíregyházai gimn. igazgató foglalta el, a jegyzői és előadói tisztet pedig Gömöry János eperjesi gimn. igaz­gató végezte, az elnöki tájékoztató megnyitó után Gömöry János terjesztette elő az egyesület alapszabályai­nak vázlatát. Az egyesület megalakításának eszméjét a jelenvoltak egyhangúlag helyeselték s az alapszabályok részletes kidolgozására, valamint a megalakulás előké­szítésére bizottságokat küldöttek ki. — Örömmel látnánk, ha az egyesület minél előbb megalakulna, s ha testvéri viszonyba lépne a református tanáregyesülettel. Ahhoz, hogy a két testvér protestáns egyház, akár az egyházi, akár az iskolai, akár az irodalmi téren közös intézmé­nyeket teremthessen, a szerzett tapasztalatok után, nem fűzünk reménységet. Azt a reménységet azonban még mindig tápláljuk, hogy a külön-külön szervezett intéz­mények testvéri viszonyt tartanak fenn egymás között. Nagy csalódásunkra szolgálna, ha ez nem úgy lenne a ref. és az evang. tanáregyesületek között. A tanárképzés kérdéséhez. Az orsz. középiskolai tanáregyesület Közlönyének f. évi nov. 5-diki számában dr. Móczár József nagyszalontai gimnáziumi tanár közöl egy kis elmefuttatást a gyakorlati tanárképzésről; de úgy látszik, csak azért, hogy üthessen egyet a vallás­tanárokon és a vallástanitó - lelkészeken. Az alapos elméleti tudáson kivül — mondja — alapos pedagógiai készültség is szükséges a tanításhoz, — és íme „mégis beléphetnek a középiskolákba a vallás- és tornataní­tók esetleg minden pedagógiai készültség nélkül is". Azok a tornatanítók, a kik tanítói oklevéllel bírnak, „még hagyján", de „még jogosabb a panasz a vallás­tanítókkal szemben"; mert hiszen dr. Móczár szerint „legtöbb hittani intézetben alig tanulnak valami peda­gógiát, gyakorlati kiképzésről meg szó sincs". Kivánja tehát, hogy követelje meg az állam a vallástanároktól is pedagógiai képzettségüknek állami vizsgáló-bizottság előtt való igazolását. — Hosszabb vitába e kérdésben nem kívánunk dr. Móczár úrral belebocsátkozni; de hogy magas paripájáról egy kissé leszállítsuk, adjuk tudo­mására, hogy a mi az elméleti tudáson kivül a gyakorlati tanításhoz szükséges pedagógiai képzettséget illeti, azzal minden okleveles prot. lelkész rendelkezik. Protestáns theol. akadémiáinkon két éven át hallgatnak a növen­dékek pedagógiai ós filozófiai tárgyakat (filozófia-történet, neveléstörténet, nevelés- és oktatástan, módszertan, kate­chetika) és pedig nem kisebb, hanem nagyobb óra­számban, mint a tanárnövendékek az egyetemen. Ezekből a tárgyakból nem csak kollokviumot, hanem vizsgá­latot is tesznek, és ezenkívül, mint vasárnapi iskolai tanítók ós vallástanítók, a gyakorlati tanításban is for­golódnak. Hogy pedig valaki rendes középiskolai val­lástanár lehessen, ahhoz — legalább a ref. egyház törvényei szerint — jeles papi oklevél, vagy theol. magántanári képesítés szükséges. Hogy mindezek daczára az új vallástanár methodusa, fegyelemtartása eleinte ingadozó, —nem vonjuk kétségbe. De kérjük: akár dr. Móczár úr, akár más középiskolai tanár szerzett-e, mielőtt az iskolába belépett, olyan ismereteket a gya­korlati tanítás terén, hogy kész embernek mondhatta magát? Aligha, mert hiszen eddig csak a budapesti gyakorló-gimnáziumban lehetett volna alkalma erre, és mert csak most történt gondoskodás az iránt, hogy a gyakorlati tanításban való jártasság más középiskolákon is megszerezhető legyen. Ezt a intézkedést épen az a körülmény tette szükségessé, hogy az elméletileg talán alaposan előkészített tanároknak sokszor még fogalmuk sem volt a gyakorlati tanítás mikéntjéről. Felesleges és komikus tehát, akár dr. Móczár úrnak, akár más közép­iskolai tanárnak azt hangoztatni, hogy a vallástanárok hátrább állanak pedagógiai képzettség tekintetében még a tornatanítóknál is. Az ilyen nagyhangú frázisokban nincs semmi igazság, legfeljebb a valamely vallástanár­ral való kollízióból eredt harag erumpálhat. A ki pedig haragszik, annak ritkán van igaza, s nincs egy csepp igaza dr. Móczár úrnak sem. A mi pedig azt illeti, hogy a középiskolai vallástanárok állami vizsgáló-bizottság előtt adják bizonyságát pedagógiai képzettségüknek, — legyen nyugodt dr. Móczár úr, hogy az elől nem fog elzárkózni a protestáns egyház, annál kevésbbé, mivel erre vonatkozólag már az „illetékes" körökben is volt és van szó és nem kell félnie dr. Móczár úrnak attól, hogy lealázó lesz reá nézve a vallástanárokkal, vagy vallástanító-lelkészekkel való érintkezés. A budapesti ref. főgimnázium ifjúságának „Arany János önképzőköre" f. hó 18-án az intézet dísztermé­ben, Kisfaludy Károly halálának 75-dik és Vörösmarty Mihály halálának 50-dik évfordulója alkalmából szépen sikerült díszgyűlést rendezett a következő tárgysorozat­tal: 1. Hymnus. 2. Ünnepi beszéd. Tartotta: Fejérvár y Sándor VIII. o. t., ifj. elnök. 3. Magyar dalok. Zongo­rán előadta: Bán János V. o. t. 4. Kisfaludy: a) Pipa­dal, b) A bánkódó férj. Szavalta: Dulin Jenő VL o. t. 5. Felolvasást tartott Kisfaludyról Kacziány Aladár VIII. o. t. 6. Vonósnégyes a) Lavotte első szerelme, b) Bihary: Bercsényi nótája. Előadták: I. hegedűn: Fa­bisch József VII. o. t, ÍI. hegedűn : Kertész Tivadar VIII. o. t., violán : Kriegner Kálmán VII. o. t., gordon­kán : Haas Aurél VIII. o. t. 7. Felolvasást tartott Vörös­martyról Szőts Farkas VIII. o. t. 8. Vörösmarty—Erkel: Bordal. Előadta: a főgimn. énekkar Krausz Gusztáv tanár vezetése mellett. 9. Vörösmarty: A vén czigány. Szavalta : Kun Károly VIII. o. t. 10. Szózat. GYÁSZROVAT. Bernátfalvi Bernátli Elemér, a debreczeni királyi ítélőtábla elnöke, a felső-zempléni ref. egyházmegye gondnoka, a zsinat rendes tagja, hosszas szenvedés után,

Next

/
Oldalképek
Tartalom