Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-15 / 3. szám

3. szám. 45 tották az esztendő első hetében vallásos összejöveteleiket. Az estélyek sorrendje ének, ima, bibliaolvasás, beszéd, ima és ének volt. Az elmélkedés tárgyai a következők voltak : Január 2-án : az anyaszentegyház és feje. Fejtegette Petri Elek lelkész. Január 3-án : A nemzetek jóléte. Fejtegette Sörös Béla gyűjtőfogházi lelkész. Január 4-én: A keresztyén egyesületek. Fejtegették Szilassy Aladár közig, biró és dr. Pruzsinszky Pál ref. főgimn. tanár. Január 5-én : A család és a gyermekek nevelése. Fejtegették Haypál Benő lelkész és dr. Varga Bálint ref. főgimn. tanár. Január 6-án : Az Isten választott népe. Fejtegette Forgács Gyula kőbányai helyettes lelkész. Január 7-én: A külmisszió. Fejtegették: Szőts Farkas theol. és Csűrös István ref. főgimn. tanárok. — Az estélyek mindenkor nagy érdeklődés mellett folytak le a ref. főgimnázium dísztermében. A „Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség" folyó hó 25-én, este 7 órakor gyűlést tart a ref. ifjúsági egyesület helyiségében (Károly-körút 9, I. em. 30.). A gyűlés tárgyai lesznek: a szövetség első rendes gyűlésének előkészítése, jelentések az eddigi működésről, alapszabálytervezet kidolgozása, a febr. 12-én tartandó vallásos estélyek előkészítése. A Sárospataki Irodalmi Kör kezelő-bizottsága legközelebb tartott ülésén élénk eszmecserét folytatott a kör szellemi életének a jövőben való irányítása felett. Különösen nagy érdeklődéssel tárgyalták a kör által rendezendő felolvasások életbeléptetésének módozatait, s kimondták, hogy az első felolvasást még ez év februárjában meg fogják tartani. E határozat felett csak örülni tudunk. Egy olyan hely, mint Sárospatak, kell hogy valóban szellemi központ legyen, s egy olyan illusztris egyesület, mint a Sárospataki Irodalmi Kör, kell hogy hivatását ne csak a tankönyv- vagy lapkiadásban lássa, hanem abban is, hogy a protestáns tudománynak, szellemnek, életnek is hirdetője s élesztője legyen. GYÁSZROVAT. Chengeri Papp Károly, a budapesti ref. egyház egyik lelkésze, a dunamelléki egyházkerület tanácsbirája, élete 73-dik évében, pár napi szenvedés után folyó hó 11-én elhunyt. Benne újra egyik kiváló embere dőlt ki a református egyháznak. Alapos készültség, ritka szónoki tehetség jellemezték, s e kvalitásai szabták meg fényesen megfutott földi pályáját is. Alapos készültsége, nagy olvasottsága s jeles szónoki képessége hozták fel Nagykőrösön és Kecskeméten folytatott káplánságából Budapestre, hol előbb mint segédlelkész, 1863-1864-ben pedig mint a praktika theologia tanára működött. Laskón, majd Szigetszentmiklóson folytatott rendes lelkészkedése után 1884-ben került vissza Budapestre, mint a pesti gyülekezetben nagynevű ipának, Török Pál püspöknek utóda és Szász Károly püspöknek lelkésztársa. A magas kora daczára testben és lélekben erős férfiú halálát gyomorfekély okozta, a mely három napi szenvedés után kioltotta életét. Temetése, a budapesti ref. egyház és a pesti egyházmegye megható részvéte mellett' folyó hó 13-án ment végbe. A temetési szertartást a templomban Benkő István egyházmegyei főjegyző, a temetőben pedig Mády Lajos esperes végezték. Kallós Péter tiszabecsei ref. lelkész, volt egyházmegyei főjegyző és tanácsbiró, 66 éves korában, f. hó 2-án elhunyt. Bereczky Antal, kisdörgicsei evang. tanító, a zalai egyházmegye törvényszéki birája s tanítóegyletének alelnöke, élete 68-dik évében, folyó hó 2-án jobb létre szenderült. Nyugodjanak békével! KÜLÖNFÉLÉK. Kérelem. Átvévén e Lap kiadását és felelős szerkesztését, tisztelettel kérem magyar protestáns egyházaink lelkészeit, tanárait és tanítóit, liogy a Lapnak úgy anyagi, mint szellemi fenntartásában segítségemre lenni szíveskedjenek. A szellemi támogatást illetőleg kérem, hogy czikkeikkel felkeresni szíveskedjenek és méltóztassanak odahatni, hogy egyházaink és iskoláink életének jelentősebb eseményeiről Lapunk közvetlen értesüléseket nyerhessen. Az értesítéseknek sajtó alá feldolgozását nem követeljük; megelégszünk a száraz értesítéssel is. A beküldött tudósítások sajtó alá feldolgozását szívesen elvégezzük magunk is. Nem zárkózunk el az elöl sem, hogy a rendes munkatársakat és rendes tudósítókat, a Lap anyagi erejéhez képest, bizonyos honoráriumban részesítsük. Egyben szabad legyen a lap tavalyi előfizetőit, a kiknek czímére immár a harmadik számot küldjük, de a kik még sem elő nem fizettek, sem a lappéldányokat vissza nem küldték, arra kérnem, hogy ha a lapot tovább járatni nem kívánják

, szíveskedjenek azt a postai kézbesítésnél visszautasítani. A kik ezt nem teszik s lapunknak még ezt a számát is elfogad ják, azokat előfizetőink közé fogjuk számi tani.

szerkesztőség. A lourdesi forgalom. A mint egyik pápás újságban olvassuk, valami Bertin nevű abbé legközelebb könyvet fog kiadni Lourdes jelentőségéről. A könyv adatai, forrásunk szerint, feltűnést fognak kelteni. Többek között ki fogja mutatni a könyv, hogy 1867 óta 1903-ig összesen nem kevesebb mint 4371 nagy zárándoklat járt Lourdesban 3.817.000 zarándokkal. Az utóbbi 7 év alatt 1637 vonat érkezett 1.074,000 zarándokkal, a mi a számok szakadatlan növekedéséről tanúskodik. Az 1904-ik év minden eddigit felülmúl. Voltak vonatok 30—50 —60,000 zarándokkal. A keresztes hadak áramlatai újultak meg, valóságos emberáradatok vonulnak Lourdes felé. Olvasva e „feltűnést keltő" adatokat, irigykedve gondolunk azokra a vasúti társaságokra és zsidók által vezetett utazási irodákra, a melyek Lourdesban ilyen kincsesbányát bírnak. Az idegenforgalom ilyetén elősegítésére a mi magyar pápás papjaink is tehetnének már valamit. Középkori falfestmények. A budapesti iparművészeti múzeumban érdekes kiállítás nyílt meg. Gróh István, az iparművészeti iskola tanára mutatja ott be 11 évig tartott fáradságos kutatásainak eredményeit: az általa felfedezett középkori falfestmények másolatait. A kiállított másolatok között vannak az ócsai és a nyír-acsádi református és az ochtinai evangelikus templomokban feltalált freskók is. E kiállításról s Gróh István nagyértékű