Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-24 / 52. szám

folyó iskolai évre beiratkozott a budapesti egyetemen a hittani karon 85, a jog- és államtudományi karon 3847, az orvosi karon 1104, a bölcsészeti karon 1433, a gyógyszerészi szakon 206, összesen 6675 hallgató. A kolozsvári egyetemen a jog- és államtudományi karon 1687, az orvosi karon 183, a bölcsészeti karon 304, a mathematika-természettudományi karon 133, a gyógyszerészi szakon 79, összesen 2386 növendék. A budapesti műegyetemen a mérnöki szakosztályon 407, a gépészmérnökin 624, az épitészin 90, a vegyészin 171, az egyetemes szakosztályon 17. rendkívüli 39, összesen 1348 növendék. A pozsonyi kir. jogakadémián 306, a nagyváradin 220, kassain 177, az egri érseki jogliczeumon 148, a pécsin 123, a máramarosszigeti ref. jogakadémián 121, a debreczenin 210, a kecskemétin 95, a sárospatakin 62, az eperjesi evang. jogakadémián 219, összesen 1672 hallgató. Az egyetemek és jogakadémiák növendékeinek összes száma tehát 12,081. Szaporodás a mult évhez képest 146. A tanítóság és a szoczializmus. A csongrágmegyei tanító-egyesület legutóbb tartott gyűlésén nagyjelentőségű országos akcziónak vetette meg az alapját. Sassi Nagy Lajos indítványára ugyanis kimondta az egyesület, hogy fölhívja Magyarország tanítóit a nemzetközi szoczializmus túlzásai ellen való küzdelemre. E küzdelem eszközei a nép bajaival való komoly, odaadó foglalkozás, az igaz, nemes szocziális eszmék hirdetése és az évtizedeken át elhanyagolt nép valódi szükségleteinek megfelelő reformok sürgetése. Erre a czélra a csongrádmegyei tanítók, a Magyar Gazdaszövetség közreműködésével, egyesíteni akarják az ország összes tanítóit, majd később a papokat, jegyzőket, gazdatiszteket is, mint a nép hivatott nevelőit és vezetőit, szóval mindazokat a tényezőket, a melyeknek üdvös tevékenysége a vidéken a magára hagyatott nép körében is elhatalmasodó szoczíalista izgatásnak gátat vethetnek. A csongrádmegyei tanító-egyesület ebben a dologban egyelőre az ország taítóihoz intézett „Szózat"-ot a Magyar Gazdaszövetség révén. — Az akcziót a legmelegebben üdvözöljük. A kultuszminiszter válasza az erdélyi szász egyházkerület konzisztóriumának. Említettük már, hogy az erdélyi szász egyházkerület konzisztóriuma a királynál keresett oltalmat a magyar nyelv oktatása tárgyában kiadott kultuszminiszteri rendelet ellen, s hogy e folyamodványt, illetékes elintézés végett, a kultuszminiszterhez küldte le a király. A miniszter már elintézte az ügyet ós megadta a feleletet a konzisztóriumnak. A válasz elutasítja érdemben a felterjesztést; azonban, a menynyiben az 1903-b&n a magyar nyelv ügyében kiadott miniszteri leiratot a miniszter magáévá teszi, megengedi, hogy a konzisztórium főhatósága alá tartozó elemi népiskolákban a magyar nyelv tanítása az anyanyelv tanításától elválasztassék, illetőleg, hogy a magyar nyelv külön e czélra kijelölt heti órákban taníttassék, oly határozott kikötés mellett azonban, hogy az egy tanítós osztatlan elemi népiskolában a beszéd tanítására és a magyar írás és olvasás tanítására 4 és fél, illetőleg 4, összesen heti 8 és fél óra, a két tanítós iskolákban 7 és fél, illetőleg 6 és fél, összesen heti 14 óra, a három tanítós iskolákban 8 és fél, illetőleg 9 és fél, összesen 18 óra, a négy tanítós iskolákban heti 10, illetőleg 12 és fél, összesen heti 22 és fél óra, az öt tanítós iskolákban heti 9, illetőleg 12, összesen heti 21 óra, végül a hat tanítós iskolákban heti 9, illetőleg 12, öszszesen heti 21 óra a kizárólagos magyar oktatásra fordítandó. — Mivel a törvény szerint a népiskolai magyar nyelv tanításának egyedüli és főczélja, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a magyar beszédet annyira elsajátítsa, hogy. ezen a nyelven s az Ő életviszonyainak megfelelően gondolatait magyarul érthetően ki tudja fejezni s tudjon magyarul folyékonyan olvasni és írni: a fent megállapított kizárólagos magyar nyelvtanítási órákon a magyar nyelv oly módszerrel taníttassék, a mely ezen tanítási czélt legjobban megoldja s ehhez képest az ilyen népiskolákban a magyar nyelvtannak tanítását csupán a magyar írás alapjául szolgáló minimális tudnivalókra kell szorítania. — Fentartja hivatali elődjének a szász népiskolákra nézve tett azon jogosítványát, hogy a magyar nyelv tanítása ne az első, hanem a második évfolyamban kezdődjék, hogy ily módon az első iskolai évben az anyanyelv ismereteinek hiányai kiküszöbölhetők legyenek; de azon határozott kikötéssel, hogy a magyar nyelvtanítás a fent megjelölt óraszámban a többi 7, illetőleg 8 évfolyamban taníttassék és pedig úgy, hogy az utolsó két évfolyamra ugyanazon óraszám essék, mint a mint esnék az 5, illetve 6-ik évfolyamra, a 6 évfolyamos elemi népiskolában. A „Fónagy-féle dustless" kötelező használata. A vallás- és közokt. miniszter 21211/905. sz. a. „Fónagyféle dustless "-szel való pormentesítést valamennyi állami nép- és polgári iskolában és óvodában kötelezőleg elrendelte. A középiskoláknak erre vonatkozólag külön rendelet bocsáttatott ki. Mindkét rendelet Erdős Jószef és Társa czéget (Budapesten, VI. ker., Szív-utcza 43. sz.) jelöli meg egyedüli beszerzési forrásként. Az „Utasítások "-at felszólításra nevezett czég bérmentve küldi meg. EGYES

ÜLET. A veszprémi ref. nőegylet advent második vasárnapján sikerült szeretetvendégséget rendezett. Az estélyt Demjén Márton lelkész imája nyitotta meg, a mely után egy kis női kar adott elő egy adventi éneket. Tea után a Júdás czímű melodrámát szavalta Kenessey Pepike, zongorán kisérte Csapó Miczi. Nagy tetszésben részesült Keresztes Ferencz hegedűjátéka, melyet Ribeau Olga kisért. KaczvinszJcy Marietta, két dalt adott elő. A „Napsugár kisasszony" czímű párbeszédet Cseh Lina és Perey Imre adták elő. Szűcs József alsó-őrsi lelkész bibliai magyarázata után Demjén Márton lelkész imája fejezte be az estélyt. A lévai „Bethlen Katalin Keresztyén Nőegylet" folyó hó 20-án, a városháza dísztermében vallásos estélylyel egybekötött szeretetvendégséget rendezett, igen szép sikerrel. Az estély sorrendje a következő volt: 1. Gyermekkar éneke. 2. Adventi ének. Szavalta: Galambos Rózsa. 3. Felolvasás. Vallásos nevelés. Kutassy Dénestől. 4. Timóteus. írta: Baja Mihály. Szavalta: Somlyay Kálmán tanító-jelölt. 5. Gyermekkar éneke. 6. Esteli ének. írta: Szabolcska Mihály. Szavalta: Papp Ilonka. 7. Gyermekkar éneke. 8. A koldús. Szavalta: Tolnay Mariska. 9. Az ajándékok kiosztása. A budapesti ref. ifjúsági egyesület f. hó 8-án délután tartotta meg a ref. főgimnázium rajztermében évi közgyűlését, Szilassy Aladár elnöklete alatt. A gyűlést Petri Elek lelkész imája, majd utána Szilassy Áladár elnök beszéde nyitotta meg. Forgács Gyula titkár az egyesület működéséről számolt be. Jelentéséből örömmel hallottuk, hogy az egyesület tagjai nemes buzgóságot fejtettek ki a keresztyén építő ós mentő munka terén •