Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-17 / 51. szám

parácziós törvényjavaslatot, a mely rendelkezéseivel egészen át fogja alakítani Francziaország egyházi és társadalmi képét. A szeparáczió hívei azt hiszik, hogy a javaslat törvénnyé lételével megnyerték a kulturharczot. Mi azonban azt hisszük, hogy a harcz csak most indult meg és Francziaországnak még hatalmas konvulziókra lehet kilátása. Templomszentelés. A csömöri evang. leányegyház f. hó 10-én szentelte fel új templomát. A felszentelést Bachát Dániel püspök végezte. A ref. zsinat harmadik ülésszaka f. hó 13-án délután bevégződött. Három ülésszakban letárgyalta a zsinat az egyházi törvények minden részét, s még csak az marad hátra, hogy némely adminisztratív ügyet elintézzen és a törvénykönyvet, a harmadik olvasás után a királyi megerősítésre felterjessze. E végből a zsinat 1906. márczius havának második felében még egy ülésre fog összehivatni. A Kalvineum ügye. A ref. zsinat f. hó 12-diki ülésében foglalkozott a budapesti gyülekezet, a dunamelléki egyházkerület és az egyetemes egyház közerejével Budapesten, a Kálvin-téren felépítendő Kalvineum ügyével. Az eszme, bár némely kerületi érdekekből folyó felszólalások megzavarták is a teljes összhangot, köztetszésre talált és a zsinat felhatalmazta a konventet, hogy a kerületekkel egyetértőleg tegye meg a szükséges intézkedéseket az iránt, hogy Kalvineum, a nagy reformátor születésének ötszázadik évfordulójára, 1909-re elkészülhessen. Tekintve, hogy valóban szégyenletes állapot az, hogy sem a konventnek, sem a zsinatnak nincs saját helyisége gyűlései tartására és levéltára elhelyezésére, s tekintettel arra, hogy a magyar kalvinizmusnak méltóképen kell reprezentálnia az ország fővárosában, szeretjük hinni, hogy a kerületek is magukévá teszik az eszmét és a támogatásra felhívott faktorok közreműködésével az eszme testet is fog ölteni. A konventi ülés időpontja. Kun Bertalan püspök és Báró Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnok urak, mint az ev. ref. egyetemes konvent elnökei, az egyetemes konvent 1906. évi rendes gyűlésének idejét már megállapították s a konventet Budapesten a Lónyaiutczai ref. főgimnázium dísztermében 1906. évi április hó 24. (huszonnegyedikén kedden) délelőtti tíz órakor fogják megnyitni. A konvent tárgyalásaira váró ügyiratok Kun Bertalanhoz, a tiszáninneni egyházkerület püspökéhez, mint az egyetemes konvent egyházi elnökéhez Miskolczra küldendők. Kálvin-szövetség. A ref. zsinat utolsó ülésezései alatt, dr. Bernáth István kezdeményezése folytán, kétszer is volt bizalmas értekezlet, mely azt a czél tűzte ki, hogy „Kálvin-szövetség" czim alatt tömöríttessenek a magyar ref. egyház tagjai, a szocziális érzék fejlesztése és a vallásosság megerősítése által, a társadalmi bajok felderítésére és az ezek orvoslására és megelőzésére törekvő munkásság" megindítására. A mikor a legszívesebben üdvözöljük a kezdeményezést, jelezzük, hogy a „Kálvin-szövetség" programmját legközelebb publikálni és méltatni fogjuk. Szeretetvendégség. Említettük már, hogy a budapesti ref. egyház zuglói egyházrészében szép reménységre jogosító mozgalom indult meg az iránt, hogy a már kicsiny templom kibővíttessék és mellé megfelelő lelkészlakás építtessék. Az egyház vezető körei rokonszenvesen fogadták a tervet: a zuglóiak azonban maguk is igyekeznek megmutatni, hogy valóban élnek és készek áldozatokat hozni a nemes czélra. így legközelebb is, f. hó 9-én, minden tekintetben sikerült szeretetvendégséget rendeztek a községi elemi iskola tornatermében. Az egyházrész több lelkes tagja ajándékképen gyűjtötte Össze a hívektől a szeretetvendégség anyagi elemeit: a theát és a hideg ennivalókat; Keresztesi Sámuel adminisztrátor pedig a szellemi táplálékról gondoskodott, zene és énekszámokból s előadásokból állott programm összeállításával. A közönség szinte reményen felül érdeklődött a szeretetvendégség iránt, és pedig, jól esik feljegyeznünk, nemcsak a kálvinista, hanem a más vallású közönség is, a mely szép egyetértésben él együtt a zuglói reformátusokkal. A nagy tornaterem zsúfolásig megtelt s a kálvinista hívek között nagy számmal láttunk római, katholikusokat, sőt izraelitákat is. Közének és Hamar István theol. igazgató imádsága után az ozsonna történt meg; utána pedig a szórakoztató és építő programm egyes számai következtek. Az óvónőképezde kara két vallásos éneket adott elő; Szabady Aranka és Viktor János zongora- és harmonium-kettőst játszotak; a theologia növendékei és a szimofnikus zenekar tagjai vonósnégyesekkel, Göde Lajos theologus szávalattal, Tokay Juliska és kísérete melodrámával gyönyörködtették a közönséget. Dr. Szabó Aladár lelkész nagy figyelemmel hallgatott szabad előadásban a kölföldi protestáns egyházak életéből mutatott be érdekes képeket. Garay Juliska és két társnője vallásos párbeszédet adtak elő. A szépen sikerült estélyt B. Pap István theol. tanár bibliamagyarázata és Keresztesi Samu adminisztrátor imádsága rekesztette be. A szeretetvendégség annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy óhajtja annak minél előbb ismétlését. I S K 0 L A. Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, szerződésileg biztosított jogánál fogva, a budapesti evang. főgimnáziumhoz Kiiment Jenőt nevezte ki rendes tanárrá. Az egységes jogosítású középiskola. Dr. Lukács György vallás-és közoktatásügyi miniszter kidolgoztatta az egységes jogosítású középiskolákra vonatkozó törvényjavaslat tervezetét s annak megvitatása végett szaktanácskozásra hívta össze a pedagógusok kiválóbb alakjait. A törvényjavaslat tervezetét legközelebb egész terjedelmében közölni fogjuk s felhívjuk középiskoláink tanári testületeit, hogy arra vonatkozó véleményeiket szíveskedjenek lapunkban közreadni. A tanácskozásra a miniszter meghívta Beöthy Zsoltot, Berzeviczy Albertet, Bokor Józsefet, Boncz Ödönt, Cherven Flórist, Dóczi Imrét, Eötvös Lorándot, ErŐdi Bélát, Fehér Ipolyt, Heinrich Gusztávot, Jánosi Bélát, Kármán Mórt, Kőnig Gyulát, Maywald Józsefet, Molnár Viktort, Rombauer Emilt, Spittkó Lajost, Szász Károlyt és Waldapfel Jánost. Protestáns estélyek. Az eperjesi kollégium ifjúsága, lelkes tanárai vezetése alatt és közreműködésével, szépen sikerült vallásos estélyt rendezett, theol. intemátusa és a Kéler Pál-féle alapítvány javára a késmárki evang. gyülekezetben, f. hó 2-án. Az estélyen, a melyen a késmárki egyházi és iskolai elöljáróságokon és az intelligens nagyközönségen kivül jelen voltak a prot iskolák növendékei is, az eperjesi „kis kar" két valásos karéneket adott elő teljes preczizitással; volt továbbá melodráma és dialógus, a melyeknek előadásában szintén az eperjesi tanulók jeleskedtek. Végül dr. Szlávik Mátyás theol. dékán tartott figyelemmel hallgatott felolvasást a