Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-10 / 50. szám

. . . Este nyolcz órára mind a három kiránduló-csapat visszatért Sopronba; de még azon éjjel megkezdődött s másnap reggel teljes lőn az apostolok oszlása... Elváltunk s a felejthetetlen kedves napok élményei után visszatértünk szokott munkakörünkbe; de azzal az édes reménnyel, hogy egy év múlva viszont láthatjuk egymást a hajdúk híres városában — Böszörményben I Lévay Lajos. (Folyt, következik.) A ref. zsinat ülései. (Folytatás.) A zsinat ülései 29-étől kezdve elvi vitákban nem olyan gazdagok, mint előbb voltak. Kisebb jelentőségű módosítások, indítványok töltötték ki az időt, egészen deczember 5-éig, a mikor az egyházalkotmányi törvényjavaslat tárgyalása véget ért; leszámítva a bizottsághoz utasított szakaszokat, a melyek épen a legfontosabbak és a melyek felett még később határoznak. Szerdán, 29-én minden jelentősebb változtatás nélkül elfogadták az egyházmegyei közgyűlésről intézkedő 53—57. §-okat. Az egyházkerületi gyűlés tanári és tanító1 tagjairól csak az egyházalkotmányi bizottság véleménye után határoznak, ezért a 62. §. d,) e), f) pontjait ide utalták. Az egyházkerületi gyűlés összehívását, idejét, hatáskörét tárgyaló 68—67. §-ok is minden nagyobb fontosságú módosítás nélkül keresztül mentek. Vita csak a 67. §. a) ós e) pontjánál volt. Emitt a felavatás szónak még mindig voltak 'pártolói, de velük szemben győzött Garzó Gyula indítványa, mely a szentelés szót iktattatja törvénybe; az a) pontnál pedig „az evangyéliomi tan" helyett dr. Bartók György „evarigélium"-ot, Czinke István „hitigazság"-ot, Lénárt József „evangéliomi tanítás"-t akart tétetni. A szöveg azonban, az indítványok mellőzésével, változatlanul maradt. Nagyobb vitát idézett elő a 67. §. f) pontja. Ez, mint az utóbbi időben történt, ezután is az egyházkerületi közgyűlésre bízza a konventi tagok választását. Kiss Albert ezzel szemben azt indítványozta: mondják ki, hogy a konventi tagokat is az egyes egyházközségek presbitériumai választják. Indítványának megokolására megemlítette, hogy nézete szerint így kívánja ezt a presbiteri elv és a konvent fontossága. Dégenfeld József gróf úgy vélekedett, hogy nincs ok az első budapesti zsinat intézkedésének megváltoztatására. A konvent csak egyes kivételes esetekben intézkedik. Félő, hogy ha abból a forrásból jönne, a melyikből a zsinat, ennek a helyét akarná elfoglalni. A mi főhatóságaink az egyházkerületek. Bartók György dr. és Nagy Károly szintén az eredeti javaslat mellett szóltak. Bizonyítgatták, hogy a presbiteri elv keresztülvitele nem azt jelenti, hogy mindenkit a presbitérium válasszon, hanem azt, hogy a felsőbb testületek fokozatosan épüljenek ki a presbitériumból. Külföldön például a zsinati képviselőket sem választják sehol sem a presbitériumok. Nagy Károly utalt arra, hogy a konvent határozatait Erdélyben ma is bejelentik az egyházkerületi közgyűlésnek. Ez tehát korántsem legfőbb testület. Kiss Albert indítványát Szabó Kálmán és Dányi Gábor védték. A vitát 30-án is folytatták. Ekkor Mezey Albert volt az első szónok. Történelmi alapokon bizonyította, hogy a presbitérium sohasem gyakorolta azt a jogot, melyet Kiss Albert most reáruházna. Még nem is a kerület, hanem annak egy bizottsága választotta régen a konventi tagokat. Az eredeti szöveget védte Domahidy Elemér és dr. Nagy Dezső is. Utóbbi egy, a kérdés minden oldalát felölelő nagy beszédben czáfolta az elhangzott ellenvéleményeket. Rámutatott a czentralizáczió veszedelmére, a melyhez pedig közelítenének, ha a konventnek nagyobb fontosságot tulajdonítanának, mint a mennyi megilleti. Rámutatott, hogy a konvent csak bizonyos közös érdekek ápolására való egyesülése ez egyes kerületeknek, delegátusok útján. Mint bíróság is csak rendkívüli. Nincs választott elnöksége sem. A költségeknél mindegyik kerület viseli a magáét. Vigyázzanak, hogy a kerületek fölé ne emeljék, mert az autonómiát sokkal jobban meg tudják védeni ezek, mint egy központi szerv. Kiss Albert, a zárszó jogávaLélve, kijelentette, hogy ő maga is a deczentralizáczió híve, de nem is alterálja ezt indítványa. A konventet a szónokok mind máskép határozták meg. Kétségtelen az, hogy a konvent irányítja az összes közoktatási ügyeket, szabályrendeleteket alkot, a legfontosabb ügyekben legfőbb bíróság, képviseli az egyházat az állammal szemben. Mindezeket figyelembe véve megkívánhatják, hogy tagjait az egyházközségek összessége válassza. — Kiss Albert maga és társai nevében névszerinti szavazást kérő ívet is nyújtott be, mire azt az elnökség elrendelte. A szavazásnál összesen 98-an voltak jelen. Ezek közül 65 szavazott a konventi javaslat, 33 Kiss Albert indítványa mellett. így a konventi tagokat ezután is az egyházkerületi közgyűlések fogják választani. — Az egyházkerületi közgyűlésről rendelkező többi pontokat csaknem teljesen a javaslat szövegében iktatták törvénybe. így a konventről szóló szakaszokat is. A 75. §. h) pontjánál, mely a közalapról, közpénztárakról való gondoskodást a konvent hatáskörébe utalta, Barthalos István azt az indítványt terjesztette be, hogy az államsegély felosztását is, a mint az ágostai evangélikusoknál van, bízzák a konventre. Most ezt minálunk a kormány maga teljesíti és pedig népesség arányában jár el, a mi nem méltányos. Antal Gábor is ez indítvány, mellett emelt szót. Ma a nagy és gazdag tiszántúli kerület ötször annyit kap, mint a szegény dunántúli. Pedig a terhekből nem visel ennyit. György Endre megjegyezte, hogy a terhek viselése a reprezentálással áll arányban. S miután mind ő, mind gr. Dégenfeld József, dr. Balthazár Dezső és dr. Baksa Lajos az indítvány ellen szólottak, a zsinat azt mellőzte. Deczember 1-én, a konventre vonatkozó szakaszok változatlan elfogadása után, a zsinatról szóló szakaszokat