Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-26 / 48. szám

Az egyház nemcsak hit-, hanem szeretetközösség; az egyház tulajdonképen egészében és alkotó részeiben, szóval mint egy Krisztuson alapuló organizált élő egész, küldetéssel megbízott, küldetésre, misszióra hivatott intézmény. A külmisszió pogányokra és zsidókra, a belmisszió megkeresztelt egyénekre, vagy ezek által alkotott társadalmi körökre irányul. Amaz a kiil-, emez pedig a belföldön, vagyis az egyház körén belül akarja megvalósítni a keresztyénség eszméit. A mi már a munkásokat, vagy mondjuk: a belmisszió alanyait illeti, minden evangéliomi keresztyén férfi vagy nő kvalifikálva van erre, nem az egyházban elfoglalt hivatala, hanem a neki adatott ajándékok szerint. A belmisszió mezején nincs munkahiány; itt mindenki találhat és vállalhat munkát, hajlamainak, tehetségének, képzettségének megfelelőt. A belmisszió czélja: megtartani a lelkeket, megtartani Krisztusnak, illetve az ő testének, az egyháznak. Ebben különbözik az emberszeretetnek, az állami és társadalmi jótékonyságnak minden munkájától. Ezeknek czélja az anyagi segítségnyújtás, vagy legjobb esetben bizonyos erkölcsi javultabb helyzetbe való juttatása az embernek. A belmisszió nem elégszik meg ezzel. Tudja^ hogy az egyesnek és a társadalomnak anyagi és erkölcsi jóléte csak akkor van biztosítva, ha ez a Krisztusban való hiten és az ő szent lelke által való újjászületésen, szóval az élő keresztyénségen nyugszik. A belmissziónak czélja, hogy az evangéliom ereje által egyesek és népek valóban keresztyének legyenek és Istennek egyháza napról-napra építtessék, szaporíttassék. (Ap. Csel. 2:44.) A mi meg a belmisszió eszközeit illeti, azt mondhatjuk, hogy ezek részben anyagiak, részben szellemiek, vagy más szóval: nemcsak anyagi segítségről, hanem mindenekfelett evangelizáczióról van szó, és anyagi segélynyújtás csak eszköz, lépcső a magasabb czél: a Krisztushoz való vezetés, az egyházba való beépítés, a küzdő egyház hadseregébe való besorozás czéljának elérésére. így fogva fel a belmissziót, könnyű belátni, hogy ezen a munkatéren is Krisztus a kezdeményező és a bevégző, a tökéletes ideál, a kire untalan feltekintünk, és mindent, a mit e téren tervezünk vagy szervezünk, az ő igéjének és példájának világításában vizsgálunk meg. Krisztus belmissziót gyakorolt. Ő az övéihez jött; Izrael házának eltévelyedett juhaihoz bocsáttatott. Tanítványait is eleintén nem külmisszióba exmittálja, hanem azt mondja nekik: menjetek az Izrael házának eltévelyedett juhaihoz; oda küldi őket, prédikálni, betegeket gyógyítani, poklosokat tisztítani, halottakat támasztani, ördögöket kiűzni. Ott prédikált ő is; ott járt széjjel, jóltevén mindenekkel; ott adott példát és parancsolatot tanítványainak, hogy a ki közöttük első akar lenni, az legyen mindeneknek diakónusa — szolgája. Jézus volt az első belmisszionárius, a szó valódi és legszentebb értelmében. Ő küldetett az Atyától, hogy megkeresse és megtartsa azt, a mi elveszett; haza vigye vállain a 100-ik tévelygő juhot, mert nagy, mennyekig felható öröm van egyetlen egy bűnös megtérésén. Krisztus magát Emberfiának nevezi, és méltán; mert hiszen testére és emberi természetére nézve embertől születvén, feltüntette előttünk az embernek becsét, hogy nem ér fel semmi, ez az egész világ sem, egyetlen emberi lélekkel. De feltüntette más oldalról a kaini, illetve stoikus pogány felfogással szemben, hogy mi egyénenként és egymásért felelősek vagyunk, hogy egymást őriznünk, melengetnünk, ruháznunk, látogatnunk kell; hogy különös gonddal kell lehajolnunk a kicsinyekhez, a mezítelenekhez, éhezőkhöz és betegekhez! Nem zárt ki senkit a munkából; nem vetett meg egyetlen tényezőt, még azt sem, ki nem volt nyilt követője, és nem vetette meg a legkisebb eszközt sem az emberi nyomor és tudatlanság leküzdésében. (Márk 9:40, 41.) A Jézus tanításában, dicső életében vannak lefektetve a belmissziói, vagyis a könyörülő, megtartó szeretetmunkának éltető, mozgató elvei. 0 mutatja ki ennek végczélját, a midőn szavaival és könyörületével magához hívogatja és önmagában való hitre és bizalomra ébreszti a hozzá fordulókat. Kimutatja Jézus a belmisszió munkaterét és mérhetlen feladatait és ezekkel szemben az emberi erők elégtelenségét, midőn reámutatott a nagy sokaságra, az aratásra váró nagy mezőre és a kevés aratóra; de reámutatott arra is, az aratásnak hatalmas Urára, kihez erőink elégtelenségének érzetében fordulnunk kell. (Máté 9:36—38.) B. Pap István. (Folyt, köv.) IRODALOM. A leczketanulás ós a szorgalom. írta: Krammer József. Kapható a Franklin-Társulatnál. Ára 60 fillér. A 32 oldalra terjedő füzetben alapos elméleti és gyakorlati pedagógiai tudással tárgyalja, hogy a czimben említett czélok elérésénél mi a szülők feladata, miként kell a gyermeket iskolai feladatai helyes megoldására elsegíteni és mit tehet az iskola a leczketanulás sikere és a szorgalom kifejlesztése tekintetében. A füzetet ajánljuk a taníttató szülők és a tanítók figyelmébe. Egy könyvkiadó czég százéves története. A debreczeni híres Csáthy könyvkiadó czég, mely 1805-ben alapíttatott, megíratta Zoltai Lajos debreczeni segédlevéltárnok által 100 éves történetét és díszes kiállításban küldötte meg hozzánk is. A régi, jóhirü czég megalapítója Pápai Kiss István volt. Tőle vette át 1805-ben Csáthy György, és 100 év alatt vezetői voltak: özvegy Csáthy Györgyné, Pápai Kiss Rákhel, Csáthy Lajos, ifj. Csáthy Károly és jelenleg Csáthy Ferencz. A czég kiadásában 100 év alatt 250 munka jelent meg, köztük igen sok becses egyházi és iskolai mű is. A czég története a magyar kulturhistóriának egyik érdekes lapját képezi s mindenképen méltó arra, hogy a kinek a kezébe kerül, figyelmesen átlapozgassa. Jubileuma alkalmából a czéget szívesen üdvözöljük. Vivát, crescat, íloreat! A hibás gondolkodás, mint a boldogulás legfőbb akadálya. Ezen a czímén tartott felolvasást a magyar filozófiai társaságban Szitnyai Elek, s munkáját most kinyomatva küldötte be hozzánk. A munka alapos lélektani és logikai tanulmányra vall és hasznos felvilágosítást nyújt a szülőknek és pedagógusoknak a gyermekek helyes gondolkodásra szoktatása tekintetében. A csinosan kiállított füzet a Franklin - Társulatnál jelent meg Budapesten. Ára 1 korona. A magyar gyorsírás tankönyve. Forrai Soma tanár gyorsírási tankönyve iskolai és magánhasználatra, a Gabelsberger-Markovits rendszer szerint, tizedik kiadását érte meg. Egyelőre a levelező rész jelent meg. Ára ízléses kiállításban 1 kor. 30 fillér. Kiadta a Lampel-Wodianer-féle könyvkereskedés Budapesten.