Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-22 / 43. szám

távot, Szil}- Kálmánt, Gyulai Pált, Goldzie'her Ignáczot. A ' Kisfaludy-társaság tagjait, élükön Beöthy Zsolttal. A budapesti tud.-egyetem részéről Láng Lajos és Jónás Ödön rektorok vezetése alatt a tanári kar igen sok tagját. Az író- és művészvilág és a közélet számos kiváló alakját és a főrangú és előkelő kálvinista családok női tagjait. Az egyházi rendből, a menyiben fel tudtuk jegyezni, ott voltak: dr. Vécsey Tamás, Ádám András, dr. Hajós József, Szilassy Aladár egyhm. gondnokok. Ádám Kálmán és Mády Lajos esperesek, Ádám Gerzson, dr. Kiss Áron, Tóth Gábor, Báthory Dániel, Kálosi József, Szilády Áron, Mészáros János egyházker. tanácsbirák, Lévay Lajos és Takács József egyházkerületi aljegyzők, dr. Nagy Dezső ügyész, Stand Lajos vagyonkezelő ; a lelkészek közül: dr. Szabó Aladár, Haypál Benő, Mészáros Sámuel, Molnár Hugó, Benke István, Benkő István, Molnár János, Kardos János, Kovács Dániel, Mocsy Mihály, Sipos Pál, Fábián János, Keresztesi Sámuel, Patonay Dezső, Sörös Béla, Szűcs Kálmán, Makay Lajos és a pesti egyház segédlelkészi és katecheta kara. Az iskolák részéről a budapesti theologia és a főgimnázium teljes tanári testületei, H. Kiss Kálmán nagykőrösi tanítóképezdei, dr. Kiss Albert kecskeméti jogakadémiai, Katona Mihály kecskeméti gimnáziumi, Apostol Pál kunszentmiklósi gimnáziumi, Szathmáry Sándor halasi főgimnáziumi igazgatók s a nagykőrösi gimnázium képviseletében Benkó Imre. A templomi gyászszertartás a 164. dics. 6. versével, mint felálló-énekkel vette kezdetét, a mely után a 90. zsolt. 1 —2. verse következett közéneknek. Ezek elhangzásával Baksay Sándor püspök állott a gyászlepellel bevont szószékre, s rövid előfohász után a 118. zsolt. 17. verse: „Nem halok meg, hanem élek és hirdetem az Úrnak dolgait" alapján tartotta meg gyászbeszédét, a melyben az emberi kéz alkotásainak semmivé lételével szemben az Isten által ihletett lélek alkotásainak s magának a léleknek örök életét mutatván fel, példaképen állította elénk Szász Károlyt, a ki nem halt meg, hanem hirdeti az Úrnak dolgait még akkor is, a mikor porrészei már a sírban pihennek. A beszédnek különösen az a része volt megragadó ós megindító, a melyben költői szépséggel azt a folyamatot mutatta fel a szónok, a melyben az Úr Szász Károlyt visszahívta az ő dolgai hirdetésének mezejéről, de a melynek legutolsó, legszomorúbb fázisában is hirdetője vala a nagy ember az ő ura dolgainak, szíve utolsó dobbanásáig. A gyászbeszéd és a vigasztalást kérő imádság után dr. Beöthy Zsolt állott az úrasztalához ós a Magyar Tud. Akadémia és a Kisfaludy-társaság nevében vett érzékeny búcsút az elköltözöttől. A theol. ifjúság karéneke után végénekképen a 179. dics. 10. verse hangzott fel a gyászoló gyülekezet ajakán, — s megindultunk, hogy utolsó útjára, ama nagy napig való pihenő helyére elkísérjük a halhatatlan lélek által itt a földön hagyott, összeomlott testet. Hosszú menetben, a palástos papság csapata által vezetve kisértük ki Szász Károly porrészeit, a Múzeum -körúton, a Kerepesi-úton végig a főváros által kijelölt díszsírhelyig. A merre mentünk, résztvevő közönség szegélyezte az utat, s jól esett hallanunk, hogy megszólaltak a kerepesi-úti evang. templom harangjainak ércznyelvei is, hirdetve, hogy olyan férfiú kihűlt tetemeit kísérjük nyugvóhelyükre, a kinél nagyobb és nemesebb nem sok élt közöttünk. A sírnál a theol. ifjúság karéneke után Petri Elek budapesti lelkész mondott búcsúbeszédet és vezette vigasztalást kereső lelkünket buzgó imádságban a vigasztalás örök forrásához. Azután lebocsátottuk a sírba a gyászos koporsót; de felzendült a theol. ifjúság és a közönség ajakán: „Nincs már szívem félelmére, Nézni sírom fenekére", s míg szemeinkből hullottak az elválás könnyei, addig hivő lelkünk megnyugodott abban a tudatban, hogy Szász Károlyt a sírnak nehéz göröngyei el nem temethetik, nevét, emlékezetét el nem sodorhatja a semmiségbe a zúgó, mindent hervasztó őszi szél: mert ő él hálás emlékezetünkben itt e földön s él ott fenn az örökkévalóságban! Kihűlt porai nyugodjanak csendesen a feltámadás nagy napjáig. Emlékezete pedig legyen áldott közöttünk, mert nagy, nemes és igaz vala! H. I. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal havi közleményei szerint Magyarországon f. év április havában 4844 házasság köttetett. Ebből vegyesházasság 911 (°/0

-ban 18'20). Tiszta ág. h. ev. házasság 571, ev. ref. 1326. A gyermekek vallására vonatkozó 226 (%-ban 24*81) összes megegyezésből esik az apa vallására 122, az anya vallására 104. A róm. katli. egyház javára 114, gör. katli. 1, gör. kel. 2, ág. h. ev. 28, ev. ref. 80, izraelita hitfelekezetre 1. Horvát-Szlavonországokban április havában 129 házasság köttetett. Ebből vegyesházasság 6 (%-ban 4"65). Tiszta ág. h. ev. házasság 7, ev. ref. 6. A gyermekek vallására vonatkozó 1 megegyezés az apa s így a róm. kath. egyház javára esik. Az ág. h. ev. egyház vesztesége április havában a róni. kath. egyházzal szemben Magyarországon, a 162 vegyesházasságnál előfordult 47 megegyezésből, levonva a nyereség-veszteséget: 3. Horvát- Szlavonországokban egy ilyen vegyesházasságnál megegyezés nem létesült. Vesztesége más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon, a 107 vegyesházasságnál létesült 15 megegyezésből : Horvát-Szlavonországokban két ilyen vegyesházasságnál megegyezés nem létesült. A Magyarbirodalomban a róm. kath. és más hitfelekezetekkel szemben összes vesztesége április havában: G. Az ev. ref. egyház vesztesége a róm. kath. egyházzal szemben Magyarországon, a 403 vegyesházasságnál létesült 124 megegyezésből, levonva a nyereség-veszte-