Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-01 / 40. szám

kezletet. Beszéde, forrásunk szerint, sok újat és érdekeset foglalt magában. Minket azonban lehangol a beszéd ama kijelentése, hogy „egyházi életünk munkásságának mezejéről nem jelezhet semmit", — mert az értekezlet sem az egységes liturgia, sem a lelkészi nyugdíjintézet, sem a próba-énekeskönyv ügyével nem foglalkozott. Ez a jelentés bizony lehangoló. Vájjon mik lehettek volna fontosabbak, mint ezek a kérdések — és mire valók a lelkészi értekezletek, ha még az ily fontos, életbevágó kérdésekben sem mondanak véleményt ? Sokszor panaszotunk már, hogy az egyházi közvélemény nem tárgyalja meg előre kellő módon nagy kérdéseinket, s csak a már meghozott határozatokkal szemben zúdul fel. íme a barsi jelentés újra igazat ad nekünk. — Azután szerettünk volna hallani valamit annak a munkának az eredményéről, a melyet a barsi egyházmegye értekezlete az egy-gyermekrendszer ellen megindított. Nem esett erről, egy szó sem ; vagy csak forrásunk nem emlékezik meg róla ? — Egyébként az értekezleten Varannai Sándor tartott emlékbeszédet néh. Jókai Lajos felett; Baj-Jcay Zsigmond pedig Zwingliről olvasott fel. — Az értekezlet elnökévé újból Varannay Lajos ujbarsi, alelnökké pedig Patay Károly nagyszecsei lelkészt választották meg. Sérelmes pápai intézkedés. Dessevvffy Sándor csanádi r. katli. püspök, súlyos betegsége folytán, helyettesre szorul. X. Pius pápa gondoskodott is helyetteséről, kinevezvén helyettes püspökül Németh József czínizetes püspököt. Nem volna a dologhoz semmi szavunk, ha ez a kinevezés az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg történt volna. De nem úgy, hanem a magyar király apostoli jogainak megsértésével és a jus placeti teljes figyelmen kivül hagyásával történt. Eddig, az évszázados gyakorlat, az apostoli királyi jogok és a jus placeti alapján, a magyar király előzetes megkérdezésével és placetjével történtek az ilyen kinevezések. Most a pápa, mindezeknek mellőzésével intézkedett. Az intézkedés „szokatlansága" még a klerikális Magyar Államnak is feltűnik és kívánatosnak jelzi, hogy az ilyen, hazafias szempontból is elbírálandó kérdések elintézésénél a javadalmat adományozó király hozzájárulása is előre biztosíttassék. — Mi azonban a dologban nem „szokatlanságot", hanem egyenesen törvénytelenséget látunk. Ha az apostoli királyi jogok alapján Magyarországon csak a király nevezheti ki a megyés püspököket, akkor egészen természetes, hogy azok helyetteseinek kinevezésére is csak egyedül a király lehet illetékes. Mert ha ezt az illetékességet csak az előleges belenyugvás színvonalára szállítják le Rómában, vagy épen teljesen figyelmen kivül hagyják, akkor könnyen megtörténhetik, hogy a király által kinevezett s még munkabíró püspököket is dekrepitusoknak nyilvánítják Rómában és helyökbe királyi beleegyezés nélkül olyan embereket neveznek ki, a kik sem a hazaíiasság, sem a szükséges felekezeti toleranczia kivánt mértékét nem ütik meg. Elég e tekintetben a horvátországi állapotokra utalnunk. Követeljük tehát, hogy ez a szerintünk törvénytelen kinevezés az országgyűlésen szóvá tétessék, utólag reparáltassék és a jövőre nézve az ügy akképen szabályoztassék, hogy a magyar apostoli királyi jogok teljes épségükben megtartassanak. Templomalapkö-letétel. Az északamerikai magyar ref. egyházmegye windberi gyülekezete szeptember • hó 17-én tette le temploma alapkövét. A nagyenyedi ref egyházmegye f. hó 2-án tartja meg Nagyenyeden évi rendes közgyűlését. A megelőző istentiszteleten Kozma Imre marosludasi lelkész prédikál. A gyűlés tárgysorozatát hivatalos jelentések és beikörű ügyek képezik. Az egységes liturgiái javaslatra vonatkozó véleményt Sándor János tiszteletbeli esperes fogja előterjeszteni. Az alsószabol cs-liajduvidéki ref. egyházmegye szept. 20-án tartotta meg évi közgyűlését, dr. Balthazár Dezső esperes és Básó Gyula gondnok elnöklete alatt. A gyűlés a lelkészi értekezlet alapján állandó bizottságot választott, a melynek feladata a debreczeni egyetem érdekében való agitálás és gyűjtés. A lelkészek és tanítók, a zsinat által rájuk is kivetni czélzott egyházi adót a debreczeni egyetemre ajánlották fel. Tárgyalás alá került a Zsigmond Sándor kezén elveszett egyházmegyei pénzek helyrepótlásának ügye is, és a gyűlés akképen határozott, hogy a hiányzó összegek az egyházmegyei közigazgatási bizottság pénztári feleslegéből fedeztessenek. Megalkotta továbbá a gyűlés az egyházmegyei pénzkezelés új szabályzatát, s megválasztotta az egyes bizottságok tagjait és a kerületi képviselőket. Fekete Sándor lemondása folytán szavazást rendeltek el az egyik jegyzői tisztre. A inegfelebbezett hajdúszoboszlói lelkészválasztást megerősítették. Dr. Balthazár Dezső esperesi jelentése sok örvendetes dolgot konstatált; de voltak benne sötét pontok is, a mik azt mutatják, hogy egyházunknak nem az anyagi szegénység, hanem a hit és a buzgóság hiánya a legfőbb baja. ISKOLA. Emlékünnepély. A budapesti ref. egyház a maga és a gimnázium, valamint a theologia - akadémia jóitevőinek emlékére f. é. október 7-dikén, a ref. főgimnázium dísztermében, délelőtt 10 órakor Török Pál-emlékünnepélyt rendez. Az ünnepély sorrendje : 1. Ének XC. zsoltár 1. verse. 2. Imádkozik Csűrös István főgimn. tanár. 3. Török Pál emlékezete. Emlékbeszéd. Tartja B. Pap István theol. akad. tanár. 4. Ének. XXIII. zsoltár 1. verse. Tanári székfoglaló. Marton Lajos, a budapesti ref. theol. akadémia újtestamentomi tanszékének tanára szept. hó 23-án délután tartotta meg székfoglaló értekezését, az egyházker. közgyűlés, a tanári kar és az ifjúság; jelenlétében. Értekezésében az Albertus Magnus Cassiodorus Senator munkájában felemlített régi írásmagyarázók közül Tyconius hermeneütikai elveit ismertette, nagy szakavatottsággal. Marton Lajost, a ki különben már a mult iskolai évben, mint rendes tanár prelegált, a közgyűlés nevében Koncz Imre, legidősebb elnöklő esperes üdvözölte, s a közgyűlés kimondta, hogy a székfoglaló-értekezés az intézet idei értesítőjében egész terjedelmében közöltessék. A budapesti ref. theol. akadémia 50 éves jubileuma. A budapesti ref. theol. akadémia, mint már többször említettük, f. évi október hó 10-én éri meg fennállása 50-dik évfordulóját. Az egyházkerületi közgyűlés a nagyobb szabású jubileumi ünnepély megtartását 1909-re, az akadémia teljessé lételének esztendejére halasztotta; a tanári kar és a választmány előterjesztésére azonban kimondta, hogy f. hó 10-én délután, bár szűkebb körben, megtartja a jubileumi ünnepélyt s arra meghívja az egyházker. elnökségét, a theol. választmányt, a pesti ref. egyház és főgimn. elöljáróságát, valamint hirlapilag értesíti az intézet volt növendékeit. Az ünnepély f. hó 10-én, délután 4 órakor, a ref. főgimnázium dísztermében fog megtartatni, s arra addig is, míg a meghívók szétküldetnek, felhívjuk a föntebb jelzettek figyelmét, megjegyezve, hogy a volt növendékek, az idő rövidsége miatt, külön meghívót nem fognak kapni.