Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-01 / 40. szám

lelkészek csak rendkívüli esetben részesülhetnek segélyben. Petri Elek a missziói és az özvegyárva-segélyekről, Lévay Lajos pedig a közalapi segélykérvényekről referált. Előterjesztéseiket a közgyűlés változatlanul elfogadta. Kisebb fontosságú ügyek elintézése után a gyűlés 23-án, jóval a déli órán túl, Balcsay Sándor püspök imájával, bezáratott, Az új lelkipásztorok felavatása 24-én délelőtt történt meg, a mely felől lapunk Egyház rovata ad értesítést. Tudósító. MISSZIÓÜGY. A keresztyén szövetségek európai gyűlésének első napja és a magyar gyűlés. (Felolvastatott a Betliánia-egylet által 1905. szept. 8 án tartott összejövetelen.) Három keresztyén világgyűlésen vettem már részt. Mindenik hatalmas bizonyítékokat tárt elém arra nézve, hogy Krisztus ereje az egyetlen erő, melylyel az emberi lelkeket boldoggá és nemessé lehet tenni. A berlini, a negyedik ilyen nagy gyűlés volt, melyen részt vehettem Isten kegyelméből. E gyűlésen azonban nemcsak azt tanultam meg, hogy az Isten igéje hatalmas, hogy az evangéliom csodás ereje a gonoszt szelíd emberré, az istenkáromlót imádkozóvá, az alvót éberré, a holtat elevenné tudja tenni, hanem megtanultam ismerni azt a szervezetet is, azt az eszközt is, mely legalkalmasabb azok nevelésére, kik már hisznek. Megtanultam jobban ismerni ós becsülni a keresztyén szövetségeket, melyek tulajdonképen iskolák, hol nem lelkészeket, hanem olyanokat képeznek, kik majd a lelkészeknek munkatársai lesznek. Nemcsak férfiakat, hanem nőket is előkészítenek Isten szolgálatára s bizonyos evangéliomi munkák kezdésére s folytatására, A keresztyén szövetségek biztosítékai azon eredményeknek, melyeket a belmissziói munkásság egyéb ágaival elérünk. A ker. szövetségek azon karjai az egyes ev. keresztyén felekezetnek, melyekkel nemcsak az általános társadalom számára, hanem azon egyház számára, melynek kebelében a szövetség működik, munkásokat szereznek. Az a munka, mit e tekintetben a Bethánia-egylet végez, még oly kicsiny, oly bátortalan, hogy bizony szégyenkezve emlegettük külföldi testvéreink előtt, hogy mily kevesen vagyunk. Igazán Isten különös gondviselésének kell tulajdonítanunk, hogy bár még kevesen vagyunk, mégis 19 magyar küldött ment ki a berlini gyűlésre. E szám azt jelenti, hogy 19 lélek érzett magában indíttatást arra, liogy időt szakítson, áldozzon legalább 100 koronát, hogy bizonyságot tegyen külföldi testvéreink előtt hitéről és arról, hogy a magyar szív is tud lelkesedni az evangéliom felséges igazságaiért, hogy a magyar keresztyén is tud áldozni időt és pénzt akkor, midőn arról van szó, hogy a magyar protestantizmus is méltóképen képviseltessék ott, hol Európa minden művelt nemzetének kiküldöttei összegyűlnek. Örömmel mentünk a berlini gyűlésre. Örömmel töltötte el szívünket az a szeretetvendégség, melyet a Bethánia-egylet június 29-én rendezett Budapesten. E vendégségen buzdító beszédeket intéztek hozzánk és imádkoztak értünk, hogy legyen utunkon áldás. És mi is imádkoztunk, liogy Isten tegye fogékonnyá szívünket, hogy képesek legyünk minél gazdagabb lelki kincseket hozni magunkkal, hogy Isten készítse elő a szíveket elfogadni mindazt az áldást, mit általunk akar elárasztani. Örömet okozott azután nekünk az a szeretetteljes fogadtatás, melyben boroszlói testvéreink részesítettek. Boroszlóban pihentünk meg 20 órai utazás után. Részt vettünk egy gyűlésen, hol szintén azokért imádkoztak, kik az ő körükből valának menendők a berlini gyűlésre. E gyűlésen alkalmunk nyilt nekünk is rövid beszédeket tartani, melyekben egyfelől elmondtuk, hogy miért megyünk mi is a nagygyűlésre, másfelől röviden ismertettük a magyar evangéliomi mozgalmakat. Másnap a boro zlói küldöttekkel együtt megérkeztünk Berlinbe, hol még az nap este volt az első összejövetel, melyen a berliniek fogadták a külföldi követeket, Az összejövetel előtt még volt elég időnk, hogy megszerezhessük igazolványunkat, a gyűlésre vonatkozó útmutatót s a küldöttek jelvényét, melyen ez volt felírva: „Jesus siegt" (Jézus győz). E mondat volt a gyűlés jeligéje. Megérkezésünk napján, július 8-án este összegyűltek Európa 16 nemzetének követei a Berlin városi misszió nagytermében, hol ének és imádság után 10 üdvözlő beszéd hangzott el. Először Blecher lelkész úr, a berlini szövetségek titkára szólt. Egyszerű üdvözlő szavait tettetés nélküli, őszinte szeretet hatotta át. A többi szónokok is a legnagyobb jóindulattal szóltak s beszédük bizonyság volt a felől, hogy minden belmissziói munkakör vezetői hálásak Isten iránt a keresztyén szövetségek áldásos működéséért. Ily értelemben szóltak a következők: dr. Stöcker udvari lelkész, a városi misszió elnöke, gróf Bernsdorf cs. kamarás, a szövetségek egyik barátja, Rothkirch az ifjúsági egylet elnöke, Jordán az ifj. egyletek szövetségének elnöke, Burckhardt lelkész a német ker. leányegyesiiletek elnöke, Richter lelkész, a német szövetségek titkára, Schilde lelkész, a methodista ifj. egylet elnöke, Spath lelkész, a baptista ifj. egylet elnöke, Oliphant (képviselő által) a német üdvhadsereg parancsnoka. A gyűlést buzgó éneklés és többek imája zárta be. Másnap, az IJr napján délelőtt különféle templomokba széledtek el a küldöttek. Berlinben minden vasárnapon 70 protestáns templomban hirdettetik az Isten igéje. E 70 között találunk egy cseh, egy franczia, egy amerikai, egy angol és egy skandináv templomot. Sajnos egy magyart sem. Azon vasárnapon, midőn mi is ott voltunk, 34 helyen a gyűlésre sereglett küldöttek közül prédikált valaki. A 34 közül egy helyen pedig magyarul hangzott az ige, Csűrös