Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-22 / 4. szám

választandó specziál-kollegiumok sorából hallgatják B) Specziál-kollegiumok. Európai államok legújabb története, heti 4 óra. Előadó tanár : dr. Mikler Károly. Bölcseleti ethika, heti 4 óra. Előadó tanár: dr. Szlávik Mátyás. Bölcsészettörténet, heti négy óra. Előadó tanár: dr. Szlávilc Mátyás. Magyar közigazgatási jog, heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Ereky István. Közegészségtan, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Horovitz Imre. Bányajog, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Baffay Ferencz. Államszám viteltan, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Flórián Károly. Pénzügyi jog, heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Flórián Károly. Evangélikus egyházjog, heti 2 óra. Előadó tanár dr. Mikler Károly. Váltó- és kereskedelmi jog, heti 2 óra. Előadó tanár : dr. Obetkó Dezső. Gyakorlatok a polgári eljárás köréből, heti 1 óra. Előadó tanár: dr. Obetkó Dezső. Bírósági szervezet- és perjog az Árpádok korában, heti 1 óra. Előadó tanár: dr. Mikler Károly. Magyar öröklési jog, heti 8 óra. Előadó tanár: dr. Raffay Ferencz. Magánjogi szeminárium, heti 2 óra. Előadó tanár : dr. Raffay Ferencz. Törvényszéki orvostan, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Breyer Adolf. A közgazdaságtan története, heti 1 óra. Előadó tanár: dr. Flórián Károly. A háború joga, heti 1 óra. Előadó tanár: dr. E. Nagy Olivér. Az idegen váltóról, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Sztehlo János. Közigazgatásjogi gyakorlatok, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Máriássy Béla. Közigazgatásjogi szeminárium, a közhivatalnoki jogból, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Ereky István. Angol nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Obetkó Dezső. Olasz nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Obetkó Dezső. Franczia nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Obetkó Dezső. Fejezetek a magyar közjog köréből, heti 2 óra. Előadó tanár: dr. E. Nagy Olivér. A kecskeméti ref. jogakadémia tanrendje az 1904-905-ik II-ik felében. A) Kötelezett tárgyak, I. Első évi jogi tanfolyam. Római jog ; hetenként 8 óra; előadja dr. Béthey Ferencz. Bölcseleti erkölcstan; előadja dr. Tegze Gyula. Európai jogtörténet; előadja dr. Móricz Károly. Legújabbkori történelem; előadja dr. Móricz Károly. II. Második évi jogi tanfolyam. Magyar magánjog; előadja dr. Kiss Albert. Pénzügytan; előadja doktor Szigethy Lehel. Közjog; előadja dr. Joó Gyula. Nemzetközi jog; előadja doktor Joó Gyula. III. Harmadik évi jogi tanfolyam. Büntetőjog; előadja dr. Tegze Gyula. Statisztika; előadja dr. Kovács Pál. Perrendtartás ; előadja dr. Bagi Béla. IV. Negyedik évi jogi tanfolyam. Csak azokra nézve kötelező, a kik egyéves önkéntesi szolgálatot nem teljesítenek. Ezek a kötelezett heti 20 órát a tanrendbe fölvett tárgyak közül szabad választás szerint tölthetik ki. B) Nem kötelezett tárgyak. Római perjog; előadja dr. Béthey Ferencz. Közegészségtan ; előadja dr. Horváth Mihály. Törvényszéki orvostan; előadja dr. Eördögh Ferencz. Közgazdasági kérdések; előadja dr. Szigethy Lehel. Magyar bányajog; előadja dr. Kiss Albert. Magánjogi praktikum ; előadja dr. Kiss Albert. Statisztika és szabad akarat; előadja dr, Kovács Pál. Esküdtszéki intézményünk ; előadja dr. Kovács Pál. Csődeljárás; előadja dr. Bagi Béla. Kereskedelmi ügyletek; előadja dr. Bagi Béla. Az új polgári perrendtartás tervezetének ismertetése; előadja dr. I. Szabó László. Bűnvádi perrendünk perorvoslati rendszerei; előad ja ifj. dr. Kecskeméti Lajos. Igazságügyi közigazgatás; előadja dr. Novak K. Ernő. Fogyasztási adóink; előadja dr. Szigethy Lehel. Közigazgatási jog; előadja dr. Kovács Pál. A debreczeni theol. és jogi akadémia normál költségvetése. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása kapcsán egyetemes konventünk a főiskolák állami segítését is keresztül kívánja vinni. E végből normál költségvetést készíttet velők. A debreczeni főiskola theologiai és jogi szakjai is elkészítették már költségvetésüket. E szerint a személyi és dologi kiadások összege évenként 168,286 koronára rúg, a mellyel szemben a fedezet 86,766 korona. Az állami segítséggel fedezendő hiány tehát 81,520 korona. Űj állami iskolák. A kultuszminiszter a folyó esztendőben 123 községben állít fel állami iskolát, részint teljesen új alapítással, részint már meglevő községi és felekezeti iskolák átvételével. A 123 község közül, a melyben állami lesz az iskola, tiszta magyar lakosságú 30 község; vegyes és részben nemzetiségi 93 község; eddig iskolával nem bírt 20 község; a községek közül telepes község és telep 12. Szerveztetett e községekben összesen 143 iskola és pedig: 19 fiú-, 18 leány-, 106 vegyes iskola, ez utóbbiak közül egytanítós osztatlan iskola 53. Rendszeresíttetett ezen iskoláknál 297 tanítói (tanítónői) állás. A 143 iskola közül 104-nek törvényszerű elhelyezését az illető községek vagy más testületek biztosították, 39 iskolát a kincstár építtet, részben pedig bérhelyiségben helyez el. Az államosított iskolák közül 20 községi, 28 felekezeti volt, a mely utóbbiak az egyházi főhatóságok beleegyezésével vétettek állami kezelésbe. A 143 iskola közül az 1904—5. tanévben 16 iskola 31 állással már megnyílt, 127 állami iskola 266 állással pedig az 1905—6. tanévben fog megnyílni. Az állami elemi iskolák föntartásához a községek vagy más testületek által az 5 százalékos iskolai adón fölül biztosított hozzájárulások összege: 43,685 koronát tesz ki. Az egész országban ez idő szerint összesen 2439 állami elemi népiskola van. EGYESÜLET. Az orsz. ref. tanáregyesület központi igazgatósága f. hó 7-én gyűlést tartott Debreczenben Dóczi Imre elnöklete alatt. A gyűlés többrendbeli jelentéssel kezdődött, a melyek az elnökségnek adott megbízatásokra és az időközben történt dolgokra vonatkoztak. S. Szabó József főjegyző jelentette, hogy az évkönyvet kinyomatta és szétkíildötte; továbbá hogy Boncz Ödönt miniszteri tanácsossá történt kineveztetése alkalmából levélben üdvözölte az egyesület. Mitrovics Gyula az I. gimn. osztály számára szóló magyar olvasókönyvet elkészítette, mely a bírálaton átmenve, nyomtatás alá lesz adható'. A beérkezett történelmi pályamű bírálat alatt van. Mitrovics Gyula távozásával a sárospataki gimn. tanárkar Domby Lászlót választotta meg a választmányba képviselőnek. Fontos tárgya volt a gyűlésnek a kiadandó iskolai adattár ügye. Az indítványozó, dr. Imre Sándor kolozsvári tanár, írásbeli beadványában részletes és beható módon fejtegette, hogy miképen gondolja ő az adattár kiadását szellemileg és anyagilag megvalósítandónak. Az ő általa jelzett alapon terjesztett véleményes jelentést a gyűlés elé egy háromtagú bizottság, melynek tagjai voltak: Sinka Sándor, dr. Nagy Zsigmond és S. Szabó József. Az igazgatóság a bizottság javaslatait elfogadta s azokat terjeszti a közgyűlés elé. Ezek szerint az eddig a ref. iskolák múltjából megjelent adatok kutatandók mindenekelőtt fel s azoknak repertóriuma adandó ki. Azután veszi kezdetét a még nem közölt adatok gyűjtése és közlése. Minden adatot a gyűjtőn kivül még egy revizor is átnéz s ők ketten felelősek az adatok hitelességéért és pontosságáért. A nyomatást egy szerkesztő