Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-24 / 39. szám

Sacrilegi, Christi sponsarum seductoris et virginum corruptoris, Martini Lutheri asseclis Josephus lutheringus secundus Divinae, misericordiae, a qua ad thronnm erectus Immemor Legumque S. ecclesiae contemptor manifestus Curn auri esset cupidissimus, Turpis lucri caussa fovit et promovit omnes sectas Ipse factus religionis nullius A seculis mandito exemplo Sub virtutis specie Inflagitiorum palaestram sceleratissime venditam assignavit". S a gúnyirat eredménye az lőn, hogy a császár kinyomatta és 6 krajczárért áruitatva példányait, a befolyó jövedelmet a bécsi evangélikus egyháznak adta. A türelmi rendelet hatása alatt a protestáns egyház ébredése legott mutatkozik. Mintha új Ezékiel szava zendülne meg a csontokkal fedett mező felett, az eddig életteleneknek látszó tagok mozogni kezdenek. Legelső teendőjük romokban heverő templomaik felépítése, mihez lázas sietséggel kezdenek. Veszprémben 67, Győrben 34, Pápán 31, Rimaszombatban 12 esztendeig tartó némaság után újra megnyílhatnak ajkaik Isten nevének imádására. Komárom, Tata, Nagyvárad, Somorja, Gyöngyös, Igar, Liszka, Göncz, kivülök Somogy, Vas, Zala, Veszprém, Komárom, Esztergom, Nyitra és más megyék elő számláihatatlan helyei nyernek jogot nyilvános istentisztelet tartására. A király szívétől senki sincs elzárva: „valakik csak jelentették magukat, még a magános gazdáknak is engedett a felséges király maguk állapotához képest exertitiumot, úgy hogy ezen idő a magyarországi régi elnyomatásban levő eklézsiáknak valóságos aranyideje vala, midőn nem fegyver szerezte vissza, mint másszor, hanem a törvényes igazság, a királyi kegyelem önként adta meg 'az istentiszteletre való szabadságot. Melyekért áldassék az Isten és éljen a király." De a közörömbe nemsokára bánat is vegyült. A toleranczia elrendelésétől nagyon messze volt még a végrehajtás; sokszor megfeneklett azon akadályokon, melyeket a püspöki kar, a papság, megyék és hatóságok gördítettek elé. Bizonyára nagyon jól tudta József hogy a püspöki kar részéről nem számíthat olyan magatartásra, mint a Placetum regium kibocsátásakor, mert eddigi rendeletei már sokkal mélyebbre vágták a szakadást közte és .Róma közt, s csakugyan nagy arányokat is öltött a püspöki kar ellenállása, daczára, hogy a császár 1782. jan. 12-én kelt leiratában nyíltan kijelenti a prímásnak, hogy: .... „birodalmának jóérzelmű püspökei a türelmi parancsot vonakodás nélkül végrehajtják, s hogy ő alattvalói egyike, tehát a papok ellenében sem akar lelkiismereti kényszert alkalmazni, hanem szabad választására bízza mindenkinek, hogy hivatalát és méltóságát letegye, s kivándoroljon"; hogy a püspökökben bízik, de meg is parancsolja, hogy a türelmi parancs kihirdetésére a kellő intézkedéseket megtegyék s arról a helytartóságnak pontos tudósítást adjanak, végre, hogy az érsek a császár akaratát a többi püspökökkel is közölje. (Vége következik.) Pataky Dezső. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházkerület egyházi értekezlete. A dunamelléki ref. egyházkerület értekezlete, a közgyűléssel kapcsolatban, f. hó 20-án délután tartatott meg Budapesten, a ref. főgimnázium dísztermében. Ott láttuk az egyházkerület elnökségét, a kerületi közgyűlés legtöbb tagját, a vidékről ez alkalomra felrándult lelkészeket ós a theologus ifjúságot, a mi örvendetesen mutatja az értekezlet iránt való és pedig állandó érdeklődést. Az értekezlet ezt az érdeklődést meg is érdemelte, mert a megjelentek két olyan tanulságos, eszméitető, lelkesítő felolvasást s az egyik folyamányaképen olyan eszmecserét hallgathattak meg, a melynek lehetetlen, hogy üdvös hatása ne legyen, úgy a belső, lelki életben, mint az egyház építése fenséges munkájában. Ének és B. Pap István imádsága után Szilassy Aladár elnök üdvözölte a megjelenteket és fájdalommal emlékezett meg a választmány két kiváló tagjának: dr. Csiky Kálmánnak és Papp Károly budapesti lelkésznek az elhunytáról. Emlékezetük az értekezlet jegyzőkönyvében örökíttetett meg. A megnyitás után Kelecsényi Zádor vukovári kir. közjegyző, a kerület horvát-szlavonországi missziójának nagy buzgalmú felügyelője és patrónusa tartott tanulságos felolvasást a horvát-szlavonországi misszióról és annak szép eredményeiről, szépen, tömören, világi embernél ritka biblikussággal, lelkesedéssel és lelkesítő erővel. Visszapillantott a 30 évvel ezelőtti állapotokra, a miszszió fejlődése történetére és felmutatta nagy szeretettel annak jelenlegi állapotát. Harmincz évvel ezelőtt vette kezdetét a Horvát-Szlavonországokba beköltözött, illetve ottrekedt magyar kálvinistaság lelki gondozása a megtartására irányuló missziói munka. Akkor 747 volt a szétszórton élt kálvinista magyarság száma; ma 6744. Akkor a szerémmegyei ősi négy kálvinista gyülekezet állott csak fenn. A Sztáray Mihály által reformált többi gyülekezetet elnyelte már a horvát tenger. Ma, a négy gyülekezeten kivül, van 5 új anya-, 9 leány-, 8 fiókegyház és 94 szórvány, 9 misszionárius lelkésszel, 14 iskolával, 1087 iskolás gyermekkel, és fennáll s folyton fejlődik a Banovczáról Vukovárra áthelyezett szeretetház, a mely 15 gyermeket részesít gondozásában. Hogy a misszió ennyire fejlődhetett, abban elévülhetetlen érdemei vannak Szász Károly volt püspöknek, újabban pedig Antal Gábor dunántúli püspöknek. De még sok a teendő. A misszió óriási területe újabb munkásokat és pedig