Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-17 / 38. szám

fásult lelkekből tör ki az aggodalom szava : Frustra canitur triumphus ante victoriam ! Bizony messze is volt még a victoria. A türelmi rendelet hatása még szembetűnőbben is megnyilatkozik. Keresztúri csak Debreczenben, tehát egy városban felkeltett hatását festi; de már 1782. február 2-án országos jellegű megnyilatkozásával is találkozunk, hol Zay Péter gróf ós Beleznay Miklós elnöklete alatt a protestáns egyházak legtekintélyesebb férfiai népes gyűlést tartanak. A nyilvános életben évtizedek óta ez a gyűlés volt a legelső jelentősebb szereplésük. Örvendező lélekkel olvassák a türelmi rendeletet és legelsőben is a trón előtt hálaérzelmeiket tolmácsoló küldöttséget választanak, Ráday báró és Prónay báró elnöklő vezérlete alatt, s hosszasan tanácskoznak a tartandó egyetemes zsinat és a nevelés ügye felől. Patciky Dezső. (Folyt, következik.) BELFÖLD. A vértesaljai egyházmegye egyházi értekezlete és közgyűlése. (Folyt, ós vége.) Az esperesi jelentés után az országos lelkészi nyugdíjintézet ügye került tárgyalásra. A közgyűlés, a részletekbe nem bocsátkozva, egyhangúlag elfogadta az előző napi értekezlet következő megállapodását: hogy t. i. a nyugdíjintézet ne rokkantsági intézet legyen, hanem olyan, mely 40 évi szolgálat vagy betöltött 70 év után addigi fizetésével felérő nyugdíjat adjon minden nyugalomba vonulni kivánó lelkésznek. Helyes, hogy az egyházközségek, fentartó testületek is kötelesek hozzájárulni az intézet alapjához; de kívánatos volna, hogy ez csak az adó-reform keresztülvitele után történnék. Kívánatos volna továbbá, hogy az intézet azonnal megkezdené működését; hogy a nyugdíj kiutalásánál az összes szolgálati évek, a második papi vizsgától kezdve, beszámíttassanak. A belépési és tagdíjjárulék kissé sok; ezek lejebb szállítandók; a lelkészi javadalmak újra felbecslendők; végül az országos közalap legalább is 25%-kal járuljon az intézet fentartásához. Az „Istentiszteleti rendtartás" czímű ismeretes konventi javaslatot általánosságban elfogadtuk, de részleteiben néhány módosítást kívánunk. A vasárnapi istentisztelet alkalmával a textus felvétele előtti éneklés behozatalát közgyűlésünk nem fogadja el. Keresztelni rendkivülileg bármely időben és a templomon kivül is lehessen; a szülők és a keresztszülők fogadástétele törültessék A Dunamelléken sok helyütt szokásos egyházkelés hozassék be mindenüvé. Böjtfő vasárnapján úrvacsora ne osztassék, hanem csak a sátoros ünnepeken, meg új kenyérre és új borra. Néhányan e két utóbbit eggyé akarták összevonni, hogy t. i. az egész évi földi áldásokért egy hálaadó ünnep legyen, úrvacsora osztással egybekötve; a többség azonban a mellett maradt, hogy a magyar földműves nép s a bornak nagy kedvelője lévén, ne sajnáljon hálát adni külön-külön mind a kenyérért, mind a borért. Az úrvacsora-osztás szertartásánál fölösleges a 13-dik paragrafus 6., 7. pontjai alatt az ének, és a jegyek külön megáldása. A konfirmácziói vizsga és a szertartás kisebb gyülekezetekben együtt is tartható legyen, még pedig rendesen Áldozó-csütörtökön. A konfirmáltak kétszeri éneklése maradjon el. Temetésnél az úton való éneklés hagyassék meg. A püspök-szentelést egy másik kerület püspöke végezze. Ezek voltak a főbb módosításaink. A felemelt államsegélyből az egyházmegyéknek juttatott 1000—1000 korona felosztását illetőleg a közgyűlés, az egyházi értekezlet megállapodása értelmében, azt határozta, hogy ez összegből az esperes tiszteletdíja 200 koronával 500 koronára, a lelkészi főjegyzőé 70 koronával 100 koronára, az aljegyzőé 30 koronával 40 koronára, a pénztárnoké 80 koronával 200 koronára emeltessék; ezenkívül az esperesi káplán-tartásra adassék az eddigi 800 koronához még 300 korona; a fenmaradó 320 korona pedig a közpénztár gyarapítására fordíttassék. Nyomban e határozat után a parókhiális könyvtárak felállításáról lévén szó, a közgyűlés kimondotta, hogy e czélra nem akarja megterhelni a gyülekezeteket, hanem a lelkészi könyvtárak felállításának költségeit ebből a közpénztárnak juttatott 320 koronányi összegből fogja fedezni. A népiskolai ifjúsági könyvtárakat pedig egyházaink a magok erején felállítani képesek nem lévén, intézzen a kerület felterjesztést a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, hogy az általa kiadott könyvjegyzékben megjelölt könyveket küldje meg egyházainknak, illetőleg az összes felekezeti népiskoláknak ingyen. A fontosabb ügyek letárgyalása után hat népiskolai tanító tette le a szokásos hivatali esküt a közgyűlés színe előtt. — Egyházkerületi képviselökül felkiáltás útján megválasztattak: Tóth Kálmán gárdonyi lelkész és dr. Szüts Andor székesfehérvári ügyvéd, világi tanácsbiró ; pótképviselőkül Oaál László tinnyei lelkész és Véyh János vaáli kir. közjegyző, vil. tanácsbiró. Dr. Szüts Andor sok éven át viselt egyházmegyei ügyészi tisztségéről ezúttal már ismételten lemondván, lemondását a közgyűlés, meleg köszönetének kifejezése mellett, elfogadta s helyét azonnal be is töltötte, megválasztván a szavazatok túlnyomó többségével az ügyészi állásra dr. Szüts Gedeon székesfehérvári fiatal ügyvédet, ki egyháziasságáról régóta ismeretes egyik fehérmegyei jó magyar kálvinista családnak reményteljes sarja. Egyszerre ketten köszöntek le az iskola-látogatás kötelességével összekötött ú. n. körlelkészségről: Barsi Zoltán sukorói és Papp Albert mányi lelkészek. A közgyűlés eleinte vonakodott lemondásukat elfogadni, de aztán mégis csak elfogadta s helyöket Nagy Vincze csabdi és Urházy Sándor kápolnásnyéki lelkészekkel