Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-10 / 37. szám

a „biblia- vagy kátémagyarázat" után beveendő még a „prédikáczió" is. 2. A vasárnap d. u. írásmagyarázat után a „Miatyánk" előtt „imádság" tartandó. 3. A hétköznapi istentiszteleti rendben a 4. sz. alatti „Bibliamagyarázat" kihagyandó. 4. A keresztelésnél a 3-ik pont, a mely a keresztszülők fogadástételéről szól, mint a gyakorlatban kivihetetlen, maradjon el. 5. A konfirmácziónál a 19. §. kihagyandó. Kívánatos, hogy a konfirmácziói vizsga és konfirmáczió, mint vallásos cselekmény, a népesebb egyházakban egymástól kíilönválasztassék, de a csekély népességű egyházakban erre nincs szükség. 6. A temetési szertartásnál az úti ének elhagyása, -— mivel az általában az egész országban gyakorlatban van ós a nép vallásos érzületével szorosan össze van forrva — sem nem indokolt, sem nem czélszerű. A temetési szertartás sorozatába beveendő, hogy a lelkész a temetőben, a még sok helyen gyakorlatban lévő tanítói búcsúztatások végleges kiküszöbölése czéljából a koporsónak a sírba leeresztése után egy rövid megáldó beszédet mondjon. Értekezlet a konventi tervezetet úgy tekinti ugyan, mint az istentisztelet rendtartásának reformja felé való haladást, azonban mivel a konvent azon utasítása, hogy a külföldi ref. egyházak liturgiája is tanulmányozás tárgyává teendő és azokból esetleg a magyar ref. egyház szellemével megegyező részletek beillesztendők, —• figyelmen kivül hagyatott és mivel ez a reform nem lett kellőleg elkészítve, a következő zsinat feladatai közé kivánja soroztatni a liturgia ügyének olyan irányú reformját, hogy az istentiszteleti rendtartás lélekemelő és a vallásos buzgóságot építő tartalommal töltessék be. (Sp. R. L.) Szomolnok ev. hitközség ; pusztulása. Aug. 27. és 28-dika gyászbetűkkel lesznek beírva Szomolnok község történetébe. Akkor pusztult el rettenetes tűzvész folytán a hajdan viruló Szomolnok városa és vele együtt az ev. hitközség is. Nemcsak hogy házai s az éz évi termés odaégtek, de temploma és iskolája, belső berendezéseikkel együtt, elhamvadtak. Nemcsak a templom és az iskolaház,,, de a paplak is a lángok martalékává lett. Két emberélet is odaveszett a lángokban. A község nyomora leírhatatlan, annál inkább mert az állami szivargyár elpusztulásával 600 ember veszítette el keresetét. Az ev. hitközség rendes viszonyok között csakis a gyámintézet és a Gusztáv Adolf-egylet segélyei folytán állhatott fenn. Annál inkább rászorul tehát most a segítségre, a midőn házai ós községi épületei romban hevernek. Ha valaha, most alkalmazzuk a szentírás intését: „Tegyetek jót mindenkivel, különösen hitetek cselédeveil". (Gal.' 6. 10.). Weber S. főesperes. A felső-borsodi ref. egyházmegye aug. 29—30-án, Disznós-Horváton tartotta meg őszi közgyűlését, Vadászy Pál esperes és Ragályi Béla gondnok elnöklete alatt. A gyűlést megnyitó istentiszteleten Tussay János radistyáni lelkész imádkozott. A gondnok rövid üdvözlő beszéde után az esperesi félévi jelentését hallgatta meg a gyűlés, majd pedig Szuhay Benedek lelkészi főjegyző, mint új tanácsbiró tette le hivatalos esküjét. Vladár Ervin tanácsbiró lemondott tisztségéről; a gyűlés azonban elhatározta, hogy annak továbbviselésére jegyzőkönyvileg felkéri. Több belkörű ügy elintézése után az egységes liturgia tervezetét vették tárgyalás alá. A javaslatot elfogadták, azonban több tekintetben módosítani kívánják. Tárgyalták a próba-énekeskönyv ügyét is ós kimondták, hogy az ónekeskönyv reformjának tovább is napirenden tartása iránt felírnak a kerületi gyűléshez. A tanügyi bizottság jelentésével kapcsolatosan óhaj tandónak jelentették ki, hogy legfőbb tanügyi hatóságaink tagjaiból egy országos egyesület alakíttassék, a melynek feladata lenne, nyilvános pályázatok útján, gondoskodni egyetemesen használandó népiskolai tankönyveinkről. A jegyzői kar által szerkesztett új egyházlátogatási kérdőpontokat a lelkészi értekezletekre tették le megvitatás végett Kerületi képviselőkül lelkészi részről Bodnár Istvánt, Dávid Józsefet és Elek Józsefet, — világi részről Szekrényessy Árpádot, Bárczay Lászlót és Zsóvy Gusztávot választották meg. A tavaszi közgyűlés helyéül Bódvát jelölték ki. Az erdélyi egyházkerületi egyházi értekezlet közgyűlése Sepsiszentgyörgyön lesz az idén, a Székely-Mikó-kollégium Mikó - Imre ünnepélyével kapcsolatosan. A kollégium és az értekezlet elnöksége október hó 17. és 18. napjaiban állapodtak meg. Az értekezletet a sepsiszentgyörgyi egyházközség és a kollégium fogadják vendégül. Úgy az egyházmegyében, mint az egyházközségben élénk mozgalom foly, hogy a közgyűlés tagjait minél impozánsabb fogadtatásban részesítsék. Nemzetközi vallásos kongresszus volt a mult héten Genfben, a hová a világ minden részéből mintegy 550 delegátus érkezett, hogy a hit és lelkiismereti szabadság mellettt tanúságot tegyenek. Legtöbben jöttek Angliából, hol ezelőtt 4 évvel volt hasonló kongresszus. A kongresszus illéseit az egyetem aulájában, istentiszteleteit Kálvin székesegyházában tartotta. Ritka és leírhatatlan volt a hatás, a melyet az öreg zürichi pap, Furrer elért, mikor az orosz-japán békekötés hírét is imájába foglalta. A többi prédikátorok is: Roberty (Páris), Savage (New-York) hivatásuk magaslatán állva fejtegették az egyén istenadta jogait és a vallás maradandó ós mulandó elemeit. Általában ez az alaphang vonult végig az egész kongresszuson, mely E. Montét (Genf) és Ch. Wendfe (Boston) vezetése mellett 4 nap alatt dicséretes munkát végzett. A díszelnök, A. Chantre, allokúcziójában a szabad gondolat egyházáért lelkesedett, a melyben a keresztyénség szépen megfér a haladó lelkiismerettel. De e mellett mindig egy marad a vallás és morál együttes ideálja: t. i. Krisztus. A kongresszus ügyvezető elnöke, E. Montét, jellemezve a megelőző londoni és amsterdami gyűléseket, úgy találta, hogy a szabad gondolat hódít mindenfelé s nyomán „új élet" fakad. A titkári jelentés is kedvező adatokban számolt be a közbeeső 2 év történetéről. Ideálja: szabad egyház a szabad államban ! Altherr tanár (Basel) figyelmeztetett, hogy politikai szabadság útján jutottak vallási szabadságra. Mind a kettőt érdeme szerint óhajtja megbecsülni. Boivie (London) az angol unitáriusok helyzetét és szervezetét ismertette. Bourrier (Francé), André (Flórén ce), Hocart (Brüssel), Eerdmann (Leyden), Southivorth (Amerika), Boros György dr. (Kolozsvár) és Nath Sen (Calcutta) azt a küzdelmet rajzolták, a melyet illető hazájukban a liberalizmusnak folytatnia kell a maradisággal szemben. Loyson úrnő, a-keleti nők vallásos helyzetét, Lévy, dijoni rabbi, a haladó judaizmus vezérelveit, Bfteiderer (Berlin) a megváltás tanának ősi forrásait mutatta be művészi világításban. Carpenfer (Oxford) újtestamentomi tanulmánya, Barrows (Amerika) humanitárius eszméi, de kivált Loyson atya szónoki előadása a monotheismusról mindnyáj ónkat elragadott. Hugenholtz (Amsterdam) az egyház és a szabad gyülekezetek viszonyáról, Tarrant (London) szocziális kérdésekről, Réville (Páris) az egyház és állam szétválasztásáról értekezett. Ezenkívül megkoszorúztuk Servét M. emlékét. A következő kongresszus Bostonban (Amerika) lesz három év múlva.