Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-27 / 35. szám

hiány stb;,): található, ezek megszüntetése iránt a közigazgatási bizottság legerélyesebb intézkedését kérje ki . s a szükséghez képest tegyen jelentést a miniszterhez. Ha pedig az eredménytelenség oka a tanítóban keresendő, ez esetben a következő eljárást kell követni: a) Ha azért nincs eredmény, mert a tanító nem bírja a magyar nyelvet oktatóképességgel, —:

ez esetben, tekintettel az 1879. évi XVIII. t -czikk 2. és 3. szakaszainak ama rendelkezéseire, melyek szerint 1882-től kezdve tanító vagy segédtanító senki sem lehet, a ki:

a magyar nyelvet annyira el nem sajátította, hogv azt a népiskolában tanítani képes legyen, az 1875. évi XXXII. t.-cz. alapján, nyomban indítsa meg az illető tanító végellátása iránt a szabályszerű eljárást, azon a czímen, hogy a tanító a tanítás törvényes ellátására, szellemi fogyatkozása miatt, nem képes. b) Ha azért nincs eredmény, mivel a tanító a magyar nyelvtanítás törvényes kötelességét elhanyagolja, — az ilyen tanítóval szemben következőképpen járjon el: Ha az illető felekezeti tanító akár fizetéskiegészítés, akár pedig korpótlék ezímén az 1893. évi XXVI. t.-cz. alapján államsegítséget élvez, az államségítségről szóló nyugtatvány láttamozását fiiggeszsze föl; s minthogy az ilyen tanító „az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen vétett", tehát az 1893. évi XXVI. t.-cz. 13. szakasza Utolsó pontjában körülírt fegyelmi vétséget követte el, az iskolalátogatási jegyzőkönyv bemutatása mellett, a fegyelmi eljárás elrendelése végett, tegyen a miniszterhez kimerítő jelentést. A fegyelmi eljárás foganatosítására a közigazgatási bizottság illetékes. A községi tanító természetesen ugyanilyen fegyelmi felelősséggel tartozik. Ha valamely községi vagy felekezeti iskolának egymásután két tanítója mozdíttatott el a magyar nyelv tanításának vétkes elhanyagolása miatt, az ilyen községi vagy felekezeti iskola, az 1893. évi XXVI. t.-cz. 15. szakasza alapján, meg fog szíintettetni és helyébe állami iskola állíttatni. Ha valamely nagyobb népességű felekezeti népiskola fentartója anyagi viszonyai miatt nem képes arra, hogy iskolájában a magyar nyelv tanítását kellő számú tanerő alkalmazásával biztosítsa: a kormány, az illető hitfelekezet kérelmére és az illetékes egyházi főhatóság beleegyezésével, tisztán a magyar nyelv tanítására az illető felekezeti népiskolához ideiglenesen állami tanítót (tanítónőt) rendel ki szolgálattételre. Az így kirendelt állami tanító abból a vallásfelekezetből való lesz, a melynek jellegét az iskola viseli; összes javadalmát az államtól nyeri és rendes tagja az illető népiskola tanítótestületének. A mi a tanítóképzést illeti, a tanfelügyelők az illető egyházi főhatóságnál hassanak oda, hogy a . képzőintézetbe rendszerint csakis a középiskola, vagy polgári iskola négy osztályát végzett növendékek vétessenek föl és hogy fölvételi vizsgálat útján csak kivételessen jussanak be jelöltek a tanítóképzőbe. Arra pedig iskolalátogatásaik alkalmával különösen ügyeljenek, vájjon a fölvételi vizsgálat útján bejutott növendékek valóban bírnak-e a magyar nyelvben, az anyanyelvben, a számvetés és földrajz ismeretében és a történelemben legalább is annyi jártassággal, mint a mennyit a közép- vagy polgári iskola négy első osztályában tanítanak, illetőleg, mint a mennyi magyarnyelvi ismeretet az 1879: XVIII. törvényczikk értelmében már az elemi népiskolát végzett tanulótól is követelni lehet. Ha e tekintetben a tanfelügyelő kifogásolni valót talál, tegyen a miniszternek kimerítő jelentést. A tanfelügyelők a tankeriiletekbe eső nem magyar tannyelvű képző-intézeteket évenként többször, de legalább két ízben látogassák meg; az I., II. és III. osztály évzáró vizsgálatain mindenesetre legyenek jelen és terjesszenek föl eljárásukról és szerzett tapasztalataikról minden tanév végén részletes és kimerítő jelentést. Évközben való iskolalátogatások alkalmával terjesszék ki figyelmüket arra is, hogy kellő mértékben történik-e gondoskodás arról, hogy a jelöltek a magyar nyelvnek nem-magyar tannyelvű népiskolákban való tanítási módszerét nemcsak elméletben, de legfőképpen gyakorlatilag a legbehatóbb módon megismerjék és megtanulják ? A tanfelügyelők a vizsgálat megkezdése előtt legalább két nappal vizsgálják át a magyar nyelvbeli öszszes írásbeli dolgozatokat, a tekintetben, hogy a jelölteknek a magyar nyelvbén való készültsége, tartalom és fogalmazás tekintetében, mennyiben ós milyen mértékben felel meg a követelményeknek ? A magyar nyelvből való dolgozat semmi esetre sem lehet fordítás, hanem csakis valamely tételről szabadon kidolgozandó fogalmazvány. E dolgozat tárgya a hazai történelemből, a magyar irodalomtörténetből, vagy a pedagógia köréből veendő. E három tárgykörből vett tételek közül a jelölt szabadon választhat. Kívánatos, hogy e tételeket az illetékes főhatóság a tanfelügyelővel egyetértőleg állapítsa meg. A jelöltek magyar beszédben való készültségének megállapítására főképen a magyar nyelvtani és a magyar irodalomtörténeti feleletek szolgálnak. A mennyiben a tanfelügyelő egyik vagy másik jelöltnél a magyar nyelvtani és irodalomtörténeti feleletből bármi oknál fogva sem tudna az illetőnek a magyar beszédben való készültségére nézve kellő ítéletet formálni (például, mert a jelölt szószerinti betanulás alapján felel, stb.), jogában áll a jelölttől más tantárgyakból is magyar nyelven adandó feleleteket követelni Az 1879. évi XVIII. törvényczikk 2. szakasza és a végrehajtási Utasítás 14. és 18. szakaszai megkövetelik a jelölttől annak igazolását, hogy a magyar nyelvet tanítani is tudja. Minthogy erről csakis gyakorlati tanítás meghallgatása után formálhatni ítélet, ennélfogva köteles minden jelölt a magyar nyelvből, mint elemi