Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-27 / 35. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal . . . . 40 kor. Fé! oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhiva'.al: IX., Kálvin-tér 7. sz.. a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Hát a többiek hol vannak ? Hamar István. — Iskolaügy: Miniszteri rendeletek a magyar nyelv tanítása érdekében. — Belföld: A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. Tudósító. — Szabó Aladár dicsérete. Morvay Ferencz. — Misszióügy: Protestáns belmissziói intézetek Németországban. Muraközy Ilona. — Régiség: Templomépítési mizériák a XVlII-dik században. Földváry László. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Hát a többiek hol vannak? A fentebbi czím al att vezérczikket írt a „Magyar Állam" czímű néppárti napilap folyó hó 15-diki számába Szalánczi Andor, a ki, úgy látszik, róm. kath. lelkész. A néppárti = klerikális lapok czikkeivel nem igen szoktunk foglalkozni, legfelebb akkor, ha minket támadva, szükségét látjuk a visszautasításnak. Szalánczi Andor czikkével azonban mégis foglalkozni kivánunk. Nem azért, mivel a protestáns lelkészek aposztrofálásában van valami támadó jelleg is, hanem azért, mert olyan dologról szól, a mit nekünk is meg kellene szívlelnünk, ha az idők jeleit gondolkodó lélekkel megfigyeljük. Szalánczi Andor a XX-dik század nagy evolucziójávai, a szocziál-demokrácziával foglalkozik czikkében. Ennek az evolucziónak a kezdetei visszanyúlnak ugyan a múlt századba, de az, mint komolyan számbaveendő tényező a jelen században bontakozik csak ki igazán, úgy hogy századunkat bátran a szocziálizmus századának nevezhetjük. A szocziálizmus ma már nem csak utópisztikus iratokban, nem egynehány elégületlen és fanatikus ember tüzelő szónokolgatásában jelentkezik, hanem erőteljes, hatalmas, milliókat magában foglaló szervezetekben, a melyek nem szorítkoznak az egyes országok és nemzetek geográfiai határaira, hanem átölelik a föld kerekségét, a nemzetközi szocziálizmus alakjában. Tagadhatatlan dolog tehát, hogy a szocziálizinussal számolnia kell ma már a társadalmi, az állami és az egyházi életnek egyaránt. Tagadhatatlan az is, hogy a konszolidált társadalmi, állami és az egyházi életnek, ha csak felrobbantaim nem akar, gondolkodnia kell arról, hogy a míg a mi igaz és jogos a szocziálizmusban, érvényesülhessen a földi élet viszonyainak egész vonalán, — másfelől, a mi benne veszedelmes, közömbösíttessék és kikiiszöböltessék. A mi a szocziális kérdés állami és társadalmi bölcs megoldását illeti: nem a keresztyén egyházak közvetlen feladata ugyan, — de ha a keresztyén egyház valóban a Krisztus egyháza s a Krisztus szava szerint a föld szava és a világ világossága akar lenni (pedig annak kell lennie!), akkor nemcsak hogy közönyösen nem nézheti az államnak és a társadalomnak a szocziálizmussal vívott küzdelmét, de egyenesen közre is kell működnie a nagy kérdések bölcs megoldásában, annyival inkább, mivel a szocziálizmus, bármiként hangoztassa is békés szándékait, a fennálló intézmények ellen folytatott liarczában legelső sorban is az egyház, a vallás ellen támad és ezt igyekszik ledönteni arról a piedesztálról, a melyre azt a világ felemelte. Ezeket nem Szalánczi Andor mondja el czikkében. En mondom ezt magam, az ő czikke apropójából. Nem is először emelkednek ilyen hangok e lap hasábjain; hiszen az utóbbi években többször írt már e tárgyról lapunkban dr. Bernáth István, a ki a nemzetgazdasági szocziális munka ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASAGI GEP- ES ESZKÖZGYAR FUCHS és SCHLICHTEK, Budapest, VI., Jász-utcza 7. Tejszöveíkezeti berendezések mindennemű tejgazdasagi gépeket és eszközöket taj szállításhoz, vaj- és sajtgyártáshoz stb. py Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve. Teavajat, túrói határtalan mennyiségűén veszünk át.