Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-13 / 33. szám

Ez ugyanis újabban gyanúba jött, hogy férje távollétében, késő éjszakákon, találkákat ad a község konyhájában a dömsödi iskola ifjú rektorának, Bakos Józsefnek. A gyanú hogy nem volt alaptalan: igazolta a következés, mert nevezett ifjút, midőn egyik késő éjszakán a rektornétól haza menne, a ráleső éjjeli őrök megcsípték, s midőn velük szembeszállott, meg is ütlegelték, sőt véresre verték. A két rektor s jelesen Bakos, a miért megtámadtatott és veretett, Zsadányi pedig, hogy felesége ezen casus miatt rossz hírbe hevertetett, a világi hatóságnál keresett orvoslást, s a dömsödi és dabi prédikátorokat gondolván a skandalozus eset szerzőjének, ellenük s főként a dabi ellen a szolgabíró által vizsgálatot instituáltattak, de minden eredmény nélkül. Bakoson rajta száradt a gyalázat, Zsadányi pedig az Atyák által kényszeríttetett, hogy papjával kibéküljön s a canonicus obedientiát praestálja; hajlékából pedig minden gyanúsításra szolgáló okot s botrányra való alkalmat eltávoztasson, mert különben időközben is mcgfosztatik hivatalától és az- iskolából kiűzettetik. Zsadányi azonban nem tudott megnyugodni az ítéletben, s a földesuraság: Ráday Gedeon által gondolta dolgait a maga részére kcdvezőleg döntetni el. Hízelkedve próbált annak kegyébe jutni; prédikátorát pedig hamisan bevádolta nála, hogy haragját és indignáczióját ellene fölgerjessze, bajba hozza, elzavartassa és magát statuálja. Azonban Ráday a szuperintendes által helyesebben informáltattatván, nagybölcsen megrendszabályozta a rektort, a következő levelet küldvén a dabiaknak: Isten áldjon meg Dabiak! Veszem Tisztelendő Superintendens Uram levelét, a melyben írja, hogy ha eddig helységtekben levő Mestertek tiszteletes ott levő Prédikátor urammal dolgát szépen és Istenesen elvégezi, s keresztyén emberhez illendőképen megbékél: tehát nem ellenkezik Tisztelendő Superintendens Uram is, hogy még esztendeig ott maradhasson. Igyekezzetek ezért magatok is benne, hogy mind a két részt szép békességre hozhassátok, melyre ha Mester úr állani nem kívánna, magának tulajdonítsa, ha Dabról ki kell maradnia, mivel én a Tiszteletes Presbyterium és Superintendentia végzésével ellenkezni nem kívánok. Ha pedig atyafiságosan eligazíthatjátok a dolgot, magam sem bánom, ha már ez idén ott marad is ; hanem ezentúl, akár ő kegyelme, akár pedig akárki más legyen, megkívánom, hogy az ezen punctumokra álljon : 1-o Minthogy Tisztelendő Superintendens uram is írta, hogy jelentettétek volna, hogy szegénységiekhez képest mind Mestert, mind Nótáriust nem tarthattok: én nem bánom, ha tovább is ezen két hivatal egy személyben leszen is, csakhogy ezentúl — minthogy neki főbb hivatalja az Mesterség — ne Nótáriusnak, hanem Mesternek hivattassék. 2-o. Az ő notáriusi tiszte csak abban álljon, hogy a Currenseket elolvassa, Instantiákat nemes vármegyére vagy nekem írjon; ha militia az helységben vagyon: akkor az esküiteknek segítséggel legyen, és esztendőben egyszer a Bírák s korcsmárosok számadásában jelen legyen. Egyszóval csak akkor vonja ki magát Mesteri hivatalától, midőn a falu pennája nélkül teljességgel el nem lehet. 3-o. Ezen két punctumokból magától következik, hogy a faluból szükségtelenül el ne távozzon holmi borvásárlás -— mely sem a Mestert, sem Nótáriust nem illeti — s egyéb haszontalanságok kedviért, hanem Mesteri hivataljában mind a tanításra, mind egyéb kötelességeire nézve szorgalmasan eljárjon; és ha a faluból excurrál, az csak elmúlhatlan szükségekben egyedül, vagy a nemes vármegye Tisztjeihez vagy Földesuraihoz legyen. Ezen punctumokat "azért ezentúl minden Mestereknek, mindjárt annak befogadásakor eleibe adgyátok, másként nem cselekedvén. Péczel 28-a martii 1764. Ráday Gedeon. Zsadányi nem tudott sokáig helyben maradni. Jól tudván, hogy az előirt föltételeknek rosszakaratúsága miatt megfelelni nem képes és nem is akar: a máshová költözésre kínálkozó alkalmat mindkét kezével megragadta, De csúful megcsalatkozott, mert FerdŐsy ispánja remélvén lenni, paraszt majorossá tétetett. Közli: Földváry László. IRODALOM. Az állatok világa. Brehm Alfréd nagyszabású művéből ismét megjelent egy füzet, mely a szúnyogokat és legyeket ismerteti. A mezőgazdasággal foglalkozók számára különösen érdekes, mert a légy-fajták között sok a nékik nagy károkat okozó. A füzet behatóan ismerteti a liesszeni legyet ós az általa okozott károkat. Nagyon veszedelmesnek mutatja be a sajtlegyet, a mely a dögöt sem veti meg, sőt a dögszagú stapéliák különös virágait is megajándékozza velők, ha megtévesztik. A füzet a púposlegyek ismertetésével végződik. Mellékletül a herkulesbogár képe van illesztve. A mű kiadói Légrády Testvérek, V. Váczi-körút 78. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A bisseiref. gyülekezet Horváth Antal arácsi lelkészt, — a magyarbólyi evang. gyülekezet Vértesi Zoltán helyetes lelkészt, — az oláhpataTci evang. gyülekezet Bartos Pált, — a derencsényi evang. gyülekezet Matyovszky Pált, — a szilágycsehi ref. gyülekezet B. Józsa Gyula szamos-ardói lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Gyurátz Ferencz és Kőszeg. A kőszegi evang. gyülekezet, a Pröhle Henrik távozásával megüresedett lelkészi állásra Gyurátz Ferencz dunántúli püspököt és pápai lelkészt szeretné megnyerni. Arra is hajlandó volna a gyülekezet, hogy a lelkészi jövedelmet, Gyurátz Ferencz személyét illetőleg, jelentékenyen felemelné. Az egyház küldöttsége már járt is a püspöknél és felaján-