Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-06 / 32. szám

műveiben, főleg a betegek ápolásában fogják gyakorolni magukat, s a Zion-gyiilekezet családjainál fognak ellátást kapni." Főleg nagy súlyt helyez a theol. iskola a tanárok és az ifjúság közötti személyes érintkezés ápolalására és fejlesztésére, a mi mindenesetre örvendetes és helyes dolog. Kiválóbb tanáraihoz tartozik, a nagynevű alapító mellett, Jager és Kahler lelkész. Tudjuk, hogy a tervezett theol. iskola, főleg az egyetemi theologia részéről, erős megtámadtatásnak volt kitéve és pápás szemináriumi tendencziákkal vádolva. * * * Az „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg." ez évi 29. száma a bányai ev. egyházkerület püspökválasztásáról is megemlékezik s egyenként méltatja a jelöltek, de főleg Bachat Dániel megválasztott püspök hűséges szolgálatait az egyházban. Mi évek óta helyeseljük ós magunk is csináljuk az eíféle külföldi értesítéseket hazai ev. egyházi és irodalmi viszonyainkról, de gondosan kerüljük azok személyes élét és irányzatát. Jóakaró alakban és tárgyilagosan kell a külföldet a mi viszonyainkról tájékoztatnunk, most és mindenkoron. Ez alapon nem helyeselhetjük azt a hazai tollból származó megjegyzést, hogy „Veres József orosházai ev. esperes-lelkészt csak néhány ultrachauvinista lelkész akarta püspöknek". Mi is a magunk részéről a legmelegebben üdvözöljük nagynevű földinket és eperjesi tanintézetünk egykori jeles növendékét, Bachat Dánielt a püspöki széken, anélkül azonban, hogy ezzel bárkinek is levonnánk valamit jó híréből és hűséges egyházi és hazafias szolgálataiból. A piispökválasztást jelen viszonyaink között mi is a legszerencsésebb megoldásnak tartjuk. Tehát a külföldi sajtóban is, és ott különösen : béke velünk. Dobsina Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A bodzás-ujlaki ref. gyülekezet ifj. Hubay Bertalan sátoraljaújhelyi segédlelkészt, — a csobádi ref. gyülekezet itj. Benke István hernádbüdi lelkészt, — a csatári ref. gyülekezet Nagy Lajos sonkolyosi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. A pesti ref. egyházmegye f. hó 2-án tartotta meg évi közgyűlését Budapesten, a ref. főgimnázium dísztermében, Mády Lajos esperes és gróf Teleki József gondnok elnöklete alatt. A gyűlés, a folyó ügyek elintézésén kivül, foglalkozott a lelkészi nyugdíjintézet, az egyházkerületi számvevőszék és az istentiszteleti rendtartás tervezetével s akcziót indított dr. -Szabó Aladár indítványa alapján a lelkészképzés reformja dolgában. Lefolyásáról s végzett dolgairól, helyszűke miatt, csak jövő heti számunkban közölhetünk részletes tudósítást. 4. trencséni evang. egyházmegye közgyűlése júl. 18-án folyt le Trencsénben, gróf Zay Miklós felügyelő és Krizsém Zsigmond esperes elnöklete alatt. Megelőző napon az egyházmegyei értekezletet és a gyámintézeti gyűlést tartották meg. A folyó ügyek elintézésén kivül elhatározták, hogy ezentúl vándor-értekezleteket tartanak, s a legközelebbi értekezlet helyéül Puchót jelölték ki. Örvendetes tudomásul vették, hogy Osztroluczky Géza főispán az egyházmegyei lelkészi özvegy-árva-intézet javára 500 kor. alapítványt tett. A kerület gyűlésre Bodiczkv Cyrillt, Kis Emilt, Sztanek Pált és dr. Stúr Károlyt küldték ki képviselőkiil. A pozsonymegyei evang. esperesség július 26-án, Nagyszombatban tartotta meg közgyűlését, a melyen az esperesi, a számvevői és a tanügyi jelentésekből örvendetesen vették tudomásul az egyházmegye szellemi és anyagi viszonyainak teljesen kielégítő voltát. A közpénztár és a kebelbeli lelkészi nyugdíjintézet anyagi ügyei jól és rendben vannak. A tűzkárbiztosítási jutalékból 405 koronát a lelkészi leányárvák nevelésére fordítottak. Sürgetik a kerületi tanítóképző felállítását. A felállítandó Bethánia-egyesület segélyezése kérdését a pénzügyi bizottságnak adták ki véleményezés végett. A zólyomi evang. egyházmegye közgyűlése jul. 24-én tartatott meg Beszterczebányán,$veM« Gusztáv esperes és Csipkay Károly felügyelő elnöklete alatt. A megelőző napon a lelkészértekezlet, a gyámintézet és a segélyzőintézet tartotta meg üléseit. Az egyházmegyei gyűlésen elfoglalta székét Bakay Károly alesperes, ki mint főjegyző már 25 év óta szolgálta egyházmegyéjét. Az esperesi jelentés a hívek egyházszeretetét és áldozatkészségét bizonyította. A megválasztott új tisztviselők: Vitális Gyula főjegyző, Sztehlo Gerő pénztárnok, Blatniczky Pál ós dr. Dienes Emil aljegyzők, dr. Burkovszky Kálmán törvényszéki biró és Paulinyi Dániel ellenőr letették a hivatalos esküt. A tanügyi bizottság jelentése a magyar nyelv ismeretének emelkedő irányzatát konstatálta, k számvevőszék új tagjai lettek: Bárczy Károly, dr. Burkovszky Kálmán, Paulinyi Dániel, ifj. Rosenauer Lajos és Varga Mihály. A kerületi közgyűlésre dr. Radvánszky György, dr. Répásy Mátyás, dr. Svehla János, ifj. Rosenauer Lajos világi és Bakay Péter, Lukács Pál, Kovács Dániel, Vitális Gyula, Blatniczky Pál és Sztehlo Gerő lelkészi tagok küldettek ki. A felekezetnélküliség, annak okai és következményei. Dr. Földes Béla, a budapesti egyetem tanára most bocsátotta ki statisztikai előadásainak egyik újabb kötetét, a melyben mélyrehatóan foglalkozik az új egyházpolitikai törvényeknek a felekezetnélküliséget megengedő részletével s annak hatásaival. Konstatálja, hogy a felekezetnélküliséget megengedő törvény nem okozott távolról sem olyan valláserkölcsi forrongást, mint a milyentől sokan féltek. Az első esztendőkben tömegesebben fordultak ugyan elő az egyházakból való kilépések; de a mozgalom évről-évre csökken. Nyolcz esztendő alatt mindössze 18,393 egyén lépett ki a bevett felekezetek kötelékeiből; de a kilépettek sem lettek tulajdonképen felekezetnélküliek, mert legnagyobb részük már korábban is a törvényesen be nem vett baptista és nazarénus felekezethez tartozott és ahhoz csatlakozott. A felekezetből kilépés a legtömegesebben a görögkeleti, azután a ref. és az evang. egyházaknál fordult elő. A kilépés okait a protestáns egyházaknál két tényben állapítja meg Földes. Az egyik az, hogy a prot. egyházakban sok a bibliás ember, a ki vallásos túlzásainak nem talál megfelelő kifejeződési formát; a másik pedig az egyháztagokat túlságosan terhelő egyházi adózás. A kilépés nemzeti következményeit illetőleg Földes úgy ítél, hogy a r. kath. és gör. keleti egyházakból való kiválás nemzeti tekintetben nem veszedelmes, mivel ez egyházak istentiszteletében a magyar nyelv csak csekély mértékben érvényesülvén, a kiváltak magyarsága nincs veszélyeztetve. Más elbírálás alá esnek azok, a kik a ref. egyházból válnak ki, mert ezek a felekezeti kötelék megszakításával erős vértjét dobják el maguktól a magyar-