Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-30 / 31. szám

annak megállapítása, hogy akarják-e vagy nem akarják az egyesítést, vagy milyen időre halasztják, — az illető egyházközségek autonom jogkörébe tartozik. Az egyházkerületi pénztár számadása 972,100 kor. 08 fillér vagyoni állásával helyesnek találtatván, az ellen-Őrnek, a könyvelőnek és a pénztárosnak a felmentvény megadatott. A Budapesten megtartandó egyetemes gyűlésre ki­küldettek a világiak közül: Szontágh, Benczúr, Münnich, Kubinyi, Hámos, dr. Brosz, Maiéter és dr. Prock; a lel­készi kar közül: Materny, Weber, Simkovics, Draskóczy, Terray ; a tanárok közül Gömöry János és Róth Márton. Az eperjesi kollégiumról jeleztetett, hogy 57 theo­logus és 260 jogász növendéke volt. Draskóczy Lajos eperjesi lelkész 2400 koronával theologiai tanárnak ajánltatik. Gamaruf 26 év óta ott működő tanárnak 600 korona drágasági pótlék engedélyeztetett. A szakvizsgát tevő 14 theologus közül 10 jeles és 4 jó osztályzatot kapott. A tanítóképzőben 35 tanuló jó sikerrel tette le a képesítő-vizsgát. A közgyűlés a zsinattartás mellett foglalt állást. Az iskolai bizottságokra vonatkozó szabályrendelet, több lényeges módosítással, elfogadtatott. A vallástanításra vonatkozó egyetemes tanterv sza­bályrendelete, miheztartás végett, kötelező erővel az iskolákhoz megküldetett. Az „Őrálló" és hivatalos melléklapjának beruházási költsége 2100 koronával engedélyeztetett és elhatároz­tatott, hogy a lap lelkesen felkaroltassék és szellemi és anyagi segélyben részesíttessék. A „cura pastoralis"-nak alkalmas ember által ki­dolgoztatása az elnökségre bízatott. Az alapítványokról szóló egyetemes szabályrende­let, miheztartás végett, közhírré tétetik. Az egyházegyetem mult évi zárszámadása szerint a vagyon kitesz 2 millió koronát; vagyonszaporodás 149,000 korona. A Baldácsy-alap vagyona 1.200,000, a jövedelem 118,000 és a szaporodás 32,000 korona. A középiskolákban a vallásoktatás mindenütt rend­ben folyt, csak a késmárki polgári és kereskedelmi isko­lában nem volt gondoskodás a tél folyamán istentisz­teletről. A rozsnyói kerületi felsőbb leányiskolának a tűz­kárbiztosítási alapból 2000 korona szavaztatott meg. Az ottani árvaház hathatós pártolásra ajánltatik. A középiskolai tanárok jegyzőkönyve tudomásul vétetett, azon megjegyzéssel, hogy Fischer Miklós he­lyére, mint elnök, Loisch rimaszombati igazgató lépett. A nyugdíjintézetről szóló jelentés tudomásul véte­lével egyszersmind Geduly, Draskóczy és Dómján lel­készekből álló bizottság küldetett ki, bizonyos reform­javaslatok megtételére. A Baldácsy-alapból segélyt kaptak Stoosz 160, Hunfalva 100, Lucsivna 100, Laam Jánosné 40, Szala­gyiné, Lerschné, Philipiné, Wittényiné, Strauchné 60—60 koronát, 12 egyház 48—48 koronát. A gyámintézeti jelentésnél a szeretet adomány a pozsonyi diakonissza-intézetnek ajánltatott meg. Kemény Lajos osgyáni lelkésznek lelkes gyámintézeti prédiká­cziójáért hálás köszönet szavaztatott meg, valamint Szent­iványi Árpád felügyelőnek és Zelenka Pál püspöknek is, kik az idén is tetemesen segélyeztették az intézetet. Bejelentetett, hogy Barlangligeten az ev. templom épül és hogy Feketehegyen az építőalap 2000 koronából áll. A többi Tátra-telepeken is gondoskodva van isten­tiszteletekről. A külföldre menő tanulók közül 100—200 korona segélyben részesültek Hauch Gusztáv, Scheifer Bertalan, Dunb János, Varga Imre és Gebe Zoltán. Az ev. tanítók feloszlott egyesületének 18,231 koro­nából álló segélyalapja az egyházmegyei pénztárba helyez­tetik el és ott kezeltetik. A XIII városi egyházmegye czíme „Szepesi városi"-ra változtatott át. Kívánatosnak mondatott ki, hogy az egyházmegyei lelkészi értekezletekből kerületi egyesületek létesíttes­senek. Több kisebb fontosságú ügy letárgyalása után a gyűlés berekesztetett. Weber Samu. MISSZIÓÜGY. A dr, Zimmer-féle protestáns leánynevelő­intezetek és otthonok Németországban. Berlin-Zehlendorf, 1905. júl. 15. A protestáns közönség egy része már bizonyosan ismeri dr. Zimmer Frigyes németországi theol. igazgató nevét, minthogy Magyarországon is megfordult és elő­adást is tartott a „Lorántífy Zsuzsánna"-egyesületben az ő leánynevelő-intézeteiről és otthonairól. Ezeket azon­ban egy előadásból csak nagyon kevéssé ismerheti meg az ember; egyrészt, mert sokfélék, másrészt pedig, mert rendkívül különböznek más leánynevelő-intézetektől. Minthogy én már magam is évek óta foglalkozom egy Budapesten felállítandó, internátussal egybekötött prot. leánynevelő-intézet tervével, s a Zimmer dr. inté­zeteiről kiadott munkákat nagy érdeklődéssel olvastam, legjobbnak láttam, hogy eljöjjek Németországba, s az ő különböző intézeteit behatóan tanulmányozzam. Mielőtt tapasztalataimról számot adnék, azt hiszem, szükséges, hogy a Zimmer-féle intézetekről egy kis ismertetést előrebocsássak. Vannak, a melyek az úri és vagyonos osztály szá­mára állíttatta*k s így az általános műveltség, nyelv, zene és egyéb művészeti ismeretek szerzésére nyújtanak alkalmat; de ezekben is nagy gondot fordítanak arra, hogy a leánykák a háztartás vezetésében, kertészetben, gyermeknevelésben, szabás- és varrásban is képzést nyer­jenek. Ilyen sokoldalú foglalkozás között többnyire mutat­kozik már a növendékek tehetsége egy vagy más foglal­kozásra, s kiki szakképzést is szerezhet magának abban, a miben óhajt. Tehát már az iskolázás ideje alatt figye­lemmel kisérik a gyermek egyéni hajlamait és tehetségeit. Azután vannak a háztartás és belső gazdaság egyes ágaira, szabás és varrásra, gyermekápolásra és nevelésre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom