Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-16 / 29. szám

dájánál. Nagyobb e méltóság, hogy Kant remek szavára utaljunk, mint a csillagos ég mi felettünk s az erkölcsi törvény mibennünk. Isten e nagy aktusánál maga a pap az, a ki a bűnbocsánatot eszközli. Az Isten annál mintegy lemondott mindenhatóságáról a pap javára". A bűnbocsánat hatalmánál a biboros osztrák főpap szerint még nagyobb a pap konszekráló hatalma, mely „az Isten fölé emeli Őt" (sic!). Hatalomszavával alakítja át a kenyeret és a bort Krisztus valóságos testévé és vérévé. Ez a legnagyobb csuda a földön, sőt a csudáknak valóságos tengere. Erre vonatkozólag a főpásztori levélben még a következők találhatók: „Feláldozzák őt, az emberré lett Istenfiát, élőkért és holtakért, vérnélküli áldozatként. Krisztus teste és vére, istensége és embersége fölött áll a pap hatalma az áldozat meghozatalánál. Milyen hatalom és méltóság az! Sőt e consecráló hatalma nagyobb bűnbocsátó hatalmánál! Amaz által hatalmat nyer az emberek s emez által a Krisztus felett". Főpásztori levele végén kérdi a biboros főpap szent Dénessel: „Embernek nevezhető-e még az a pap, akit az Isten kiválasztott az emberek közül s kinek maga 65 25 40 .110 Poroszország.... 54 56 175 Németország.... 79 96 E számadatokhoz valóban nem kell kommentár 1 IRODALOM. A Theologiai Szaklap júniusi száma ismét gazdag és érdekes tartalommal jelent meg Raffay Sándor pozsonyi evang. theol. tanár szerkesztésében. Az első helyen Schneller István emlékezik meg Beyer Jánosról, a kőszegi evang. algimnázium, majd az állami polgári iskola egykori kiváló tanáráról. A továbbiakban Jónás János mutatja be Jób könyve 29—42. fejezeteinek szép fordítását; Stromp László a „Keresztyén renaissance"-ról, Csiky Lajos „Az egységes liturgiá"-ról, Pröhle Károly „A keresztyén hittan alapelveiről ós főtulajdonságai"-ról ír. A Könyvismertetés rovatban Thury Etele ismerteti a Bunyitay-Rapaics-Karácsonyi által szerkesztett és a Szent István Társulat által kiadott „Egyháztörtónelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából" czímű nagy munka két kötetét; Stettner Gyula a dr. Masznyik Endre által szerkesztett „Dr. Luther Márton művei" megjelent első kötetét; Raffay Sándor pedig Ilosvai (Kollár) Vilmosnak „Az egy-isten szentháromságának fogalma fejlődéstörténeti és ismerettani szempontból" cz. munkáját. A derék folyóiratot, a melynek előfizetési ára egy évre csak 6 fölött (sic!) való ilyen nagy hatalmat adott? !" Jól mondja e hierarchiai blasphémiáról a mi forrásunk, hogy itt elnémul minden kritika. Annak olvasásánál csak Krisztus igéjére gondolhatunk, mely Luk. 23. rósz 24-ik versében megolvasható. Sajátságos eltévelyedése az emberi szellemnek ! * * * A nevéhez méltó és eddigi türelmetlen múltjához következetes Hengstenberg-féle „Ev. K.-Ztg" ez évi 15. számában a német egyetemi theol. tanárokat, folyó nyári félévi hirdetett előadásaik alapján követett theol. irányaik szerint névszerint klasszifikálja ekképen: Poroszországnak 2-vel több nem-pozitiv irányú theol. tanára van, mint pozitív. Van 32 pozitív és 26 nem-pozitiv irányú rendes tanára. A nem-pozitiv irányú magántanárok viszonya a pozitivekhez olyan, mint 8 az 5-höz, s a rendeseké, mint 13 a 16-hoz. Tíz pozitív magántanárra esik 32, és 16 nem-pozitiv magántanárra 26 rendes tanár. A rendkívüliek számaránya 12 a 14-hez. Majd a porosz egyet, theol. tanárok statisztikáját a némettel általában a következőleg egészíti ki: Magántanárok pozitív nem pozitiv 0 0 0 0 0 1 0 1 2 0 0 0 0 1 0 0 21 28 2 9 2 3 32 26 12 14 10 16 53 54 14 23 12 19 Dr. Szlávik Mátyás, eperjesi ev. theol. akad. dékántanár. korona, melegen ajánljuk a komolyabb theologiai stúdiumokkal foglalkozni szeretők pártfogásába. Chrysostomus két beszéde. Fordította: Péterfi Dénes kolozsvári unitárius lelkész. A kis füzet a híres egyházi atyának és szónoknak, Flabianos püspök visszatérésekor és az Eutropios érdekében mondott beszédeit adja, szépen folyó, magyaros fordításban. Ára nincs megjelölve, sem az, hogy hol kapható. Az állatok világa, a magyar Brehm, melyet a Légrády Testvérek adnak ki, most megjelenő IX-ik kötetében a hazai rovarvilággal foglalkozik. Lósy József, a kötet szerkesztője, nagy szeretettel mutatja be benne a czinczéreket, melyek a rovarvilág egyik legnépesebb, majdnem négyezer fajú családját alkotják. Bővebben foglalkozik a kötet a hazai kártékony rovarokkal, a milyenek a zsizsikek, a repczét veszélyeztető honvédbogár, a homoki szőlőkön pusztító firkálóbogár, a burgonya ellensége a kolorádóbogár, a levelészek, a kártékony földi bolhák, a paizsbogarak, s a fölötte hasznos katicza-bogár. Nagy részletességgel mutatja be e kötet a hártyásszárnyúakat, a méh-, hangya-, darázs és pöszörféléket. Egy szép színes melléklet a rovar-mimikrit mutatja be, a rovar világnak szín és alakban való csodála-Tanárok Rendesek Rendkívüliek Tanári létszám Egyetem pozitiv nem pozitiv pozitiv nem pozitiv pozitiv nem pozi 7 Erlangen . . . . 7 0 7 0 0 0 7 Giessen . . . . 0 7 0 f 0 0 2 9 Heidelberg . . . 1 8 1 5 0 2 7 Jena 0 7 0 5 0 1 12 Lipcse • 10 2 7 1 1 1 6 Rostock . . . . . 6 0 5 0 1 0 10 Strassburg . . . 0 10 0 7 0 2 • 7 Tübinga . . . . 1 6 1 5 0 1