Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-09 / 28. szám

pénzbeli támogatást a „Sárospataki Lapok"-tol megvonni s felhatalmazta a főiskolai igazgató-tanácsot,'hogy ha ez az általánosan óhajtott irányváltozás rövid időn be nem következik, a kerület által nyújtott anyagi támogatást szüntesse meg s gondoskodjék egy más egyházi lap megindításáról. (29. pont.) És miután a „Sárospataki Lapok" az egyházkerület kívánságának nem volt hajlandó eleget tenni s miután az Irodalmi Kör a lapot ideiglenesen beszüntette: június hó 26-án, Kun Bertalan püspök elnöklete alatt Sárospatakon tartott népes értekezlet egyhangú határozatképen kimondotta, hogy egy új egyházi lapot indít meg s e határozatát átteszi az igazgató-tanácshoz. Az új egyházi heti lap czíme: „Sárospataki Református Lapok". A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület és a sárospataki főiskola közlönye. Főszerkesztő : Radácsi György. Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Zsindely István. Társszerkesztő: dr. Rácz Lajos. Főmunkatársak: dr. Finkey Ferencz és Harsányi István. Az első szám megjelen július hó 3-án. Előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, A Föld és népei czímű nagy földrajzi ós ethnografiai kézikönyvnek megjelent az ötödik kötete: Magyarország. Teljessé vált immár e kötettel a nagyszabású vállalkozás. A most megjelent ötödik kötet, mely hazánk földjét és népét ismerteti, Magyarországnak első, nagyméretű, népies nyelven írt, illusztrált monográfiája. Úttörő munka tehát s már czéljánál fogva is hézagpótló kézikönyv. Huszonhat legkiválóbb szakemberünk lelkiismeretes munkájának eredménye a negyvenöt íves, hatalmas kötet, a melynek szerkesztője, György Aladár, első sorban arra törekedett, hogy a nagy munka ne száraz adatok, nevek és számok halmaza, hanem minden pontossága és megbízhatósága mellett is érdekes irodalmi olvasmány legyen. A szerkesztő ezt a czélját el is érte, s a nagy munka módot nyújt arra, hogy a magyar ember megismerhesse hazája földjét és népét. A szerkesztés nagy munkájában a szerkesztőt különösen dr. Erődi Béla támogatta, a ki ezenkívül maga írta meg a Horvát-Szlavonországról szóló fejezetet. Az első fejezet, a mely Magyarország földjét és népét általában ismerteti, Simonyi Jenő tollából került ki. A hegyekről és vizekről Hanusz István, az éghajlatról Cholnoki Jenő írt. A növényvilágot Borbás Vincze, külön a mezőgazdaságot Szilassy Zoltán, az állatvilágot Paszlavszky József ismerteti. Magyarország néprajzát Bátky Zsigmond írta meg. Az alkotmány és közigazgatás czímű fejezet szerzője Rényi József. A közgazdasági életet Gelléri Mór, a közoktatás ügyét, az irodalmat és művészetet Peres Sándor ismerteti. Budapesttel külön fejezet foglalkozik. Szerzője Thirring Gusztáv. A Dunát Dévénytől Budapestig Balogh Margit írta le. A Duna—Tisza közét Hanusz István, a Dunántúlt Sziklay János, a Balatont külön Lóczy Lajos, az északnyugati felvidéket Némethy Károly, Kozma Gyula és Dernkó Kálmán, az északkeleti felföldet Brózik Károly, a nagy alföldet Márki Sándor és Körösi Albin. Biharországot K. Nagy Sándor, a délvidéket Czirbusz Géza, Erdélyt Téglás Gábor, a Székelyföldet külön Kozma Ferencz és Fiumét Kenedi Géza ismertetik. Tizenhárom színes melléklet, tizenkilencz egész lapnyi rajzmelléklet, 419 szövegkép és egy térkép szemlélteti képben is azt, a mit a gondosan megírt szöveg elmond. Az értékes munkáért elismerés illeti a kiadó Franklin-Társulatot is, a mely áldozatot nem kiméivé módot nyujtott a szerkesztőnek arra, hogy a nagy művet minden tekintetben méltóvá tehesse a nagy feladathoz. A kötet végén részletes pontos tárgymutató könnyíti meg a kötet használhatóságát, A 716 lapos munka ára díszes vászonkötésben 15 korona. Megrendelhető minden hazai könyvkereskedés útján. Mustármag. Magyar keresztyén nők lapja. II. évfolyam. 7. szám. 1905. július 1-én. Szerkeszti Vargha Gyuláné. — A magyar keresztyén nők lapjának eme száma is derék tanúsága a szerkesztő evangéliumi buzgóságának és annak az ügyszeretetnek, a mellyel eme derék lapocska által tömöríteni törekszik a nőket a komoly keresztyéni munkában. Á 7-ik szám a következő tartalommal jelent meg: Néhány szó azokhoz, a kik „ébredést" kérnek és várnák. Rövid, de megrázóan eszméitető czikk a szerkesztő avatott tollából. — Ezt követi Csűrös Istvánnak, a budapesti ref. főgimnázium derék vallástanárának szép konfirmácziói beszéde, a melyet Máté XVIII: 6. alapján tartott a Kálvin-téri templomban júl. 4-én. — Vallásos elbeszélés, útmutató a szentírás olvasásához és kedves kis apróságok töltik be még a füzetet. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatás. A váczi ev. ref. egyház meghívás útján megválasztott új lelkipásztorának, Fábián János volt budapesti hitoktató-lelkésznek ünnepélyes beiktatása f. hó 2-án ment végbe nagy és díszes közönségjelenlétében. A beiktatást Mády Lajos esperes végezte, kinek beszéde után Biczó Pál kosdi lelkész szólott az új lelkipásztorhoz, működésére az Isten áldását kérve. Ezután az új lelkész lépett a szószékre, hogy megtartsa beköszöntő beszédét Luk. IX: 57. részét vévén alapigékül. Ez a beszéd — bár kissé terjedelmes volt — mindvégig lekötötte a gyülekezet figyelmét, szólván az Úr hűséges követéséről. Ez a fontos a váczi gyülekezetben, a mely az utóbbi időben a pártviszályok miatt nem talált békességet, s így tulajdonképeni hivatásának sem tudott megfelelni. Az új lelkész megválasztása meghívás útján történt, tehát a nagy ellentétek ez idŐszerint elsimultak. De reméljük, hogy az új lelkész tapintatos eljárása, bölcs mérséklete, pasztorális prudencziája egyszersmindenkorra útját vágja ezek felidézésének. Ebben a reményben mi is igaz szeretettel üdvözöljük az új lelkipásztortf

és kívánunk neki minden jót, kegyelmet és erőt az Úrtól. — Istentisztelet végeztével a lelkészlakon a helyi presbitérium, a város polgármestere, a kerület országgyűlési képviselője stb. üdvözölték Vácznak új lelkészét. Lelkészi értekezlet. A pesti ref. egyházmegye lelkészei f. évi július hó 4-én tartották meg évi rendes értekezletüket Budapesten a ref. főgimnázium dísztermében. Az értekezlet programmja volt: 1. Knox János skót reformátor emlékezete Molnár János erzsébetfalvai ref. lelkésztől, és 2. A lelkészi nyugdíjintézet tervezete — Molnár Albert fóthi lelkésztől. Ezen értekezletről a jövő számunkban adunk bővebb értesítést, Lemondását visszavonó tanácsbiró. Lévay József, a tiszáninneni egyházkerület egyik érdemes tanácsbirája, az országos nevű költő, tudvalevőleg lemondott tanácsbirói tisztéről. A kerület marasztaló kérésére azonban lemondását visszavonta, örömére az egyházkerületnek. Az amerikai magyar ref. egyházmegye ügyében a magyar ref. egyház püspökei és főgondnokai f. évi április hó 6-án értekezletet tartottak, a melynek megállapodásai alapján arra hívták fel az egyházkerületek figyelmét, hogy: 1. Amerikába készülő lelkészeknek sem ajánlat, sem bizonyítvány a dunamelléki egyházkerület elnökségének hozzájárulása nélkül ki nem adható. 2.