Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-04 / 23. szám

dik nagygyűlés az idén, július 9—12-ig Berlinben lesz. A gyűlés programmját ím itt közöljük. I. Július 8-án: A vendégek fogadtatása. Imádkozás különböző nyelveken és üdvözlő beszédek. II. Július 9-én délelőtt: A keresztyén szövetségekre vonatkozó prédikácziók tartása, különböző templomokban. Délután: Az Úr dicsőítése zenével és énekkel. Egy 1000 tagból álló énekkar énekeket ád elő 300 harsona kíséretével. Este nyilvános összejövetel. Tárgy: Az ifjúság hiányai és előnyei. Szónokok: Frank Thomas lelkész Genfből, Girkon lelkész Mühlheimből. III. Július 10-én, délelőtt: A küldöttek gyűlése. Tárgy: Az erő a Krisztus szolgálatában. Előadók: Monsky lelkész Ausztriából (előad ily czímen : A mi biztos alapunk.) Adlof lelkész Prágából (Az örökkévaló erősség), Horsfield lelkész Bristolból (Merítsünk az élő forrásból), Friederikson lelkész Izlandból (Imádkozzunk a titkos kamrában!), Pollock lelkész Belfastból (Imádkozzunk kegy elemért a gyűléseken is !). Délután : Gyakorlati tanítás ós beszélgetés. Tárgyak: 1. Milyennek kell lennie egy keresztyén szövetségnek? 2. Bibliatanulmányozás és imádkozás. 3. A fogadástételi óravezetése. Este: A küldöttek gyűlése. Tárgy : A keresztyén szövetségek és a lelki élet törvényei. Előadók : Seher lelkész Zürichből, Van der Beken lelkész Párisból. IV. Július 11-én délelőtt: A küldöttek gyűlése. Tárgy: Rend a szolgálatban. Hogy kezdjük a szövetség-munkát? a) Közöljük az evangéliumot a lelkekkel. Előadó Lohe evangelista. b) Kiválogatjuk és összegyűjtjük azokat, a kik az evangéliumot elfogadják. Biberauer Richárd lelkész Budapestről (vagy akadályoztatása esetén egy másik magvar küldött), c) Munkát adunk nekik. Merle D' Aubigné lelkész Párisból. Hogyan folytatjuk a munkát ? a) Buzgósággal. Rang lelkész Stockholmból, b) Érdekes gyűlések tartásával. Pollock lelkész Belfastból, c) Szeretettel. Palm Ágost Svédországból, cl) Új tagok nyerésével. Knight Chaplin lelkész Londonból, e) Eltünk Istennek való szentelésével. Dr. Torrey. Délután: A gyakorlati tanítás folytatása. 1. A keresztyén szövetségek tisztviselői és bizottságai. 2. A gyermek-szövetség. 3. A szövetségek és az egyház. 4. Szövetségek körei. Este: Jelentések a szövetség-munkáról Európa egyes országaiban. V. Július 12-én, délelőtt: Hűség szolgálatában! a) Hűség Istenhez. b) Saját egyházunkhoz, c) Á szövetséghez. Este: Fogadástételi óra, melyen a jelenlevők ünnepélyesen megújítják konfirmácziói fogadástételüket. Július 13-án: A városi misszió, az ifj. egylet, az ifjú nők egylete meglátogatása, Az orsz. protestáns árvaegyesület május 31-én tartotta meg évi közgyűlését dr. Kovácsy Sándor elnöklete alatt. Jelen voltak a férfiválasztmány tagjai közül Szilassy Aladár, Wagner Géza, Beniczky Lajos, Zsigmondy Jenő, Petri Elek, Szőts Farkas, Csengey Gyula, P. Horváth Zoltán, s a női választmány tagjai közül is többen, özv. Haberern Jonathánné vezetése alatt. A gyűlés a választmány 1904. évi jelentését hallgatta meg s megállapította az egyesület idei költségvetését és munkaprogrammját. A választmány jelentését legközelebb részletesebben fogjuk ismertetni. GYÁSZROVAT. Id. Muzsnay Sándor, gógánváraljai ref. lelkész, élete 85-dik évében, végelgyengülésben elhunyt. Nyugodjék békével! Benedek Ede, bissei ref. lelkész f. évi május hó 9-én, szívszélhűdés folytán, jobblétre szenderült. A 60 év felé közeledő lelkész még csak két év óta volt rendes lelkészi hivatalban s így gyászos sorsa többet érdemel, mintsem halálesetét egyszerűen felemlítsük. Jól megtermett, élénk temperamentumú egyén volt. Kik hallották, mint szónokot, a jó szónok jelzővel illették. Nagy-Kőröstől és Halastól le Katádfáig végig vándorolt egyházmegyéink nagy részén mint segéd- s igen sok helyt mint hely .-lelkész, s rendes álláshoz mégis csak úgy juthatott, hogy a f.-baranyai egyházmegye közgyűlése rendelte ki a választani nem akaró Bissébe. És az a gyülekezet, a mely mint segéd-lelkészről róla tudni sem akart, mint lelkészt úgy megszerette, hogy igaz fájdalommal állta körül koporsóját, Május 11-én temettetett a környékbeli papság igen csekély érdeklődése mellett. Felette Lutár Sándor prédikált s a sírnál Veres István gyüdi lelkész beszélt. Az életnek egy kicsiny, de figyelemre méltó szomorú játéka ért véget. A békítő sír enyhe takarja porait !• KÜLÖNFÉLÉK. A hitehagyók száma Csehországban tavalyhoz képest keveset csökkent. A folyó év első negyedében 258-an léptek ki a r.-katholikus egyház köréből, míg a mult esztendő első három hónapjában 381 volt a hitehagyók száma. Ezek a számadatok csak azokra vonatkoznak, a kik protestánsokká lettek. Az ókatholikusok száma is megszaporodott; ugyancsak a folyó óv első negyedében 66-an léptek át az ókatholikusokhoz a római katholikus egyház tagjai közül. Összesen tehát 324-en aposztatáltak az idén az első három hónap alatt Csehország területén. — így írja ezt a r. kath. Egyházi Szemle. Mi pedig örömmel konstatáljuk, hogy a föld még mindig mozog a papizmus által hosszú évszázadokig leigázott Ausztriában és folyton szaporodik azoknak a száma, a kik megismervén az evangélium boldogító világosságát, letépik magukról a rablánczokat és oda állanak, a hol ez hangzik: „Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket!" Szocziális kurzusok. Bizony nem a protestáns egyházak egyesületeinek országos szövetsége rendezte ezeket Komáromban, május 22—23-án, hanem a római katholikusoké. Tárgyalták rajtok a r. kath. egyház legkiválóbbjai a kivándorlást, a munkáskérdóst, az Ipartörvényt, a háziipart, a vasárnapi munkaszünetet, a közegészségügyet, az alkoholizmust, a községek szocziális feladatait, a telekviszonyokat, az ifjúsági egyesületeket, a szövetkezeteket, az állatvédelmet, a hitelviszonyokat és a „keresztény" restaurácziót. Hogy hova törekesznek ar. kath. egyház vezetői mindezekkel, megmutatja a legutoljára említett tárgy. De épen ezért kérdjük: vájjon mikor hasad már hajnala a magyar protestáns egyházak felébredésének is ? Mikor látjuk be, hogy az adminisztráczión és törvény paragrafusok gyártásán kivül egyéb nagy egyházi és szocziális feladataink is volnának ? ! Ultramontán okvetetlenkedés. A „Magyar Állam" czímű ultramontán lap egyik legutóbbi számában a miniszterelnök-keresésről írván, a következőket mondja: „Ne sértsünk meg senkit azzal, hogy ily körülmények között jelöljük miniszterségre. Legkevésbbé a kath. főurakat, kik díszes multjuk iránt tartozó kötelességüket érezvén, bizonyára óvakodni fognak, hogy eszközül adják magukat az abszolút törekvéseknek. Hagyják ezt a munkát a protestánsoknak. Protestáns volt Haynau, Bach, Benedek, Vay Miklós, Tisza István, a mint újabban megtudtuk,