Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-04 / 23. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal . . . . 40 kor. Fél oldal . 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendólí. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 lcor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérezikk: Egyházunk hivatalos nevéhez. Tóth Lajos. — Iskolaügy: Énektanításunk és a konvent! tanterv. Seprődi János. — Tárcza: A halál utáni élet. Hamar István. - Belföld: A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. Referens. — A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése. Tudósító. — Misszióügy : Japán vendégek Budapesten. — r —n. Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Egyházunk hivatalos nevéhez. Révész Kálmán espereslelkész úrnak lapunk folyó évi 21-dik számában megjelent czikke újra felélesztette a magyar, illetőleg a magyarországi református egyház hivatalos neve végleges megállapításának kérdését. Latin nyelvű, régi országos törvényeinkben, koronás királyaink sajátkezűleg* aláírt rendeleteiben és kiváltságaiban, országos kormányszékeink hivatalos kiadványaiban századokig „Evangelici Helveticae Confessionis" vagy „Evangelici Ilelveticae Confessioni addicti" volt a mi egyházi hivatalos nevünk; magyarul pedig „Helvécziai vallástételt követő Evangélikusokénak neveztettünk s magunk is így neveztük magunkat. Az 1881—82. évi debreczeni zsinat jónak és helyesnek találta egyházunk hivatalos nevét „Evangeliom szerint reformált magyarországi keresztyén egyház "-ra átváltoztatni, a mit azután 1891—93. évi budapesti zsinatunk az Egyházalkotmány 1-ső szakaszában változatlanul, a 2-dik §-ban pedig rövidítve „ev. ref.", vagyis evangelikus-református névvel elfogadott. A zsinatilag rövidítve megállapított hivatalos nevet ettől kezdve a magyar törvényhozás s országunk váltakozó kormányai mostanáig állandóan használják. Minthogy pedig beczikkelyezett országos törvényeinkben használt hivatalos vallásfelekezeti nevünkhöz egyházilag is alkalmazkodnunk hazafias kötelesség: az evangelikus-református elnevezés ellen immár alapos kifogást nem tehetünk, s én néhány év előtt e lapban a magam részéről a felesleges s így szükségtelen „Evangelioni szerint" és „keresztyén" szók elhagyása mellett csupán azon megjegyzést hoztam szóba, hogy mind nyelvészeti helyesbítés, mind vallásos felfogás szempontjából a jelzett (ev. ref.) elnevezést megfordítva kellene használnunk. Köztudomású azonban — mint ezr Kévése Kálmán úr is hangsúlyozza — hogy nemcsak saját vallásfelekezetünk, hanem római- és görögkatholikus, valamint görög-keleti szertartású honfitársaink köznépe, sőt még értelmiségének nagy része is az evangelikus vallásfelekezeti név alatt kirekesztőleg ágostai hitvallású testvéreinket érti, a miből a hivatalos közlekedésben gyakran még zavarodás is keletkezik. Ennélfogva, ha czélszerünek találnánk hivatalos egyházi nevünket még rövidebbre szabni, a református szót egymagában is alkalmazhatnók, úgy mint ezt az evangélikussal ágostai hitvallású testvéreink is megteszik. Habár a hivatalosan bevett vallásfelekezeti névnek változtatgatása több tekintetből nem tanácsos is, czélszerűségi szempontból engedni lehetne a közgyakorlatnak. a református név egyszerű használatával. A mult XlX-dik század húszas éveire élénken visszaemlékezőleg írhatom, hogy az én születési helyemen, a tiszta magyarság egyik ősfészkében, Kecskeméten, a római katholikus műveletlen ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASAGI GEP- ES ESZKÖZGYAR FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. TDÍC7nvatlfQ7Qti horonrlínácnlr Uéyi erö " K»*i»«jtftsrá, számt I GJOÍ.UTCIl\c£clI UClGlIUoLCOCn mindennemű tejgazdasagi gépeket es eszközöket, i jszallításlioz, vaj- és saj tgyártáslioz stb. Qtg~ Árjegyzék költségfvelés ingyen bérmentve. Teavajat, túrói mennyiségűén veszünk át.
