Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-07 / 19. szám

30 napon belül mindezeknek tegyen eleget, mert ellenkező esetben fegyelmi vizsgálatot indít ellene. Több halasi tanárnak a korpótlékukat megállapító egyháztanácsi határozat ellen beadott felebbezését, a mely közigazgatási bírósági ügyet képez, letette a gyűlés az illetékes kecskeméti egyházmegye közgyűléséhez elintézés végett. Nem találta kielégítőnek a halasi egyháztanács intézkedését a Vatamányi-hagyatók megszerzése tekintetében, s utasította, hogy a dolognak körülményesebben járjon utána ós derítse ki, hogy hova lettek a végrendeletben említett ingatlanok és ki vette fel az elhunyt életbiztosítási díját, a melyek az alapítvány biztosítékaiul szolgáltak. A kispesti egyház ingatlanainak a budapesti egyház nevéről a kispesti egyház nevére átíratása és a rajtok levő egyházkerületi kölcsönnek első helyen biztosítása ügye keresztülvitel végett az egyházkerületi elnökségre és az egyházkerületi ügyészre bízatott. Elintézte végül a közgyűlés a budapesti egyház részére adott évi segély vitás kérdését, megállapítván, hogy a segély örök alapítvány természetű, a melyet a kerület fizetni tartozik. Hamar István az egyházkerületi irodalmi bizottság és a Ráday-könyvtári bizottság jelentéseit terjesztette elő. Az irodalmi bizottság jelentése alapján tudomásul vette a közgyűlés, hogy a középiskolák III—IV. és YIÍ. osztályai számára Szőts Farkas theol. tanár által írandó hit- és erkölcstani kézikönyvek rövid idő alatt elkészülnek, és felhatalmazta a bizottság elnökét arra, hogy a könyveket, ha a bírálók elfogadhatóknak ítélik, már a jövő iskolai évre kinyomathassa. A polgári iskolák III. oszt. számára készítendő hit- és erkölcstani kézikönyv pályázatára beérkezett egy pályamunka megbirálását elrendelte. A Ráday-könyvtári bizottság a rendezésre adott államsegély felhasználása és a rendeztetés végrehajtása módozatainak mikéntje tekintetében tett javaslatokat, a melyeket a közgyűlés el is fogadott és a rendezés keresztülvitelét Hamar István tlieol. tanárra bízta. A Ráday-könyvtár rendezése és nyilvánossá tétele felett érdekes vita fejlődött ki, a melyben Mészáros János ama véleményével szemben, hogy miután ez a dolog olyan újabb terheket róna a kerületre, a melyeket nem viselhet, czélszerűbb volna a könyvtárt, a tulajdonjog és a név fentartásával örök letétképen valamelyik fővárosi nyilvános könyvtárban elhelyezni, Szilády Áron és Petri Elek a könyvtárnak a kerület tulajdonában megtartása és rendeztetése erkölcsi szükségességét hangoztatták, a melyből kifolyólag a kerületnek nem szabad némi teher viselésétől húzódoznia, akkor, a mikor a miniszter a könyvtár állandó évi segélyeztetése iránt is reménységet nyújtott. Szilády és Petri felszólalásait, a melyeket a közgyűlés csaknem osztatlan helyesléssel hallgatott, dr. Nagy Dezső azzal toldotta meg, hogy mivel a könyvtár rendezésének és nyilvánossá tételének legfőbb akadálya a megfelelő helyiség hiánya, okvetlenül gondoskodni kellene egy líaivineum felállításáról. A mire Hegedűs Sándor, a budapesti ref. egyház gondnoka, közhelyeslés között kijelentette, hogy ők már tervezik egy Kálvin eumféle hatalmas épület emelését, és hogy ha a kerület nekik e tekintetben segítséget nyújt, az meg is lesz Kálvin születésének négy százados évfordulójára, a mikor azután a Ráday-könyvtár és az egyházkerületi levéltár is méltó elhelyezést nyerhet. Sajnálattal vette tudomásul a gyűlés, hogy legközelebb két tanára hunyt el a nagykőrösi tanítóképezdének: Hajdú László gyakorló-iskolai tanító és dr. Dezső Gyula tanár. Hajdú helye már betöltetett s a megválasztott meg is erősíttetett, dr. Dezső helyére pedig a pályázat kihirdetése elrendeltetett. Lévay Lajos előterjesztése alapján elintézvén a gyűlés Ercsi missziói segélyének, Becsmen anyásításának, Kulifay Elek segélyben részesítésének és Czuczor Jánosnak a segédlelkészek sorába felvétetésének ügyét; Kálmán Gyula javaslatára pedig Szalay József Konfirmácziói Kátéját az irodalmi bizottságnak adván ki megbirálás végett, — kimerítette tárgysorozatát. A gyűlést Baksay Sándor püspök buzgó imádsága rekesztette be. Tudósító. MISSZIÓÜGY. Titkári jelentés. Felolvastatott a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség 1905. április 15-én tartott első rendes közgyűlésén. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Féléve annak, hogy Mac Lean úr, a világszövetség küldötte, meglátogatta a magyar ifjúságot. Fővárosunkat kivéve öt helyen látogatta meg a főiskolákat s mindenütt csak egy előadást tartott a keresztyén diákszövetségekről. S hogy valóban égi tűz volt az, mit közénk hozott, s hogy a magyar ifjúság is tud lelkesedni szent s magasztos czélokért, semmi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy Mac Lean 10 napi ittléte után a magyar ifjúság egy kicsiny serege elhatározó lépésre szánta el magát. Még nevezett vendégünk ittléte alatt, 1904. okt. 23-án, 10 intézet küldöttei gyűlést tartottak Budapesten. A gyűlés czélja a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség megalakítása volt. A nemzeti szövetség megalakult; a munka megindult. Sopronban a theologiai önképzőkör alapszabályai közé iktatta a D. Sz. elveit s munkáját ez elvek által megjelölt irányban igyekezett folytatni. Pápán, hol már ezelőtt is volt ilynemű törekvés, a theologia ifjúsága még novemberben erélyesen hozzálátott a szövetségmunka szervezéséhez. Diákszövetséget alkottak, alapszabályaikat felterjesztették a tanári karhoz, melynek helyeslése után 28 rendes taggal megalakult a pápai „Ev. Ker, Diákegyesület". Február '7-én tartotta első