Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-30 / 18. szám
gálati idő beszámításának a kérdése még mindig nem nyert megoldást. Havas Pál főtitkár az egyesület múlt évi életéről és működéséről számolt be. Bartha Pál a szövetkezetekről s azok hasznáról értekezett, arra lelkesítvén tanító társait, hogy a szövetkezeti eszmének legyenek lelkes előharczosai. Havas Pál indítványára kimondták, hogy a hasonló képesítésű állami tisztviselőkével egyenlő javadalmazást kivannak ; Mihály Ferencz indítványára pedig azt jelentették ki, hogy az országos tanítói nyugdíjintézetből való kivétetésüket s velők szemben is az 1885. évi tisztviselői nyugdíjtörvény alkalmazását fogják szorgalmazni. Nagy László, Farkas Sándor és Guttenberg Pál gyakorlati irányú felolvasásai után az országos bizottságba és az Eötvös-alap igazgató-tanácsába küldöttek ki képviselőiket; végül pedig egyhangúlag elfogadták Józsa Dánielnek a tanítók névmagyarosítására vonatkozó indítványát. A sárospataki főiskola igazgató tanácsa május 5. és következő napjain rendkívüli közgyűlést tart. Ezen a közgyűlésen teszi meg az igazgató-tanács jelentését, a felhangzott aggodalmak eloszlatására, a főiskola vagyoni helyzetéről. Ugyancsak ezen az ülésen fogják tárgyalni a főiskolai pénztár kezelése és a számadások elkészítése tárgyában dr. Szabó Samu által beadott külön véleményt is. A kolozsvári ref. kollégium közelebbről két alapítványt kapott. Az egyiket a kollégiumon, az 1866/67-dik iskolai évben az érettségi - vizsgálatot tettek adták. Az alapítvány összege 2430 korona 30 fillér. A másikat, tavaly elhunyt fia emlékére Megyeri Dezső, a kolozsvári nemzeti színház volt igazgatója tette, 1000 korona öszszegben. Az alapítvány évi kamatait minden óv végén egy jeles IY-dik osztályos tanuló kapja. A nagyenyedi kollégium tanárai memorandumot nyújtanak be az igazgatótanácshoz, melyben kérik, hogy fizetésük, korpótlékos rendszer szerint, a Wlassics—Széliféle törvénynek inegfelelőleg rendeztessék. Mivel pedig erre jövedelemforrás nem igen van: önként lemondanak mindazokról a pótlékokról és illetményekről, melyekhez törvényes joguk van. így a tanári lakások földszintjének és veteményes kertrészeknek haszonbéréről, az utazási általányok '/3 -tó\, végül ingyen vállalják és végzik a szertárak és múzeumok gondozását. így megtakarítható volna 5400 kor., a fizetésrendezés pedig (2600 korona alapfizetés, 600—600 kor. ötödéves pótlék) évi 5800 kor. fedezetet kívánván, s csupán 400 k.-ról kellene gondoskodni. Örvendetes dolog, hogy ha a Bethlen-kollegium az állami segítség igénybevétele nélkül is ki tudja állani a versenyt bármely középiskolával, nemcsak tanügyi tekintetben, de tanárainak javadalmazása dolgában is. (E. Pr. L.) Az egyetemes ref. tanügyi bizottság f. hó 25-én tartotta meg gyűlését Budapesten, a Lónyai-utczai ref. főgimnázium dísztermében. A gyűlésen megjelentek Antal Gábor püspök elnök, Dóczi Imre alelnök, dr. Antal Géza jegyző, dr. Ballagi Géza, Radácsi György, Orosz István szakelőadók és a bizottsági tagok majdnem teljes számban. A gyűlés legnagyobb részt folyó ügyeket intézett el. A theologiai akadémiákra vonatkozó jelentést Radácsi György, a jogakadémiákra vonatkozót dr. Ballagi Géza, a népiskolai ügyre vonatkozót Orosz István terjesztette elő. Elhatározta a bizottság, hogy Bocskay István arczképét a jövő évben tartandó 300 éves ünnepélyre sokszorosíttatja és pedig színes kivitelben. Bocskay életrajzát s a felkelés és bécsi békekötés történetét Pokoly József kolozsvári theologiai tanár írja meg; művének revidiálására Farkas József budapesti theologiai akadémiai tanárt kérték föl. Beható tárgyalás indult meg az akadémiák államsegélye ügyében, melyet dr. Antal Géza terjesztett elő. Az egyes akadémiáktól beérkezett normál költségvetéseket az egyetemes tanügyi bizottság főleg abból a szempontból vette vizsgálat alá, hogy mennyiben felelnek meg a konvent mult évi idevonatkozó határozatának, és megállapodásait egy részletes munkálatban fogja feltüntetni, melynek elkészítésével dr. Antal Géza bízatott meg. Ez a munkálat szolgál majd alapul a két protestáns egyház közös bizottsága s az államkormány közt folytatandó tárgyalásoknál az akadémiák segélyezésének megállapítására nézve. EGYESÜLET. A kőszegi evang. diakonissza-egyletnek az 1904. évben volt 12 alapító és 103 rendes tagja. Új alapítótag lett Feigl Gyuláné, a ki 500 koronát hagyott végrendeletileg az egyletnek. Vagyona van 5720"08 kor., bevétele volt 3095*94 kor., kiadása 2416'28 kor., pénztári maradvány 678 60 kor. A gyülekezetben két diakonissza szolgált, a kik betegápolással, szegények gondozásával foglalkoztak és kötőiskolát tartottak fenn, melybe 35—40 leány jár el. 686-szor látogattak meg betegeket és 39 ízben ápoltak háznál beteget (összesen 9472 nappal, 80V2 éjjel). Protestáns esték. A M. P. I. T. pozsonyi köre ápr. 15-én rekesztette be böjti estélyei sorozatát. Az utolsó estélyen Kovács Sándor theol. tanár tartott felolvasást a XVIII. század prot. egyházi életéről; Perjessy Steiner Paula zongorázott; a theol. énekkar karénekeket adott elő, — dr. Masznyik Endre körelnök pedig berekesztő beszédet tartott. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot idei évi közgyűlése megtartására a soproni evang. egyház elöljárósága hívta meg vendégéül. A meghívást a társaság elnöksége elfogadta; e szerint tehát a M. P. I. T. idei közgyűlése Sopronban fog megtartatni. A budapesti ref. ifjúsági egyesület április 24-én, a Nemzeti Múzeum nagytermében szép ünnepélyt rendezett Knox János, skót reformátor születésének 400-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepélyt Petri Elek bpesti lelkész imája nyitotta meg, melyben hálát adott Istennek, hogy adott nekünk buzgó reformátorokat, kiknek hite és bátorsága minket is lelkesít Isten országának terjesztésében. Az ima után az „Acél hang" daloskör énekelt. Ezután következett dr. Szabó Aladár józsefvárosi lelkész előadása Knox Jánosról. Ismertette a skót nép politikai és valláserkölcsi helyzetét a nagy reformátor idejében. Knox férfias keresztyén jellemét legmagasztosabb vonásaiban mutatta be. Küzdelmeit és határozott bizonyságtételét Megváltójáról követendő például rajzolta a hallgatók elé. Előadását 49 szép vetített kép követte, melyek az angol és skót történelem akkori kimagasló alakjait, Skóczia természeti szépségeit, városait, templomait, főiskoláit ábrázolták. Ezután Eördögh Árpád, nagybecskereki albíró szavalta el nagy hatással Várady: „Iskariót" cz. tragédiájának egy részletét. Majd Forgács Gyula, az egyesület titkára tartott beszédet, melyben jellemezte az ifjúsági egyesület munkáját és kérte a jelenlevőket, hogy érdeklődjenek e fontos keresztyén munka iránt. A kedves ünnepélyt, mely nagyobb érdeklődésre is méltán tarthatott volna számot, az énekkar lelkes éneke zárta be.
