Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-30 / 18. szám

tudják érteni. Fogarassy a német nyelv tanítása körében a nemzeti szellem szolgálatát sürgette. Délután V-^-kor közebéd volt a Drechsler-féle nagyvendéglo pinczehelyiségében. Itt láttuk csak igazán, hogy az egyesületnek mily sok tagja rándult fel, ha nem is épen a közgyűlésre, de a fővárosba. Az ebéden, a melyen jelen voltak dr. Boncz Ödön, Rombauer Emil és az egyházi testületek képviselői is, nem maradtak el persze a felköszöntők sem. Felköszöntőket mondtak : Dóczi Imre, dr. Boncz Ödön, Fogarassy Albert, Sinka Sándor, Rombauer Emil és dr. Nagy Zsigmond. Délután 5 órakor a vallástanárok tartottak értekezletet, a melyen Bede László máramarosszigéti tanár tartott felolvasást „A vallástanárok és a ref. szellemű iskolai nevelés" czímen. A felolvasást nem sokára egész terjedelmében közölni fogjuk. A felolvasás indítványai alapján az értekezlet elhatározta, hogy az ifjúság vallásos nevelése érdekében a közgyűlés útján felkéri a Magy. Prot. írod. Társaságot egy vallásos ifjúsági lap kiadására. A második napi közgyűlésen S. Szabó József egyesületi jegyző tett jelentést a mult év munkálkodásáról; majd pedig Benkó Imre számolt be a vagyoni viszonyokról. Az egyesületnek jelenleg 444 tagja van. Vagyona 15,619 korona, a mely az előző év végeredményével szemben 625 korona szaporulatot mutat. A hivatalos jelentések után ismét felolvasások következtek. Seprődi János kolozsvári tanár „Ének- és zenetanítás a középiskolákban" czím alatt nagy alapossággal megírt dolgozatot olvasott fel, ,,a melyben az ének-és zenetanítás konventi tantervét s középiskolai tanításunk ez ágának mai rendszerét vette bírálat alá; végül pedig egy egészen új tanterv-tervezetet mutatott be, a mely kellő tekintettel van úgy az elméletre, mint a gyakorlatra és a zene- és énektanítást nemcsak az egyházi énektanítás, hanem a művészi nevelés szolgálatába is kívánja állítani. — Makay István, Farkas Lajos és Antal Géza felszólalásai után a közgyűlés kimondta, hogy az értekezést emlékkönyvében kinyomatja s felkéri a középiskolák szaktanárait az abban foglalt javaslatokhoz való hozzászólásra. Az igen értékes felolvasást nem sokára közölni fogjuk. Bácz Lajos a központi választmány javaslatait terjesztette azután elő. Az iskolai adattárra és Futó Mihály nyugalomba vonult igazgatónak tiszteletbeli taggá választására vonatkozó javaslatok, minden vita nélkül, egyhangúlag határozatba mentek. Széles medrű és hosszú vitát eredményezett azonban a Licz. Rácz Kálmán, valamint a máramarosszigéti és miskolczi tanároknak a legközelebb megalkotott közoktatásügyi egyházi törvények több sérelmes rendelkezéseinek orvoslása tárgyában az elnökséghez beadott indítványaira vonatkozó választmányi határozati javaslat. A vitában Licz. Bácz Kálmán, S. Szabó József, Makay István, Demjén Zoltán, Nagy Károly, Gergely György, Fogarassy Albert és dr. Szabó Márton vettek részt, s hogy mily élesen ütköztek össze a vélemények, mutatja az, hogy több, személyes kérdésben való felszólalásra is szükség volt, sőt még az „eláll, eláll" ingerült kiáltások is felhangzottak. Az izgatott hangulat mutatta valóban, hogy zsinatunk némely intézkedései, a mikor sebeket kivántak orvosolni, még nagyobb sebeket vágtak és a czélt épen nem érték el. Az indítványozók által sürgetett felirattól végre is elállt a közgyűlés ós a választmány határozati javaslatát fogadta el, úgy azonban, hogy az részletesebben kidolgoztassék és magában foglalja annak az indokolását is, hogy a törvény kifogásolt rendelkezéseit miért tekinti a tanárság magára nézve sérelmesnek. Borsos Károly mezőtúri tanár azon indítványát, hogy a ref. tanárképzés egyháziasabbá tótele végett az egyetemek mellett református internátusok állíttassanak fel, a melyekben a tanárnövendékek megfelelő egyházias nevelésben részesüljenek s néhány theol. studium hallgatására is köteleztessenek, — a választmány javaslatára levette a közgyűlés a napirendről, miután Kolozsvárt az internátus már megvan és a Debreczenben felállítandó tanárképző is épen az egyházias nevelést fogja szolgálni. Jakobinyi Péter máramarosszigéti tanár ezek után a nyelvtanítás újabbkori iskolai segédeszközeiről s azok közül különösen a klasszikusok magyarázatos kiadásairól, a preparácziókról, fordításokról és a specziális szótárakról értekezett. Ezek, szerinte, jelentékenyen megkönnyítik ugyan a tanuló munkáját, de a tanítás valódi sikerét tekintve, inkább károsak, mint hasznosak, mert a kényelmeskedésre, felületességre és az önállótlanságra szoktatják rá a tanulókat. Az önmunkásság fokozására s a tanulónak az írók gondolatvilágába bevezetésére kell tehát törekedni s a már megismert anyagot a konverzálásban is fel kell használni, az emelkedő osztályoknak megfelelőleg emelkedő mértékben. Pátkay Imre és dr. Erdélyi Lajos hozzászólásai után a közgyűlés helyeselte a felolvasó fejtegetéseit és azokat az illető szaktanárok figyelmébe ajánlotta. A vallástanárok értekezletéről szóló jelentés kapcsán hozzájárult a közgyűlés ahhoz az indítványhoz, hogy kéressék fel a Magyar Prot. írod. Társaság egy vallásos szellemű ifjúsági lap kiadására. Gergely György arra vonatkozólag nyújtott be indítványt, hogy a tanárság ós az iskolák ügyeinek megtárgyaltatása végett adjon ki az egyesület egy hivatalos közlönyt. Nem kellő időben nyújtatván azonban be az indítvány, annak tárgyalása a jövő évi közgyűlésre halasztatott. Ehhez a kérdéshez, ha majd az indítvány az évkönyvben megjelenik, hozzá fogunk szólani. Ezzel véget is ért a tárgysorozat. Elnök köszönetet mondván a nemzeti múzeum igazgatóságának a helyiség átengedésében és a gyűjtemények szabad megtekinthetósében az egyesület iránt megmutatott szívességéért, — valamint a budapesti gimnáziumi és theol. tanároknak a közgyűlés előkészítéséért, — a közgyűlést berekesztette délután egy órakor. A délután folyamán az egyesület tagjai közül többen Akvinkumba, másnap pedig Visegrádra rándultak ki, a budapesti kollégák kalauzolása mellett. Tudósító. 36