Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-23 / 17. szám

Ugyancsak Péter Mihály előadása mellett került tárgyalás alá a lelkészi nyugdíjintézet kérdése is, melynek során a konvent által tárgyalásra kiadott alapszabálytervezetet a lelkészi értekezlet elvetette s a dunántúli javaslat mellett nyilatkozott, némi módosításokkal. Ismét Péter Mihály olvasott fel nekrológot a 94 éves korában elhúnyt Persenszky János, volt nagy-toronyai lelkész felett. Az emlékbeszéd a „Sárospataki Lapokban" közzé fog tétetni. Kimondatott az is, hogy ezután a tagok évi 2 korona tagdíjat is fognak fizetni. Délután számvevőszéki ülés volt; másnap pedig az egyházmegyei közgyűlés tartatott meg. Ezt megelőzőleg reggel 8 órakor a ref. templomban istentisztelet volt, a melyen Melhó István ladmóczi lelkész imádkozott. A közgyűlésen elsőben is Hutka József esperes sajnálattal jelentette, hogy Bernáth Elemér egyházmegyei gondnok, betegsége miatt a gyűlésen meg nem jelenhetett és Dókus Gyula legidősebb világi tanácsbirót kérte fel a társelnöki szék elfoglalására. A gyűlés megalakulása után az esperesi jelentés felolvasása következett, a mely egész terjedelmében jegyzőkönyvbe fog vétetni. Az önbiztosítás kérdése itt is tárgyalás ós határozathozatal tárgyát képezte. Dókus Ernő terjesztett be e tárgyban egy igen alapos és fontos, részletkérdésekre is kiterjedő indítványt, mely főbb elveiben teljesen megegyezett a lelkészi értekezlet határozatával. A gyűlés e munkálat értelmében tesz felterjesztést az egyházkerületre. Tárgyaltatott a lelkészi nyugdíjintézet ügye is, a melyre nézve, a lelkészi értekezlet módosításainak mellőzésével, a dunántúli javaslat Ion a maga egészében elfogadva. A skontró, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tárgyalása s a beadott iigydarabok elintézése sok dolgot adott a gyűlésnek. Egy pár tanító feleskettetett, egynéhány pedig, valamint a tussai lelkész: Nyitray Lajos, állásába beerősíttetett s az egyházmegyébe bekebeleztetett. Janka Károly homonnai lelkésznek az egyházlátogatás reformját czélzó indítványa azzal vétetett le a napirendről, hogy a zsinat intézkedései beváratnak. Péter Mihály indítványozta, hogy az őszi gyűlések is Sátoraljaújhelyben tartassanak, a vándorgyűlések pedig, melyek a szegény egyházakra nagy anyagi megterheltetéssel járnak, sziintettessenek be. Utasíttatott, hogy indítványát írásban adja be az Őszi gyűlésre. Mándy István világi tanácsbiró, aggkorára való hivatkozással, állásáról lemondott. A gyűlés elrendelte a szavazást. Két közigazgatási, egy fegyelmi ügy elintézést nyert. A számvevőszék jelentése tudomásul vétetett, Egyházmegyei levéltárnok Melkó István lett. Az egyházmegyei tanügyi bizottság újabb 3 évre megválasztatott, Elnök papi részről Kádár János, világi részről Dókus László lett. Az iskolai körlátogatók is megválasztattak. A tavaszi kerületi gyűlésre kiküldettek rendes képviselőkiil papi részről Szegő Benő, Kádár János, — világi részről Dókus Ernő, Nemes Lajos tanácsbirák, és a két főjegyző. Póttagokul: Kozma Antal papi, — Bessenyey István világi tanácsbirák. Még a segélyosztó és jegyzőkönyvhitelesítő bizottság tagjai választattak meg, s ezzel a gyűlés véget ért. Délben közebéd volt a „Vadászkürt" szállodában, a hol több szép pohárköszöntő hangzott el. Sütő Kálmán, egyházmegyei papi aljegyző. A budapesti ref. lelkészválasztás. A budapesti ref. lelkészválasztás f. hó 16-án és 18-án folyt le. A választást heves pártküzdelmek előzték meg, a melynek hullámai még lapunkban is visszaverődtek. A hat pályázó közül időközben kettő visszalépvén, négy jelölt bocsáttatott választásra: dr. Szabó Aladár budapesti theol. tanár, Juhász László újpesti segédlelkész, Gergely Antal mezőtúri lelkész és Pap Zsigmond vörösmarti lelkész. A választást, mint elnökök, Mészáros Sámuel ó-budai lelkész és Freysinger Lajos váczi kir. közjegyző, egyházmegyei tanácsbiró, vezették. A szavazók nagy számára való tekintettel két szavazatszedő bizottság működött, a melynek tagjai lelkészi részről B. Molnár Albert fóthi, Molnár Albert bugyi-i, Bárdy Pál h.-györki és Arany Gusztáv péczeli lelkészek, világi részről pedig Benedek Sándor közigazgatási biró, László Albert fővárosi tisztviselő, Kontra Kálmán nyug. főszolgabíró és Vihar István ügyvéd voltak. A pártok küzdelme oly heves volt, a milyenre a lelkészválasztások terén aligha van példa. Hogy mely okokból volt a küzdelem ilyen heves és milyen módon nyilatkozott az meg ? nem kívánjuk részletezni, mert akkor oly dolgokról kellene írnunk, a melyektől megvetéssel szoktunk elfordulni még a korrumpált képviselőválasztások alkalmával is. Vessünk tehát fátyolt a választásnak csúnya, lelkészválasztáshoz épen nem méltó külsőségeire. A kik azoknak részesei voltak, vonják le az erkölcsi tanulságot a választás eredményéből. Mi nem kívánunk velők tovább foglalkozni. A választás, az egyházi törvények idevágó pontjainak felolvasása után április 16-án, délelőtt 9 órakor vette kezdetét a Lónyay- ós Oroszlán-utcza sarkán emelkedő fővárosi iparrajziskola helyiségében. A szavazatszedő bizottság két részre oszlott a tágas teremben. Az egyik bizottságnál az A—K-ig, a másiknál az L—Z-ig való kezdőbetűs szavazók adták be szavazólapjaikat, az egyház képviselői és a pártok bizalmi férfiainak ellenőrzése mellett. A választás, a hetek óta tartó agitáczió folytán, olyan tömegét hozta mozgásba az egyház adófizető tagjainak, a mely szinte hihetetlen nagy volt, a megelőző, meghívás útján történt választásokon résztvevők számához képest, A hivatalos lajstrom szerint a szavazatra jogosult