Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-16 / 16. szám

zésből: 14. Horvát- Szlavonországokban két ilyen vegyes­házasságná.1 létesült egy megegyezésből nyeresége: 1. A Magyarbirodalomban a róm. katholikus és más hitfele­kezetekkel szemben összes nyeresége deczember havá­ban: 19. Az 1904 évi hónapok szerinti nyereség-veszteség­számla a havi közleményekben feltüntetett — még nem végleges, csak előzetes — adatok szerint a következő: Veszteség: Nyereség ág. h. ev. ev. ref. ág. h. ev. ev. ref. 1. Januárban 17 48 — — 2. Februárban 62 57 — — 3. Márcziusban 5 — — 22 4. Áprilisban 42 31 — — 5. Májusban 39 46 — — 6. Júniusban 26 50 — — 7. Júliusban 24 33 — — 8. Augusztusban 33 44 — — 9. Szeptemberben 53 43 — — 10. Októberben 52 79 — — 11. Novemberben 69 96 — — 12. Deczemberben 22 — — 19 Összesen 444 527 — 41 Homola István. KÜLFÖLD. Új házassági és elválási törvények az Egyesült-Államokban. Nagyszabású és az egész amerikai élő-hitü keresz­tyénséget, társadalmi és egyházi köröket, sajtót és tör­vényhozást foglalkoztató mozgalom indult meg az egye­sült protestáns vezető felekezetek égisze alatt, mely mozgalom czélja az újvilág összes államaira egyöntetű házassági törvényeket alkotni, lehetetlenné tenni az elválá­sok körüli visszásságokat, eddigi tűrhetetlen, sok esetben épen oly nevetséges, mint szomorú állapotokat megszün­tetni a házasági jog terén; egyszóval a családi élet szentségét, tisztaságát arra a magas piedesztálra állítani, a melyen kifejezetten keresztyén, protestáns államban, minő az Egyesült-Államok, annak állania kell. Hogy micsoda erőt és hatalmat képviselnek Ameri­kában az egyházak, mennyire irányítják ezek az Evan­gélium szelleme által láthatatlanul is a nemzet köz­o gondolkozását, annnak eklatáns példáját adja ez az akczió is, mely az egyházak köréből indult ki s a tiszta családi életet sürgető evangéliomi törvény előtt meg­hódolásra késztette az egész amerikai közvéleményt. Rég bántotta az amerikai társadalom jó keresztyén tagjait a házassági jog terén uralkodott rendszertelen­ség s az a laza kezelés, mellyel különösen az elválások kimondása körül az egyes államok az általok alkotott törvényeket interpretálták. — Amerika még íiatal or­szág, s nem is lehet csodálni, ha sok tekintetben kon­szolidálatlan állapotok uralkodnak az Unió egy és más államaiban. A prot. egyházak erélyes fellépése a házassági és elválási új törvények alkotására vonatkozólag bizonyára nagyban hozzá fog járulni az egész világ által méltán csodált hatalmas amerikai prot. köztársaság jó hírnevé­nek az emeléséhez. Tizenöt hatalmas prot. amerikai egyház fogott kezet egymással, hogy akcziót kezdjen az egységes és szigorú evangéliomi alapon álló amerikai házassági és elválási törvények konstituálására. A szövetségben az összes tekintélyes prot. felekezetek képviselve vannak. Tagja e szövetségnek az amerikai református egyház is, mely a hazánkban is jól ismert James Good theol. tanár által képviselteti magát a bizottságban. A legutóbbi nyilvános gyűlést jan. 25. és 26-án tartották meg Washingtonban s e gyűlésből Amerika keresztyén társadalmához egy nyílt fölhívást intéztek, melynek czélja a közvéleményt fölrázni és megnyerni ez ügynek. — Az Unió 30 államát képviselték a delegá­tusok. — A gyűlés jegyzőkönyve s a hozott határoza­tok kinyomattattak s a legszélesebb körben, száz és százezer példányban szórattak széjjel az Egyesült-Álla­mok összes lakossága körében, s minden kétség nélkül megteszik a kivánt hatást. Érdekesnek tartjuk ide iktatni azt a beszédet, a mellyel Potter püspök, a konferenczia elnöke, a jegyző­könyv egy díszpéldányát átnyújtotta a washingtoni Fehér-Házban az Egyesült-Államok elnökének, Roosevelt Tivadarnak, kinek szigorú egyháziassága, erős buzgósága világszerte ismeretes. „Kedves Elnök Úr — kezdé beszédét Potter, az amerikai prot. episkopálista egyház kiváló püspöke — nagy örömmel van szerencsém bemutatni önnek ezeket az urakat, a kik a házassági és elválási törvényeket javítani kivánó nagybizottságnak a tagjai, a mely bizott­ság az összes jelentékenyebb amerikai prot. felekezetek képviselőiből alakult. Két okból remélhetjük, hogy Elnök úr, az ön nagyon is igénybe vett s valóban drága idejéből nekünk s az általunk képviselt ügynek szentelhet valamit. És pedig az első ok az, hogy ez a testület képviseli, úgy mond­hatnánk, az amerikai protestáns keresztyén közvéleményt. Tanban és egyházszervezetben, hittani nézetekben el­térhetünk egymástól, de egyek vagyunk hazánk erköl­csi és vallási előbbvitele nagy munkájában. Másodszor tudjuk azt, hogy ön, Elnök úr, saját családi életének fényes példájával épen úgy, mint minden hivatali ténykedésével, nyilatkozataival, tetteivel a családi élet tisztaságának, szentségének, az otthon békessége hívé­nek mutatta meg magát; mindezek pedig a mi eszmé­nyeink s a mi küzdelmünk tárgyai. Midőn van szeren­csém mai gyűlésünk egyértelmű lelkesedéssel meghozott határozatait jelen jegyzőkönyv alakjában általnyujtani, szabad legyen abban a kedves reményben lennünk, hogy Elnök úr jóakarata, közremunkálása felől biztosak le­hetünk." E beszédre Roosevelt elnök így válaszolt. „Püspök Úr és Urak ! Örömmel üdvözlöm önöket itt. Sajnáltam volna, ha önökhöz, ilyen nemes és szent ügy munkásaihoz, szerencsém nem lehetett volna. Bizonyos hajlam van sokakban lényegtelen politikai vagy közérdekű dolgok­ban túlmenni a határon s túlbecsülni egyes kérdések értékét. — De a legnagyobb kérdések is, minő a vám­tarifa, vagy a pénzérték, jelentőségben elenyésznek a társadalmi biztos fejlődés alapját, a nemzeti nagyság biztosítékát képező „otthon tisztaság"-ának életbevágó, nagyfontosságú kérdése mellett. Lehetetlen túlbecsülni az önök által képviselt ügy értékét. Ha a férjek és nők

Next

/
Oldalképek
Tartalom