Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-16 / 16. szám

zésből: 14. Horvát- Szlavonországokban két ilyen vegyesházasságná.1 létesült egy megegyezésből nyeresége: 1. A Magyarbirodalomban a róm. katholikus és más hitfelekezetekkel szemben összes nyeresége deczember havában: 19. Az 1904 évi hónapok szerinti nyereség-veszteségszámla a havi közleményekben feltüntetett — még nem végleges, csak előzetes — adatok szerint a következő: Veszteség: Nyereség ág. h. ev. ev. ref. ág. h. ev. ev. ref. 1. Januárban 17 48 — — 2. Februárban 62 57 — — 3. Márcziusban 5 — — 22 4. Áprilisban 42 31 — — 5. Májusban 39 46 — — 6. Júniusban 26 50 — — 7. Júliusban 24 33 — — 8. Augusztusban 33 44 — — 9. Szeptemberben 53 43 — — 10. Októberben 52 79 — — 11. Novemberben 69 96 — — 12. Deczemberben 22 — — 19 Összesen 444 527 — 41 Homola István. KÜLFÖLD. Új házassági és elválási törvények az Egyesült-Államokban. Nagyszabású és az egész amerikai élő-hitü keresztyénséget, társadalmi és egyházi köröket, sajtót és törvényhozást foglalkoztató mozgalom indult meg az egyesült protestáns vezető felekezetek égisze alatt, mely mozgalom czélja az újvilág összes államaira egyöntetű házassági törvényeket alkotni, lehetetlenné tenni az elválások körüli visszásságokat, eddigi tűrhetetlen, sok esetben épen oly nevetséges, mint szomorú állapotokat megszüntetni a házasági jog terén; egyszóval a családi élet szentségét, tisztaságát arra a magas piedesztálra állítani, a melyen kifejezetten keresztyén, protestáns államban, minő az Egyesült-Államok, annak állania kell. Hogy micsoda erőt és hatalmat képviselnek Amerikában az egyházak, mennyire irányítják ezek az Evangélium szelleme által láthatatlanul is a nemzet közo gondolkozását, annnak eklatáns példáját adja ez az akczió is, mely az egyházak köréből indult ki s a tiszta családi életet sürgető evangéliomi törvény előtt meghódolásra késztette az egész amerikai közvéleményt. Rég bántotta az amerikai társadalom jó keresztyén tagjait a házassági jog terén uralkodott rendszertelenség s az a laza kezelés, mellyel különösen az elválások kimondása körül az egyes államok az általok alkotott törvényeket interpretálták. — Amerika még íiatal ország, s nem is lehet csodálni, ha sok tekintetben konszolidálatlan állapotok uralkodnak az Unió egy és más államaiban. A prot. egyházak erélyes fellépése a házassági és elválási új törvények alkotására vonatkozólag bizonyára nagyban hozzá fog járulni az egész világ által méltán csodált hatalmas amerikai prot. köztársaság jó hírnevének az emeléséhez. Tizenöt hatalmas prot. amerikai egyház fogott kezet egymással, hogy akcziót kezdjen az egységes és szigorú evangéliomi alapon álló amerikai házassági és elválási törvények konstituálására. A szövetségben az összes tekintélyes prot. felekezetek képviselve vannak. Tagja e szövetségnek az amerikai református egyház is, mely a hazánkban is jól ismert James Good theol. tanár által képviselteti magát a bizottságban. A legutóbbi nyilvános gyűlést jan. 25. és 26-án tartották meg Washingtonban s e gyűlésből Amerika keresztyén társadalmához egy nyílt fölhívást intéztek, melynek czélja a közvéleményt fölrázni és megnyerni ez ügynek. — Az Unió 30 államát képviselték a delegátusok. — A gyűlés jegyzőkönyve s a hozott határozatok kinyomattattak s a legszélesebb körben, száz és százezer példányban szórattak széjjel az Egyesült-Államok összes lakossága körében, s minden kétség nélkül megteszik a kivánt hatást. Érdekesnek tartjuk ide iktatni azt a beszédet, a mellyel Potter püspök, a konferenczia elnöke, a jegyzőkönyv egy díszpéldányát átnyújtotta a washingtoni Fehér-Házban az Egyesült-Államok elnökének, Roosevelt Tivadarnak, kinek szigorú egyháziassága, erős buzgósága világszerte ismeretes. „Kedves Elnök Úr — kezdé beszédét Potter, az amerikai prot. episkopálista egyház kiváló püspöke — nagy örömmel van szerencsém bemutatni önnek ezeket az urakat, a kik a házassági és elválási törvényeket javítani kivánó nagybizottságnak a tagjai, a mely bizottság az összes jelentékenyebb amerikai prot. felekezetek képviselőiből alakult. Két okból remélhetjük, hogy Elnök úr, az ön nagyon is igénybe vett s valóban drága idejéből nekünk s az általunk képviselt ügynek szentelhet valamit. És pedig az első ok az, hogy ez a testület képviseli, úgy mondhatnánk, az amerikai protestáns keresztyén közvéleményt. Tanban és egyházszervezetben, hittani nézetekben eltérhetünk egymástól, de egyek vagyunk hazánk erkölcsi és vallási előbbvitele nagy munkájában. Másodszor tudjuk azt, hogy ön, Elnök úr, saját családi életének fényes példájával épen úgy, mint minden hivatali ténykedésével, nyilatkozataival, tetteivel a családi élet tisztaságának, szentségének, az otthon békessége hívének mutatta meg magát; mindezek pedig a mi eszményeink s a mi küzdelmünk tárgyai. Midőn van szerencsém mai gyűlésünk egyértelmű lelkesedéssel meghozott határozatait jelen jegyzőkönyv alakjában általnyujtani, szabad legyen abban a kedves reményben lennünk, hogy Elnök úr jóakarata, közremunkálása felől biztosak lehetünk." E beszédre Roosevelt elnök így válaszolt. „Püspök Úr és Urak ! Örömmel üdvözlöm önöket itt. Sajnáltam volna, ha önökhöz, ilyen nemes és szent ügy munkásaihoz, szerencsém nem lehetett volna. Bizonyos hajlam van sokakban lényegtelen politikai vagy közérdekű dolgokban túlmenni a határon s túlbecsülni egyes kérdések értékét. — De a legnagyobb kérdések is, minő a vámtarifa, vagy a pénzérték, jelentőségben elenyésznek a társadalmi biztos fejlődés alapját, a nemzeti nagyság biztosítékát képező „otthon tisztaság"-ának életbevágó, nagyfontosságú kérdése mellett. Lehetetlen túlbecsülni az önök által képviselt ügy értékét. Ha a férjek és nők