Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-02 / 14. szám

iskolai év végén foglalja el, a főiskola kénytelen volt dr. Bartha tanszékének helyettesítés útján ellátása felől intézkedni. Ez intézkedés szerint dr. Bartha Béla tantárgyait dr Haendel Vilmos fogja előadni. A budapesti elemi iskolák állami segítése. A közoktatásügyi miniszter leiratban tudatta a fővárossal, hogy az 1905. évre az elemi iskolák segélyeképen 60,000 koronát utalt ki a városnak. Az egyetemi kereszt-mozgalom új fázisba lépett. A kereszt lovagjai ugyanis, hecczeltetve a klerikális lapok által, nem nyugodtak bele abba, hogy a kereszt csak a magyar nemzeti czímerben függesztessék ki, hanem újabban azt követelik, hogy a czímer nélkül az apostoli kettős kereszt tűzessék fel. A klerikális lapok a keresztnek sem a magyar czimerben, sem az apostoli kettős kereszt alakjában való kifüggesztésével nincsenek megelégedve, hanem a crucifix alkalmazását követelik, jeléül annak, hogy ők az egyetemnek nem keresztyén, hanem pápista jellegét szeretnék a kereszt kitűzésével demonstrálni. Reméljük azonban, hogy az egyetemi tanács nem engedi magát befolyásoltatni sem a keresztes lovagok, sem a klerikális lapok követelőzései által; hanem, ha már szükségesnek ítéli az egyetem keresztyén jellegének kifejezését, akkor azt csak a magyar nemzeti czímerben levő apostoli kettős kereszttel kívánja demonstráltatni. Az egyetem keresztyén jellegének kifejezésébe mi protestánsok is szívesen belenyugszunk; de az ellen, hogy az egyetemen felekezeti jelvények függesztessenek ki, a leghatározottabban tiltakozunk ! A dunántúli evang. tanítók nagygyűlése. Az a gyűlés, a melyet Mohácsy Lajos gergelyi lelkész és Sass István tanító egyleti elnök hívtak össze Pápára, a végből, hogy az új népoktatási javaslatnak a felekezeti tanítókra nézve sérelmes propoziczióit megvitassák, a dunántúli ev. egyházkerület tanítóinak szokatlan nagy érdeklődése mellett folyt le a mult hónap 22-én. A gyűlésen részt vettek Gyurátz Ferencz püspök, Szalay Ferencz esperes és Papp Sándor tanfelügyelő is. A gyűlés megalakulása és Szalay Ferencznek díszelnökké megválasztása után Sass István ismertette az új népoktatásügyi törvényjavaslatot s mutatott reá annak a felekezeti tanítókra és kántortanítókra vonatkozó sérelmes propoziczióira. Végül határozati javaslatot terjesztett elő a sérelmek orvosoltatását illetőleg, a melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Hajszer Henrik és Szabó György előadóknak fejtegetései után a gyűlés elhatározta, hogy a tanítóság kívánságait memorandumba foglalja, s ennek elkészítésére bizottságot küldött ki. Ezt a memorandumot meg fogják küldeni nemcsak a többi evangélikus, hanem a református kerületek és egyházmegyék tanító-egyesületeihez is, hogy így a mozgalmat egyetemessé tegyék. —• Sajnálattal vették tudomásul, hogy a belügyminiszter nem erősítette meg az egyetemes evang. tanítóegyesület alapszabályait, s kimondották, hogy az egyesület létrehozásához továbbra is ragaszkodnak ; s addig is, míg az létre jöhetne, megalakítják az egyházkerületi tanító-egyesületet. Mohácsy Lajos indítványára az Evang. Népiskola czímű szakfolyóiratot a kerületi egyesület hivatalos közlényéül jelentették ki s elhatározták, hogy felkérik az egyházmegyéket a szakfolyóiratnak a gyülekezetek által leendő megrendeltetésére. Botanikus kert a fővárosi népiskoláknak. A fővárosi tanács, mint a N. I. írja, egyik legutóbbi ülésén a fővárosi népiskolákra nézve fontos határozatot hozott. Elhatározta ugyanis, hogy botanikus kertet állít az Aquincum mellett e célra ajándékba kapott tíz holdnyi területen. Ezen a nagy darab földön első sorban azokat a növényeket termesztik, a miket a népiskolás gyermeknek az oktatás során kell megismernie, de a melyeket a fővárosi viszonyok között meg nem ismerhet. Gondoskodnak ugyanitt, hogy a modern irányú rajzoktatáshoz modellek gyanánt szükséges természetes virágokat minden iskola megfelelő számmal megkaphassa még télen is. Ugyanott gondoskodnak az oktatás keretében előforduló nevezetesebb állatok, nyulak, méhek, stb. tenyésztéséről. Mindezeket télen át beüvegezett teherkocsikon fogják szállítani az iskolákhoz; tavasszal és ősszel pedig napról-napra más-más iskola megy ki erre a szemléltető telepre, a hol lesz nagy előadóterem is az oktatás czéljaira és lesz nagy játszótér is a gyermeksereg örömére. Valósággal kiránduló otthonuk lesz itt az iskoláknak, a hol a rossz időtől sem kell félniök a kirándulóknak. S mindezen föltil lesz ennek a telepnek még egy szép czélja: a fővárosi napközi otthonoknak és a háztartási iskolák főző gyakorlatainak ez a telep szolgáltatja majd a főzni való anyagot, kivált a főzeléket és zöldségféléket, a mivel a szegény tanulók százainak engedhetik el majd a főzéshez való húsz-húsz filléres hozzájárulást. Az egész telep létestilését Franczia Kiss Károly ref. gimnáziumi tanár eszközölte ki Ringer Jakab ó-budai telektulajdonostól. A fővárosi tanács a területet már birtokba vette s a tanács utasítása szerint a mérnöki hivatal és a főkertész már a telep tervét is elkészítette, a melynek alapján már a tavasszal megindul a munka. Gyermektanulmányi értekezlet. A „Gyermektanulmányi Bizottság" -nak mult hónapban tartott értekezletén Weszely Ödön dr. Rauschburg Pálnak „A gyermeki elme fejlődése és működése" czímű érdekes és értékes művét ismertette, dr. Décsy Károly pedig a betegségeknek a gyermek szellemi állapotára gyakorolt hatásairól tartott felolvasást. Az értekezlet tagjai, valamint a legnagyobb részben szülőkből állott közönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig a fejtegetéseket. — Bizony, nagy ideje volna, hogy a sablonszerű és pusztán csak theoretikus nevelést a gyermekek tanulmányozásán felépülő individuális módszer váltsa fel. Ha minden gyermeket úgy tanítanánk és úgy nevelnénk, a mint az az ő egyéniségének megfelel, nem tekintenék gyermekeink az iskolát és a tanítást nehéz tehernek és kevesebb volna azoknak a száma, a kiket a sablon és a czélszerűtlen metódus tönkre tesz testben és lélekben egyaránt. EGYESÜLET. Protestáns esték. A Magyar Prot. írod. Társaság „Pozsonyi köre" a mult hónap 18-án kezdte meg böjti estélyei sorozatát. Dr. Dobrovits Mátyás, a kör elnöke, megnyitó beszédében a kör megalakulása történetét beszélte el, azután pedig lelkes szavakkal ismertette a Magy. Prot. írod. Társaságot, annak hivatását, munkálkodását és kiadványait. Utána Stromp László theol. tanár tartott felolvasást „A reformáczió hatása" czím alatt. Ifj. Perlaky Istvánné énekelt; a theologusok énekkara pedig khorál-éneket adott elő. — A márcz. 25-én megtartott második estélyen Raffay Sándor theol. tanár olvasott fel Pilátusról, Albert József liczeumi tanár pedig költeményeiből mutatott be néhány szép darabot. A Bethánia-egylet által márczius 25-én tartott belmissziói értekezlet nagyon szépen sikerült. A 37. dicséret 1. v. eléneklése és Biberauer Richárd imája