Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-12 / 11. szám

az Amerikában élő magyar kálvinisták, hanem csak azok lelkipásztorai között. De, az Isten szerelméért, vájjon a személyes rokon- vagy ellenszenvet szabad-e belekeverni abba a nagy nemzeti és egyházi kérdésbe, a mit az amerikai magyar kálvinisták gondozásának és megtartásának nevezünk ?! Szabad-e a szent ügyet kompromittálni. esetleg teljesen tönkre tenni csúfos veszekedések által?! Szálljanak azért lelkükbe az amerikai magyar ref. lelkészek, úgy a csatlakozottak, mint a nem csatlakozottak, s hallják meg Pál apostol intését: „Hogyha egymást marjátok és elnyelitek, meglássátok, hogy viszont egymástól meg ne emésztessetek!" (Gal. 5:15). A debreczeni ref. egyházmegye f. hó 2-án tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését, a melynek előre kitűzött két főtárgya Fráter Barnabásnak, az uj egyházmegyei gondnoknak a beiktatása és a debreczeni egyetemre felajánlott 100,000 koronás alapítványa kérdésének eldöntése volt. A közgyűlés méltó ünnepléssel is iktatta be hivatalába uj gondnokát; azonban nemcsak őt ünnepelte tartalmas gondnoki székfoglalójáért, hanem beszéde nyomán Dávidházy János esperest is, a ki épen most töltötte be esperesi hivataloskodása 25-dik esztendejét. Az esperesnek ebből az alkalomból az egyházmegye közönsége egy értékes díszbibliát, a tanítók testülete pedig egy ezüst Írókészletet ajánlott fel tisztelete jeléül. A gondnok beiktatása és az esperes üdvözlése után a tárgysorozatra térvén a gyűlés, kegyelettel örökítette meg jegyzőkönyvében Bencsik István és Dorogi Lajos esperesek emlékezetét, s elrendelte a két megüresedett világi tanácsbirói szék betöltését. Hosszabb vitát szült a debreczeni egyház százezer koronás egyetemi alapítványának vitás kérdése, a mely felebbezés útján került a gyűlés asztalára. A kérdésben a közgyűlés aképen döntött, hogy az alapítványt megszavazottnak minősítette és annak, a debreczeni egyetem létesítése esetén leendő folyósítását elrendelte. ISKOLA. Pályázati felhívás. A siketnémák budapesti állami intézetébe legközelebbi tanévre mintegy 45 új növendék fog felvétetni. Első sorban a székesfővárosban s az annak környékén levő községekben lakó siketnémák vétetnek ugyan fel, de másodsorban felvételt nyernek az ország bármely helyéről folyamodó olyan siketnémák is, a kik eltartási költségeiket biztosítani képesek A felvétel a folyamodványok beérkezésének sorrendjében történvén, indokolt, hogy a szülők mielőbb beküldjék kérvényeiket. Részletes tájékoztatót és felvételi nyomtatványokat az érdeklődőknek díjtalanul küld az intézet igazgatósága. (VIII., Mosonyi-utcza 8. sz) A főváros közoktatásügye 1904-ben. A székesfőváros közigazgatási évkönyve ez alkalommal először számol be részletesen a közoktatásügy állapotáról, és pedig nemcsak a lefolyt évet, hanem a Buda és Pest egyesítése óta eltelt 30 évre visszamenőleg is. Az évkönyvnek erre vonatkozó része a főváros kultúrtörténetének egy igen érdekes részlete, a mely nemcsak arra vet világot, hogy az ország szíve mit áldozott a 30 év alatt a közoktatásra, hanem arra is, hogy ez által mily nagy szolgálatokat tett a magyarság érdekének. A jelentésből kiemeljük a következő adatokat. 1904-ben fentartott a főváros összesen 195 iskolát, a melyekben 1966 tanár és tanító vezetése alatt 88,336 tanuló nyert oktatást. Az utóbbi hét évben 50%emelkedett a tanulók száma. A mi pedig a magyarságnak a régi német világgal szemben való előhaladását illeti, azt a legékesebben bizonyítja az a tény, hogy ma már a tanulóknak 92%"a magyar anyanyelvű. Iskolai épületekbe eddig 30 millió koronát fektetett be a főváros; ebben a tekintetben azonban minden újabb esztendő újabb követelményekkel áll elő. A fővárosban száz lakosra 7 elemi iskolás növendék esik, s egy-egy osztályban átlag 49 gyermek nyer oktatást. Ezer tanuló közül 709 járt elemibe, 106 iparostanoncz-iskolába, 72 polgári leányiskolába, 52 polgári fiúiskolába, 15 reálba, 12 felső kereskedelmi iskolába. Nemzetiség szerint a tanulók 92%-a

volt magyar, 6%-a német, 0'7%"a

tót, 0'5%"a

más nyelvű. Vallás szerint 60% volt róm. kath., 27% zsidó, 7'2% református, 4"5°/o evangelikus. Tiltakozó tanító-gyűlés. A dunántúli evang. egyházkerület tanítói f. hó 22-én nagy gyűlést fognak tartani Pápán. A gyűlés főczélja az, hogy tiltakozzék az űj népoktatási javaslat ama része ellen, a mely szerint a tanítói fizetések felszámításánál a földeknek nem kataszteri, hanem haszonbéri jövedelme veendő fel. Ez a tervezet, tekintve azt, hogy a kataszteri jövedelem jelentékenyen csekélyebb a haszonbéri jövedelemnél, azt eredményezné, hogy a most kongruás tanítók államsegélyük jelentékeny részét elvesztenék. A tanítók kérelme tehát az, hogy a földjövedelmek, mint eddig, úgy ezután is, csak kataszteri alapon vétessenek fel a fizetésfelszámításnál. Alapítvány. Vékony Ferencz kir. tanácsos, a dési ref. egyház főgondnoka és neje, Bruszt Vilma, néhai unokaöccsük emlékezetére 1000 koronás alapítványt tettek a szászvárosi ref. kollégium javára. A magyar prot. theologusok konferencziája. A prot. theologiai akadémiák hallgatói az idén is meg fogják tartani konferencziájukat. Az ifjakat ebben az évben a sárospataki főiskola hívta meg vendégeiül. A konferenczia terminusa még nincs megállapítva. A harmadik egyetem. A temesvári Arany Jánoskörnek f. hó 2-án megtartott nagygyűlésén Szentkláray Jenő elnök megnyitó beszédében részletesen kiterjeszkedett a délvidék kulturális szerepével kapcsolatban a felállítandó harmadik egyetem kérdésére is és annak legméltóbb helyét a délvidék központi emporiumában, Temesvárban jelölte ki. Protestáns estély. A debreczeni ref. főiskola hittanszaki Önképző társulata a mult hónap 26-án rendezte tizedik vallásos estélyét. A műsorozat számai zene és szavalati előadásokból és alkalmi beszédekből állottak. A legnagyobb hatást Gergely Antal mezőtúri lelkész beszéde keltette, a melyben a „világosságról" szólván hatalmasan aposztrofálta a debreczeni egyházat, mint az evangéliomi világosságnak egyik nagyra hivatott letéteményesét. EGYESÜLET. A sárospataki irodalmi kör f. hó 13-án ülést tart, a melyre tisztelettel meghívja a kör tagjait. Jubiláris világkongresszus. A keresztyén ifjúsági egyesületek világszövetsége, fennállása félszázados évfordulója alkalmából jubiláris világkongresszust tart Párisban, ott, a hol ezelőtt 50 esztendővel a ker. ifjúsági egyesületek világszövetséggé tömörültek. Hogy ez alatt a félszázad alatt mily bámulatos fejlődést nyert az egész világon a keresztyén ifjúsági egyesületek ügye,