Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

voltak megalkotói. Múlt évi munkásságáról szóló jelentéséből megtudjuk, hogy a japánok győzelme esetén Koreában nagy jövője van a prot. missziói egyesületnek. Tokio és Kyoto annak főbb stácziói. Egyházközségi élete és iskolaügye virágzó. Nagy feladat vár reá Kinában is. Évi bevétel volt 124,467 23, kiadása 114,418, maradványa 29,359 77 márka. Költségvetése 100 ezer márka. A. nagygyűlésen tanulságos előadást tartott Christlieb lelkész „a politikáról és a misszióról a gyarmatokon", Thümmel lelkész „a misszió feladatairól, nehézségeiről és eredményeiről" és Schmidel tanár „a japánok természeti és népéleti vulkánikus konvulzióiról". Különösen az első előadás érdekesen fejtegette a politikának és a külmissziónak egymástól való lényegi különbségét s mégis egymásra való folytonos hatásának szükségességét. A mint a morál, úgy főleg az evangéliom s annak missziója az egészséges gyarmatpolitika hitalapja és feltétele. Az „Evang. Bund" ezidei drezdai nagygyűlésén Bánóinkéi erfurti superintendens „a Bund és a politika" egymáshoz való viszonyát fejtegette. A kérdést az „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg" hasábjain Kaftan (össze nem tévesztendő a berlini hittanárral és dogmatikai íróval) schleswigi generalsup. vetette föl, s arra az eredményre jutott, liogy az „Ev. Bund'", mint a német prot. érdekek megvédésére hivatott szövetség, a leghivatottabb védő és küzdő ereje a német protestantizmusnak Rómával szemben. Főbb ultramontánellenes tételei a következők: az államfelségi jogok a vallásfelekezetekkel szemben, a paritás elve, a nép egyháza az államegyházzal szemben, s az állami iskolai felügyelet és kormányzat a felekezeti iskolák fölött. Bárwinkel előadása egyenként foglalkozott a Kaftan-féle tételekkel, mint az Ev. Bund megvalósítandó czéljaival; de óva intett attól, hogy a Bund pártpolitikai czélokat kövessen. A Bund-nak feladata küzdeni nemcsak az ultramontánizmussal, hanem a materiálizmussal és az indifferentizmussal szemben is, s ennyiben nemcsak negatív, hanem positiv czélokat is követ. Pártpolitikai tekintetben az egyesek keresztyén lelkiismeretére bízza az elhatározást. Egyházpolitikai programmjából azonban mit sem engedhet, különben a mostani magyar koalicziós ellenzék sorsára juttatná a maga igaz ügyét. Róma és az ultramontánizmus mai végzetes szocziálpolitikai és kulturális működése s az ev. keresztyénség igaz érdekeinek szemmeltartása mindenkor irányíthatják az Evang. szövetség helyes útjait és módjait a czél és az eszközök megválasztása és követése tekintetében. Az „Evang. Bund" egy hatalmas prot. könyvet, úgyszólván vallásfelekezeti lexikont adott ki „Protestantisches Tascheribuch. Ein Hilfsbuch in konfessionellen Streitfragen" czímmel. Kiadója Braun Lipcsében, írója Hermeus ós Kohlschmidt, ára 15 márka. Füzetekben jelent meg, s ma már egész terjedelmében előttünk van a testes kötet. Többeknek hozzájárulásával készült. A biblia ós az egyháztörténet mellett a lelkésznek és a prot. írónak nélkülözhetetlen kalauza a vallásfelekezeti és polemikai kérdések megítélésében. Történettudományi és irodalmi tekintetben valóságos tárháza az ismereteknek. Valódi tájékoztató azokban a kérdésekben, a melyek mai politikai és egyházi egünkön nyilvánuló ultramontán fekete kísértetre s annak fenyegető veszedelmére vonatkoznak. A felekezeti ismeret megtisztítása s a vallásfelekezeti ellentét megvilágítása az ő feladata. Kár, hogy az élőket mellőzte. Pedig Hoensbroech gróf harczai az ultramontánizmus ellen bele valók lettek volna. Hogy e prot. zsebkönyv miként jár el a kontroverz kérdések tárgyalásában, a Lutherről szóló czikk a következőkben igazolja: nem az ő életrajzát adja, hisz e tekintetben méltán utal Köstlin-Kawerau, Kolde, Lenz, Berger és Hausrath életrajzaira, — hanem bő részletességgel ismerteti a Lutherre és az ő művére vonatkozó régebbi és újabbi vádakat és igaztalanságokat, a melyekkel Eck óta a r. kath. irodalomban illetik. így már Cotta aszszonysághoz való viszonyát, wartburgi tartózkodását, házasságát, tisztátalan beszédeit, a nemi kérdésekről való nyilatkozatait, Hassiai Fülöp kettős házasságáról való felfogását, bibliafordítását s végül halálát, a melyet a német Májunké szennyirata nyomán még egy magyar plébános (Reindl Román) is bemocskolt. Az ezekre vonatkozó régebbi és újabbi irodalom bőven van idézve és felhasználva. Nem ártana, ha a magyar vonatkozású részletekkel megbővítve és kiegészítve mi is kiadhatnék. Az „Evang. Bund" elnöksége erre szívesen megadná az engedélyt. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Szerkesztöváltozások. Az 1905-dik esztendő jelentős változásokat hozott magával egyházi és iskolai lapjaink körében. Nemcsak a Prot. Egyh. és Iskolai Lap ment át más szerkesztő kezére, hanem a Sárospataki Lapok és a Debreczeni Protestáns Lap is. A Sárospataki Lapok szerkesztésével az Irodalmi Kör Rohoska József sárospataki theol. tanárt bízta meg; a Debreczeni Protestáns Lap szerkesztését pedig Erőss Lajos kezéből dr. Ferenczy Gyula debreczeni főiskolai tanár vette át. — Adja Isten, hogy e szerkesztőváltozások egyházi és iskolai lapjainknak s anyaszentegyházunknak javára, előmenetelére szolgáljanak! Olvasóink figyelmébe ajánljuk az erdélyi ref. egyházkerületi értekezlet választmányának Lapunk jelen számához mellékelt felhívását, a melyben Rauivenhojf' nagybecsű művének, „A protestantizmus történetének" magyar fordítására hirdet előfizetést. A mű előfizetési ára oly olcsóra van szabva, hogy a becses munkát még a legszegényebb gyülekezet és lelkész is megszerezheti. S e csekély összeg fejében a protestantizmusnak oly történetét teheti magáévá, a melyhez hasonló még eddig nem jelent meg magyar irodalmunkban. A magyar evangyélionű protestáns egyház története czím alatt a jövő tavaszon nagyszabású egyháztörténelmi munka fog megjelenni az Athenaeum részvénytársaság kiadásában. A mű 50 ívre van tervezve, képekkel és facsimilékkel. A kiadó részvénytársaság a munka szerkesztőjéül Zsilinszky Mihály államtitkárt, a kiváló történettudóst, munkatársaiul pedig Farkas József budapesti, Pokoly József kolozsvári ref., Kovács Sándor pozsonyi evang. theol. tanárokat és dr. Dézsy Lajos egyetemi magántanárt nyerte meg. A nagyfontosságú munkára, a melyhez hasonlóval egyliáztörténelmi irodalmunk még nem rendelkezik, előre is felhívjuk a protestáns nagyközönség figyelmét. Gyakorlati írásmagyarázat czím alatt új vállalatot kiván megindítani ifj. Draskóczy Lajos, eperjesi lelkész. A hozzánk beküldött mutatványfiizet egy, a szentháromság utáni VIII-dik vasárnapra szóló bibliamagyarázatot foglal magában. A magyarázat nyomon járó, világos és a szerző nagy bibliai jártasságára mutat. Terjedelme azonban roppant nagy: 22 oldal. Ily terjedelműek a bibliamagyarázatok nem lehetnek a nélkül, hogy unalmasokká ne váljanak. Ajánljuk tehát a szerzőnek, hogy