Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-12 / 7. szám
ben 80, a gör. keletiben 10, az evangélikusokban 26, az izraelitában 9. Az összes középiskolai tanárok közt volt rendes tanár 2130, hittanár 124, helyettes tanár 423, tornatanító 108, óraadó hitoktató 703, óraadó tornatanító 43, rendkívüli tárgyat tanító bejáró óraadó 346. A vallástan kivételével rendes tantárgyat tanítók között volt világi 2750, lelkészjellegü 578. A rendes tanárok közül okleveles volt 1023, a középiskolai törv. 29 §-a alapján képesített 105, oklevél és képesítés nélküli 2. A képesített tanárok százaléka a megelőző esztendőhöz képest emelkedett, a mennyiben 88%~r ól 90%"r a fokozódott. A rendes tantárgyat tanító tanárok között (eltekintve a vallástantól) tökéletesen beszélt magyarul 2687 (97 ®/ 0 ), csak félig 48 s egyáltalán nem 15. A tanulók száma volt a gimnáziumokban 51,619, a reáliskolákban 9881, összesen 61,500. Szaporodás a megelőző évhez képest 1004. Egy-egy középiskolára átlag 310 tanuló esett, s 1000 tanulóból átlag 165 járt reáliskolába, jeléül annak, hogy a reáliák még mindig nem vonzzák az ifjakat olyan mértékben, a mint pedig hazánk jövendő anyagi, ipari és kereskedelmi felvirágzása érdeke megkívánná. Felekezet szerint volt a középiskolai tanulók közt: róm. kath. 26,628 (43-30%), gör. kath. 2648 (4*31), gör. kel. 2996 (4'87), evang. 5907 (9*60) ref. 8777 (14-27), unit. 465 (0-76), izraelita 14,079 (22'89). A százalék arányszámában egy állapotban maradtak a r. katholikusok, emelkedtek a gör. katholikusok, reformátusok és unitáriusok ; fogytak a görög keletiek, evangélikusok és az izraeliták. Anyanyelv szerint volt a középiskolai tanulók közt: magyar 47,907 (77-90%), német 6589 (10'71), tót 1934 (3-15), oláh 3549 (577), ruthén 148 (024), horvát-szerb 1067 (1-73), egyéb 306 (0'50). Fogyott a német, oláh és egyéb anyanyelvűek száma; a többieké pedig, különösen a magyaroké, emelkedett. A tanulásbeli eredményt tekintve, az év végén osztályzott tanulóknak 22%-a bukott meg s osztályismétlésre 6'1% utasíttatott, Érettségi vizsgálatra jelentkezett első ízben a gimnáziumokban 4862, a reáliskolában 660 tanuló. A jelentkezők közt 73 leány volt. Sikerrel tette le a vizsgálatot a gimnáziumokban 3172, a reáliskolákban 554, összesen 3726. Véglegesen elutasittatott 11. A 73 leány közül 68 vizsgázott sikerrel. Javító és ismétlő vizsgálatra jelentkezett a gimnáziumokban 454, a reáliskolákban 529. Az előbbiek közül sikerrel vizsgázott 387, az utóbbiak közül 448. Az érettségi bizonyítványt nyert 4174 tanuló közül 549 theologiai, 1048 jogi, 304 orvosi, 493 bölcsészeti, 265 mérnöki, 22 építési, 70 gépészmérnöki, 46 vegyészi, 252 gazdasági, 79 erdészeti, 39 bányászati, 16 ipari, 88 kereskedelmi, 237 katonai, 375 hivatalnoki, 57 művészeti, 239 egyéb pályát választott. A középiskolák vagyona összesen 79.608,093 koronára rúgott, a melyből a gimnáziumokra 69.251,982 kor., a reáliskolákra 10.356,111 korona esett. Az autonom felekezeti gimnáziumok közül a görög keletiek vagyona volt 1.756,679, az egyesült protestánsé 422,408, az evangélikusoké 9-778,765, a reformátusoké 22.014,686, az unitáriusoké 1.309,103. A reáliskolák közül az evangélikusok vagyona 183,962, az izraelitáé 107,300 koronára rúgott. Az évi bevétel volt az állam rendelkezése és vezetése alatt álló gimnáziumoknál 9.356,408, az autonom iskoláknál 4.696,293, összesen 14.052,701 kor. Az állami reáliskoláknál 2.613,165, a községieknél 398,846, a gör. keletieknél 20,800, az evangélikusoknál 62,362, az izraelitánál 35,824, összesen 3.130,997 kor. A bevételekhez járult az állam, a vezetése és rendelkezése alatt álló gimnáziumoknál 2.485,495, az egyes, prot. gimnáziumnál 32,000. az evang.-nál 316,967, a ref.-nál 541,731, az unitáriusoknál 38,000 koronával. A reáliskolák közül a községiek 18,000, az izraelita 9,100 korona segélyt kapott. Az összes középiskolák 17.183,698 korona bevételével szemben ugyanekkora kiadással állott szemben, a melyből köriilbelől 10 millió esett a személyi dolgokra. Horvát-Szlavonországban 19 középiskola állott fenn, a melyek közt volt 9 főgimnázium, 6 főreálgimnázium, 3 alreálgimnázium és 1 női liczeum. Jelleg tekintetében országos volt 17, gör. kel. 1, községi 1. Ez iskolákban 397 tanár tanított, összesen 6357 tanulót. A tanulók közt, felekezeti tekintetben róm. kath. volt 70%i gör. kel. 18%i izraelita 9%- A többi felekezetek oly csekély számmal voltak képviselve, hogy százalékuk számba sem jöhet. Érettségi vizsgálatra 505 tanuló jelentkezett, a kik közül 369 tette le sikerrel a vizsgálatot, közöttük 30 nő. 4. Felső iskolák. A felső iskolai oktatást összesen 59 intézet szolgálta, még pedig 2 egyetem, 1 műegyetem, 1 állami, 2 királyi,. 7 felekezeti jogakadémia és 46 hittani intézet. A felekezeti jogakadémiák közt volt 2 róm. kath., 1 evang. és 4 református. A hittani intézetek közt: róm. kath. 27, gör. kath. 5, gör. kel. 3, evang. 4, ref. 5, unit. 1, izraelita 1. Ez intézeteken összesen 956 tanár működött; a hallgatók száma pedig 12,098 volt. A tanulók száma 511-gyel emelkedett. Csökkent a hallgatók száma a műegyetemen, a többi főiskolákon azonban szaporodott. Joghallgató volt 6037, bölcsészethallgató 1649, orvostanhallgató 824, gyógyszerésznövendék 185, technikus 1467, theologus 1847. A theologusok közt volt: r. kath. 736, gör. kath. 215, gör. kel. 211, evang. 196, ref. 390, unit. 20, izraelita 79. A theologusok száma minden felekezetnél fokozódott; legerősebben a reformátusoknál (72), azután pedig a gör. keletieknél (30). Felekezet szerint volt a növendékek közt, a theologusokon kivül: r. kath. 4101%, gör. kath. 3*11, gör. kel. 3'22, evang. 8-49, ref. 14"94, unit. 0"78, izraelita 28 43, felekezeten kivüli 002. Anyanyelv szerint: magyar volt 10,131, német 703, tót 201, oláh 710, ruthén 71, horvát-szerb 240. egyéb 42. Magyarországi volt 11,916, horvát-szlavonországi 65, osztrák 80, egyéb 37.
