Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-27 / 13. szám

az első napi lilés véget is ért, s utána csak új püspökünknek volt még' dolga: fogadni a tisztelők és szeretők egész sorát, kik személyesen üdvözölték. Másnap, márczius 20-án, szokatlan képet öltött a Kálvin-téri nagy templom és környéke. Már a reggeli órákban megnépesedett a templom előtti tér és a templom udvara a felavatásra igyekvő fővárosi és vidéki érdeklődőkkel, deputácziókkal, palástos papokkal, díszmagyarba öltözött világi notabilitásokkal. A rendezőbizottság azonban eleve gondoskodott arról, hogy az érdeklődők roppant serege meg ne zavarja a lefolyandó magasztos ünnepély méltóságát és rendjét, és elrekesztetvén a templom hajójának belső részét, ocla csak azokat bocsátotta be, a kiknek a belépésre jegyeket adott ki. Mind a jeggyel bebocsátott, mind a templom nagyobb részébe jegy nélkül beözönlött közönség méltó komolysággal foglalta el helyét és várta tíz órakor a harangok megkondulását s a felavatandó püspök, az esperesek, a papság és a világi notabilitások ünnepélyes bevonulását. Hatalmas, díszes is volt ez a bevonulás, s a benne résztvevők sokasága és kiválósága mutatta, hogy nemcsak a mi kerületünk ünnepel, hanem az egész két protestáns testvéregyház ; sőt még a politikai világ és a kormánykörök is méltatják a mi püspökavatásunk fontosságát. A jelenvoltak közt legelső sorban kell említenünk a kormány képviseletében megjelent gróf Tisza István miniszterelnököt, Berzeviczy Albert kultuszminisztert, Cseh Ervin lmrvát-szlavonországi minisztert és Zsilinszky Mihály államtitkárt; továbbá, a Pest vármegye képviseletében megjelent Beniczky Lajos alispánt, a Darányi Ignácz főgondnokkal együtt megjelent egyházmegyei gondnoki kart, és a testvérkerületek hivatalos képviselőit. Az evangelikus testvéregyház képviseletében jelen voltak: Gyurátz Ferencz, Baltik Frigyes, Sárkány Sámuel és Zelenka Pál püspökök, Perlaky Elek, Wagner Géza, Szentiványi Árpád világiak, Horváth Sámuel, Glauf Pál, Kund Samu és Bachat Dániel esperesek. A dunántúli ref. egykázkeriilet képviseletében : Hegedűs Sándor főgondnok, Antal Gábor püspök, Molnár Béla főjegyző, Czike Lajos esperes, Németh István theologiai tanár, Sárközy Aurél, Kovács Sebestyén Endre, Nagy Lajos és Csorba Ede világiak. A tiszántúli ref. egyházkerület képviseletében: Dávidházy János esperes, Zsigmond Sándor főjegyző és Tóth János. A tiszáninneni ref. egyházkerület képviseletében : Kun Bertalan püspök, Révész Kálmán esperes, Radácsy György főjegyző és Dókus Ernő. Az erdélyi ref. egyházkerület képviseletében: dr Bartók György püspök, báró Bánffy Dezső főgondnok és Mezey Albert gondnok. Nagyobb küldöttséggel képviseltették még magokat: Kecskemét városa és Kunszentmiklós községi és egyházi elöljárósága; a solti egyházmegye papsága pedig, alig egy pár idősebb lelkész leszámításával, egészben megjelent, hogy tanuja legyen szeretett esperese és szolgatársa püspökké avatásának. A kerület papsága különben, közelből és távolból oly nagy számmal sereglett egybe a szép ünnepélyre, hogy egészen megtöltötte a templomnak az Úrasztal körüli részét; sőt sokan közülök, be se férve oda, a rácson kivüli padokban voltak kénytelenek helyet foglalni Az Urasztal körüli szabad téren a megjelent hat esperes foglalt helyet, körbefogva felavatandó társukat: Baksay Sándort. Az elhelyezkedés megtörténvén, elő és közének útán Papp Károly budapesti lelkész állott a szószékre és Ezekiel 3 : 17—18. versei alapján prédikált, s beszédében a lelkipásztori és püspöki hivatás magasztos, de küzdelmes és felelősségteljes voltát fejtegette. Az egyházi beszéd után a Mi Atyánk, áldás és közének rekesztette be az istentiszteletet, s nyomban kezdetét vette a püspökavatás. Az egyszerű, de jelentőségében mélységes és magasztos szertartást a budapesti theol. akad. ifjúság karéneke nyitotta meg, a melynek elhangzása után Antal Gábor dunántúli püspök állt az Úrasztala elé, hogy megtartsa püspökavató beszédét. Beszédében a Krisztus tiszta evangéliumát valló anyaszentegyházunk isteni hivatását, nagy feladatait és a püspöki hivatal fontosságát fejtegette, mély bölcseséggel, lendületesen, szépen kiemelve a felavatandó püspöknek az egyházi és irodalmi téren szerzett nagy érdemeit és lelkére kötve az anyaszentegyháznak, mint Krisztus testének építése mellett azt, a miben magyar protestáns egyházunk kezdet fogva excellált : a magyar haza javának, boldogságának, munkálását. Végül buzgó imádságban kérte a felavatandó püspökre Istennek áldó kegyelmét és felhívta hivatali esküjének lelételére. Az esküformát Kálmán Gyula egyházkerületi aljegyző olvasta fel, s az egész templomi közönség felállva, mély megilletődéssel hallgatta meg a püspök ünnepélyes 6skütételét. A szivek elfogódtak, a szemek könybe lábbadtak, látván állani Istennek szent színe előtt az érdemekben megőszült férfiút, a ki, csaknem félszázadra terjedő lelkipásztorkodása és 26 esztendős esperessége után magas korral, de az elhivatás előtt meghajolva és Isten kegyelmében bízva, újabb, terhesebb szolgálatot vesz magára, az ő anyaszentegyháza iránt érzett szeretetből. Elhangzott a szent eskü, mely elkötelezte az új püspököt a szolgálatra, a testi és lelki erők utolsó lobbanásáig, s következett a mi egyszerű szertartásunknak legmagasztosabb része, a véneknek kézrátételével a Szent Lélek erejének és kegyelmének segélyül kérése. Az immár esküt tett püspök letérdepelt a térdeplőre, a vének fejére tették kezeiket, a gyülekezet ajkán pedig felhangzott a „Jövel Szent Lélek Úristen" magasztos melódiája és szállt . . . szállt az Ég felé, imádkozva áldásért, kegyelemért, segedelemért! Hisszük, hogy a kegyelemnek Atyja meg is hallgatta könyörgésünket! Az ének elhangzása után a hat esperes (Bocsor Lajos k.-somogyi esperes betegsége folytán meg nem jelenhetvén) sorban áldotta meg egy-egy bibliai mondással az új püspököt; majd pedig Koncz Imre legidősebb esperes kérte reá buzgó imádságban Istennek áldását. Most az immár felavatott püspök maga állott az Úr asztala elé, hogy megtartsa első püspöki beszédét. E beszédet olvasóink lapunk más helyén egész terjedelmében olvashatván, itt nem részletezem, csak annyit kell megjegyeznem reá, hogy mind mélységes tartalmával, mind formai szépségével mindvégig lebilincselte a hallgatók figyelmét Beszédét buzgó imádsággal és áldással rekesztvén be a püspök, az egyszerű, de magasztos szertartás a gyülekezet közénekével ért véget. A felavató szertartás végeztével a hivatalos küldöttségek járultak az új püspök elé, hogy megbízóik nevében üdvözöljék. Az üdvözlők sorában első volt a tiszáninneni ref. egyházkerület, az ősz Kun Bertalan püspökkel az élén ; azután sorba jöttek : Dunántúl, Tiszántúl, Erdély, a melyeknek nevében Antal Gábor püspök, Dávidházy János esperes és dr. Bartók György püspök szólottak; továbbá az evangelikus testvéregyház képviselői, a kiknek nevében Gyurátz Ferencz püspök mondott lendületes, szép és igazi, őszinte testvéri szeretetből fakadt beszédet: Kecskemét város törvényhatósága, élén Kada Elek polgármesterrel ; a solti egyházmegye, élén Kálosi József tanács-