Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-07 / 6. szám

1715 óta 140 templomot vettek el a protestánsoktól!) 6. Vallásváltoztatásra senki se kényszeríttessék. 7. Ne állíttassanak káptalan elé azok, a kik a ref. vallásra térnek. 8. A prot. könyvek behozatala lehetővé tétessék. 9. A protestáns iskolákban úgy a magasabb, mint az alsóbb tudományok taníthatók legyenek. 10. A r. katholikusok szertartásain való részvételre a protestánsok kényszeríthetők ne legyenek. A viták élesedtek, közeledés egyetlenegy kérdésben sem mutatkozott az ellenfelek között. A meddő viszálykodásnak végre is az augusztus 10-én kelt királyi leirat vetett véget: „A bizottságot — mondja a kir. leirat — miután tanácskozása öt hónapon át meddőnek bizonyult, alázatos kérelmére feloszlatjuk, oly meghagyással azonban .... mely szerint . . . minden vallási ügy abban az állapotban maradjon, melyben azok a kinevezett bizottság ülései előtt voltak".1 Az öt hónapig tartó eredménytelen viták és viszálykodások igen keserű emlékeket hagytak a bizottság tagjainak lelkében, és az nagyon hihető, hogy közülök nem egy így sóhajtott fel: „Uram, távoztasd el tőlünk a pesti bizottság keserű poharát!" Dr. Pruzsinszky Pál, ref. főgimc. tanár KÖNYVISMERTETÉS. Az ő nyomdokain, vagy Mit tenne Jézus? írta Sheldon M. Károly, angolból fordította Csizmadia Lajos, kiadta a M. P. írod. Társaság. A Házi Kincstár IV-ik kötete. Budapest. 1903. Hornyánszky Viktor bizománya. 300 lap, ára kötve 2 korona. A M. P. I. Társaság „Házi Kincstár" cz. kiadványsorozata az evangéliumi keresztyén építő irodalmat szolgálja. A mi a Koszorú a népnél, az a Házi Kincstár a művelt osztálynál: a keresztyén hit ébresztője és szilárdítója, a keresztyén erkölcsi élet nemesítője és mélyítője, az evangéliumi protestáns szellem erősítője és fokozója. E fontos apologetikus hivatás előmozdítására törekszik elmélkedés formájában a Miller Csendes Orák-ja, Barde Mártha és Máriája, erre hat versalakban a Szabolcsba M. Áhitat-Szeretet cz. kötete, s erre munkál Sheldon világhírű könyve: Az ő nyomdokain cz. amerikai regény, melyet a Házi Kincstár IV-ik köteteként adott ki a M. P. I. T. A könyv az amerikai keresztyén építő irodalomnak egyik legjelesebb terméke. Kiválóságát mutatja az a tény, hogy Amerikában négy év alatt 12 kiadást ért és három millió példányban forgott közkézen; valamint az is, hogy az 1896-ban írt könyv néhány év alatt minden művelt európai nyelvre lefordíttatott és a legkapósabb olvasmányok egyikévé lett. Sheldon könyve tulajdonképen egyháztársadalmi regény, vagy ha úgy tetszik, keresztyén irányregény. Alapgondolatát már a munka czíme kifejezi: Mit tenne Jézus, ha testileg közöttünk élne? Mit tenne mint szerkesztő, mint lelkész, mint gyáros? Azt mutatja föl a szerző, hogy Jézust miként kell követni a különböző foglalkozásokban. Erdekfeszitőleg írja le a szereplőknek 1 Lampe i. m. öi)—2. a küzdelmeit, a kik Jézus nyomdokainak hű követésére határozván el magukat, összeütközésbe jönnek önmagukkal, családjaikkal, a társadalmi felfogással. Mély benyomást kelt, mivel az igazságot nyiltan föltárja. Nem ámít senkit; a keresztyén életet nem rajzolja könnyűnek. Sőt kiemeli, hogy Jézus hű követése mindenkitől önmegtagadást, szenvedések viselését, kereszt-hordozást, szóval erkölcsi áldozatot követel. Jézus is szenvedett, mi is csak kemény küzdelmek árán követhetjük őt, hogy keresztyén hivatásunkat betölthessük. Á regénynek ezt a magasztos alapeszméjét érdekes és hatalmas egyéniségekben testesíti meg a szerző. Maxwell lelkész, Norman szerkesztő, Winslow Rákhel énekesnő, Powers Sándor vasúti felügyelő, Page Virginia gazdag magánzónő oly erőteljes keresztyén jellemek, a kiknek magasztos érzülete és következetes cselekvésmódja meghat, fölmelegít, csodálkozásba ejt. Ám ha rendkívüliek és a regény eme fő alakjai, azért még nem valószínűtlenek és még kevésbbé képtelenek. Valóságos amerikai egyéniségek, az erőnek és sajátosságnak amerikai vonásaival megrajzolva. S a könyvnek ez az amerikai levegő is különös érdekességet kölcsönöz. Sheldon könyve tanulságos bepillantást enged az amerikaiak egyházi, vallási és társadalmi életébe. Az amerikai felfogást, gondolkozást és szellemet híven visszatükrözi. Bizonysága annak, hogy az Egyesült-Államokban az evangélium valóságos nagyhatalom. Eleteleven, gyakorlatias ott a keresztyénség is, mint maga az ember. Igaz, hogy sokszor tár föl előttünk oly szokást, nézetet s oly gyakorlatot, mely a miénktől eltér, a melyet különösnek találunk. De még ebben az esetben is tanulságos. Miként a fordító, én is meg vagyok róla győződve, hogy az amerikai talajból kisarjadzott mű közöttünk is mély benyomást fog gyakorolni az olvasóra. Közöttünk is sokakat gondolkozóba fog ejteni életünk és életfeladatunk nagy problémáját illetőleg. A M. P. I. T. a keresztyén érzület és gondolkozás erősítésének nagy szolgálatot tett e munka átültetésével. Csizmadia Lajos szépen, erőteljesen és magyarosan fordította a könyvet, melyet minden művelt embernek melegen ajánlunk megszerzésre és elolvasásra. A tiszta nyomású, csinos kiállítású és csaknem díszes kötésű munka e mellett nagyon olcsó. Ügy látszik, hogy tömeges terjesztésre van szánva, a mit nagyon meg is érdemel. Dr. TJrbanus. MISSZIÓÜGY. Az evangelium a spanyolok között. — Néh. Fliedner Frigyes madridi lelkész irataiból. — II. Spanyolországnak is természetesen lakolnia kellett a római katholikns egyháznak teljesített borzalmas szolgálatokért. A mikor a westfáliai béke véget vetett a vallásháború iszonyatos dühöngéseinek, Spanyolország ha-