Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-25 / 52. szám

KÖNYVISMERTETÉS. Kiss Ádám egyházi beszédeiből. Kiadja Sz. Kiss Károly, nagyigmándi ev. ref. lelkész. Nagy 8-adrétben, 213 lap, ára 5 K. Budapest, Kókai Lajos bizománya. E predikácziókötet szerzője egyik elfelejtett jelesünk : Kiss Ádám, a ki előbb Csepen (1824—27), azután Dadon (1827—1838) lelkészkedett és a kinek négy darabban kiadott egyházi beszédei egyazon esztendőben (1835-ben) két kiadást értek; de azután feledésbe mentek. Sz. Kiss Károly most a mai nyelvezet szerint adja az ő négy „darabból" álló beszédeiből ezt a kötetet. Leginkább csak az orthografián s a mondatszerkezeten változtatott. Itt-ott a terjengosségéből elhagyott. Többet, az eredetiség megsértése nélkül, nem akart, mert nem volt szabad tennie. A predikácziók értékéről Sz. Kiss Károly nagy lelkesedéssel ekként ir az Előszóban: „Kiss Ádám a magyar predikáczióirodalom klasszikusainak legjelesebbje, kit eddig senki felül nem mult köztünk, csak megközelített Szilády János. A mi a francziának Bossuet, Bourdalon vagy Massillon: az nekünk Kiss Ádám". Ezért „ismerni méltó a valódi szónoklat mesterét. Es használni is lehet; mert maga a tárgy, a felfogás, a kidolgozás, az egész beszéd tartalma örökbecsű". — „Es ha nemzeti irodalmunk klasszikusainak ujabb kiadású műveit minden „művelt" névre igényt tartó hazafi megszerzi: ifjabb papi nemzedékünknek — azt hiszem — hasznos szolgálatot teszek Kiss Ádám egyházi beszédeinek újra kiadásával. Hadd ismerjék és hadd használják." A négy darabból összeválogatott kötet 22 közönséges, 6 ünneip és 7 alkalmi beszédet, tehát összesen 35 predikácziót tartalmaz. A predikácziók a következő czímeket viselik: Hámán. A földi pokol. Hazáéi. Mindenkor örüljetek. Vigyázat a mások megítélésében. A szerfölötti szorgalom hiábavaló ós káros. A kétszínű embertől szenvedni a legfájdalmasabb. A fövényen és kősziklán épült ház. Isten előtt vagyunk szüntelen. Ne légy felettébb igaz. Magunk s mások haszna. Bárány szelídség, galambszereteí, gerliczetürelem a nőben. Kerüld a vétkes alkalmakat. Serkentés a jótékonyságra. Eletszabály. Mit tehetünk önboklogságunkért ? Mikor az emberek alusznak. Hol van az Istenországa? A vétkes harag. A bűnnel tréfáló. A miktől félnünk kell. A keresztyén vallás Istennek hatalma. Jézus üzenete. A karácsonyi csillag. Tartsd elmédben. Semmit sem lehet ragadmánynak állítani. Holt eleven vagyok. Az alázatosság felmagasztal. Mikor Szentlelket várunk. Békélj meg atyádfiával. Miként áldja meg Isten a szorgalmat ? Tavaszi gondolatok. Miként választja meg Isten a jókat a gonoszoktól? A vándormadarak. A tél intései. Végig tekintve a beszédek tartalmát, legelőbb is a tárgyválasztás sajátossága tűnik föl. Kiss Ádám, a Gröttingában, Jenában megfordult lelkész, kora eszmevilágának, a XIX. század első felében Németországon divatos moralizáló igehirdetésnek a híve. Beszédeiben a keresztyénség morális elemeit állítja előtérbe. Hittani tárgyakat alig választ, morálisokat annál gyakrabban. Evangéliomot, örömhírt az üdvösségről ritkán prédikál, kötelességet és erényt annál gyakrabban. De tegyük hozzá, hogy moralizálása nem száraz, felfogása emelkedett, gondolat- és érzelemvilága tiszta és nemes. Isten igéjének fenkölt szellemű hirdetője, de inkább a törvényt, mint az evangyéliomot prédikálva. Eigyelmesen olvasgatva Kiss Ádám beszédeit, megragadja az olvasó lelkét a valóban szónoki kidolgozás. Nem a páthoszos szónokiasság, nem a szóvirágos kellemkedés; mert ezektől a szónoki fogásoktól a Kiss Ádám nemesebb stílű lelke égföld messze esik. Hanem megragad az egyszerűen fenséges, a keresetlenül természetes szónoklási mód. Nem bölcselkedik, elvontan nem okoskodik és mégis meggyőzi az elmét; nem érzeleg, nem ríkat, nem ostromolja a szivet és mégis megindítja. Sajátos eredetiséggel, átlátszó világosságai, megnyerő erővel és szivet átjáró melegséggel tudja megválogatni, felosztani, kifejteni és rábeszélni gondolatait a hallgatóra. Szerintem ebben van a Kiss Ádám szónoki kiválóságának az egyik fővonása. Kiss Ádám szónoki nagyságának másik fősajátsága az erőteljes szép nyelv. Erőteljes a Kiss nyelve, de ereje nem a súlyos gondolatokban, nem is az ékes kifejezésben van. Kiss stílusának ereje a nemes egyszerűségben rejlik. A legnagyobb vallási és erkölcsi kérdéseknél is oly világosan, nemesen és megnyerően egyszerű tud lenni, hogy a hallgatót lebilincseli, magával viszi, megindítja. De nemcsak erőteljes, hanem szép is a Kiss Ádám nyelve. Nem szóvirágaiért, nem szónoki művészieskedéseért szép. Kiss nem a szóvirágos poétás, de nem is a magas stílusú kothurnusos szónoklás híve. Az egyszerű, természetes, ele azért színes és életeleven beszéd mestere. Kenetes ajkáról édesen foly a szó, a melyet alkalmas hasonlatok mézével édesít, találó bibliai igék savával-borsával fűszerez. Midőn azonban mindezeket a kiváló tulajdonokat elismerjük s egészben véve a Kiss-féle beszédeket nagybecsű predikáczióknak tartjuk, azért a kiadónak az Előszóban elmondott dicséretét túlzottnak találjuk. Kiss Ádám mégsem magyar Bossuet s beszédeinek tartalma mégsem örökbecsű. A sok jó mag mellett van azokban itt-ott polyva is. Ám azért helyesen cselekedett Sz. Kiss Károly, hogy Kiss Ádámot az elfeledettség sírjából föltámasztotta. Öreg és ifjú papi nemzedék haszonnal forgathatja e kiváló beszédeket. V. F. KÜLFÖLD Jelentés a presbiteri szervezetű reformált egyházaknak Liverpoolban, 1004 jún. 28—júl. 7-ig tartott gyűléséről. Alólírottak, mint a magyar ref. egyház konventje által kiküldött képviselők, megjelentünk s résztvettünk