Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

Az állatok világa. Brehm A. e nagy művéből dr. Bálint Sándor szerkesztésében a Légrády Testvérek kiadásában megjelent a 143-dik füzet, mely az igazi békafélék ismertetését folytatja. A füzetekhez szines műmelléklet van csatolva. Ára 80 fillér. EGYHÁZ. A lutheránus egyetemes gyűlés br. Prónay Dezső és Baltik Frigyes elnöklete alatt f. hó 7. és 8. napján folytatta a november 12-én elnapolt tanácskozását Budapesten. Először az alapítványokról szóló új szabályrendeletet tárgyalták, mely az egyházi alapítványokra való felügyeletet és az alapítványok kezelését szabályozza. A szabályrendeletet beható eszmecsere után számos módosítással elfogadta az egyetemes gyűlés s egyben elhatározta, hogy átküldi a két evangelikus egyház közös bizottságához. Az egyetemes gyűlés főtárgya az volt, hogy az egyházi adóteher könnyítése végett van-e szükség a zsinat összehívására. Az előkészítő-bizottság javaslatára kimondotta az egyetemes gyűlés, hogy az adóteher könnyítésére tervezett államsegély igénybevételéhez nem szükséges zsinatot tartani, mert az államsegély elfogadása nem igényli az egyház alkotmányának megváltoztatását. Az államsegély elfogadására csupán csak rendszabály alkotására van szükség, a mihez az egyetemes közgyűlésnek joga van. Ez alapon elhatározta az egyetemes gyűlés, hogy állami hozzájárulásból és egyházi segélyforrásból egyetemes adóalapot létesít, melyből mindazon túlterhelt gyülekezeteken segíteni fog, a melyek a segélyre rászorulnak. Az államkormánnyal való tárgyalás a közös evangelikus bizottságra bízatott. Yégiil a zsinati bizottság javaslatára az egyházi törvény revíziójához megválasztották a szakelőadókat és az általános előadót. Általános előadó Zsigmondy Jenő egyetemes főjegyző lett. A hódmezővásárhelyi ref. egyházban, a mint a Debr. Prot. Lapban olvassuk, a hidegebb napok beálltával ezúttal még fokozottabb mérvben kezdődtek meg a belmissziói működések, mint az előző években. A ref. ifjúsági egyesületben minden vasárnap d. u. szabad előadás és ima tartatik. Majd a Reform. Nőegylet védnöksége alatt vegyes énekkar alakult, melynek a fentartására szükséges évi összeg társadalmi úton aláírásokkal biztosíttatott. Advent 1-ső vasárnapján igen szép és előkelő közönséggel megtartatott az első protestáns estély, melynek műsora értékes és tanulságos volt s szereplői a nemes czéltól lelkesülten, valóban nemes szolgálatot teljesítettek. Ez alkalommal lépett fel először a vegyes énekkar is, melynek működését első fennállása idejében is a legnagyobb rokonszenvvel fogadta a közönség. Még előbb, novemberrenmegkezdődtek a városnak a baptizmus által fenyegetett részén a bibila-estélyek. hetenként hétfőn és csütörtökön. Ez egészen új vállalkozást váltakozva két ember végzi a város által átengedett óvodai nagyteremben. Aztán jönnek az egész télen át folyó vallásos felolvasások, a város hat különböző részében, csütörtökön esténként, melyeknek évek óta felettébb nagy közönsége van. E szolgálatokat a lelkészek, a tanárok és a tanítók teljesítik, míg a protestáns estélyeken világi férfiak is közreműködnek, a felolvasások egyenesen ő nekiek lévén fenntartva állandóan, hogy a királyi papság elvének is érvényt szerezzenek e több irányú belmisszióban.- Szintén ez egyházias keretbe illő a ref. nőegyletnek az a törekvése is, hogy a télen át három vasárnapon u. n. szórakoztató délutánt rendez a művelt közönség számára, olcsó belépő díjjal (70 fill.). A műsort a nőkről s a nőknek szóló felolvasások, zene, szavalás vagy monolog (nő által előadva) és ének fogják alkotni. Áz első műsor decz. 11-ére már össze van állítva. A tiszántúli főjegyző-választáshoz. Az egyházkerületnek legközelebb megtartott közgyűlése elrendelte a szavazást a lelkészi főjegyzői állás betöltésére. A főjegyző-jelöltek közt volt Eröss Lajos debreczeni theol. tanár is. Most azonban, a Debreczeni Prot. Lap legutóbbi számában Erőss Lajos kijelenti, hogy „közéletünk mai viszonyai között sem főjegyzői, sem semmi más tisztségre nem reflektál", miután „mai közéletünktől megundorodott". Súlyos szavak ezek; méltók, hogy felettük komolyan gondolkozzunk s egyházi életünket megtisztítsuk azoktól a rothadó és rothasztó elemektől, a melyek undorral tölthetik el egy olyan férfiú lelkét, mint a milyen Erőss Lajos! Lelkészválasztás. A makádi ref. gyülekezet f. hó 6-án töltötte be a dr. Vásárhelyi József elhunytával megüresedett lelkészi állását. A választás, a melyet Tóth Pál és Végh Béla egyházmegyei tanácsbirák vezettek, a legnagyobb rendben és simán folyt le. A megelőző papválasztások izgalmai, pörösködései meggyőzték a gyülekezetet a felől, hogy csak a belső békesség és az egyetértés vezethet jóra. Azért a most megejtett választásnál nyoma sem volt a pártoskodásnak és a széthúzásnak, hanem szép egyetértéssel állapodtak meg a pályázók közül Eötvös Ferencz fiilöpszállási hitoktató segédlelkész személyében, a kit közfelkiáltással meg is választották lelkészükké. A makádi gyülekezet szép jelét adta ez egyhangú választással érettségének, és tiszteletreméltóan köszörülte ki azt a csorbát, a melyet a megelőző zavaros lelkészválasztások ejtettek jó hírnevén. Adja Isten, hogy a békesség és az egyetértés állandó fészket rakhasson Makádon, s hogy a gyülekezet megtalálja új lelkipásztorában íSLZt^ £1 kit keresett ! Orgonaavatás. A vizmári (Borsodm.) ref. társegyház a mult hónapban avatta fel Országh Sándor által épített új orgonáját. Az istentiszteleten Karay Géza laki lelkész mondotta a felavató imádságot, Bodnár Béla zilizi lelkész pedig az alkalmi egyházi beszédet. Templomavatás. Az Abauj vármegyei Ongá ref. egyházközsége a mult hónap 27-én avatta fel új templomát. A felavatást Révész Kálmán esperes végezte, s az istentiszteleten rajta kivül Ujj József, Kovács István, Papp József, Beke András és Veress Tamás egyházmegyei lelkészek szolgáltak. Föl oszló evangelikus esperesség. A VI. sz. kir. városi esperesség, melynek kötelékébe Kassa, Eperjes, Bártfa, Kis-Szeben, Lőcse és Késmárk ősi virágzó evangelikus egyház községei tartoztak, és a mely esperesség 1614-től a XVIII. század derekáig sziiperintendenczia volt, föloszlik és az egyházközségeket a földrajzilag kedvezőbb fekvésű esperességekbe kebelezik be. A föloszló esperesség deczember 13-án Kassán tartja utolsó gyűlését, ugyanakkor fölosztja vagyonát, ós mintegy 2000 koronás ösztöndíjalapítványt tesz az eperjesi theologia javára. A tiszántúli ref. egyházkerület f. hó 1-én fejezte be nov. 29-én megkezdett üléseit. A gyűlés utolsó napján az iskolai bizottságok jelentései és kisebb fontosságú gyülekezeti ügyek kerültek elintézés alá. Dóczy Imre középiskolai felügyelő alapos jelentésben számolt be a középiskolák anyagi és szellemi viszonyairól, s a jelentésből örömmel győződött meg a kerület a felügyelete alatt álló iskolák szép fejlődéséről. Elrendelték a bécsi béke háromszázados emlékünnepélyének iskolai megtartását ; örvendetes tudomásul vették a máramaros-szigeti