Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

fordítása, a mely most már sajtókész. A további évekre előjegyeztettek : Pokoly Józsefnek a reformáczió magyarországi hatását tárgyaló műve; Melanchton: Loci praecipui theologici czímű reformátori munkájának fordítása dr. Pruzsinszky Páltól; végül többek óhajtására tervbe vétetett Augustinus Confessiones cz. klasszikus művének lefordítása, a mire dr. Hegedűs István kéretett föl. Mindezen művek megbiráltatására, illetve a fordítások átvizsgáltatására a titkár fölhatalmaztatott. Az Egyháztörténeti Adattár-nak 1905-ben a IV-ik kötete jelenik meg Stromp László szerkesztésében, az eddigi terjedelemben és modorban. A Húzi Kincstár sorozatába 1905-re felvétetett Raffay Sándor pozsonyi theol. tanár Jézus példázatai cz. művének első kötete; továbbá Csizmadia Lajos pápai theol. tanár megbízatott, hogy fordítsa le Hastings: The problem of the ages cz. hitvédelmi munkáját. Bírálatra fölvétettek Futó Zoltán szentesi és Tótfalusi József marosvásárhelyi ref. lelkészeknek fölajánlott művei. A Házi Kincstár szerkesztésével az újvidéki gyűlés határozata értelmében a titkár bízatott meg. A Koszorú-sorozatból 1905-ben szintén kiad a Társaság tíz új füzetet. A szerkesztést a titkár végzi. A füzetek nyilvános pályázat útján az eddigi módon állíttatnak elő. A folyó ügyek során örömmel vette tudomásul a választmány, hogy Szilassy Aladár és Bernát István az újvidéki felolvasások után járó 39—39 K tiszteletdíjukat, dr. Kiss Áron pedig a Török Pál életéért járó 950 K írói díját a Társulat Károli-alapjának ajándékozták; s hogy a református zsinatot megnyitó istentisztelet perselypénzót, 123 K 82 fillért a rendezőbizottság Petri Klek indítványára szintén a Károli-alapnak ajándékozta. Az újvidéki közgyűléstől áttett Székely József-féle indítványt, hogy márczius első vasárnapja egyházfőhatósági rendelkezés útján a folyó évi példára állandó biblia -vasárnappá tétessék s a templomi perselypénzek a Bibliai Lexikon alapjára fordíttassanak, a választmány Baksay Sándor indítványára azzal a változtatással terjeszti a közgyűlés elé, hogy konventi rendelet útján advent első vasárnapján minden prot. templomban a Bibliáról szóljon a predikáczió, s a templomi perselypénzek a létesítendő Magyar Bibliaterjesztő Társulat alapjára fordíttassanak. A pénztárnok jelentéséből sajnálattal értesült a választmány arról, hogy közgyűlési határozat folytán az ügyésznek törvényes behajtás végett 14,405, azaz tizennégyezernégyszázöt korona értékű hátralékot kellettátadni, a minek behajtása november óta folyamatban van ; ezenkívül a pénztárnok 606 olyan tagot volt kénytelen felszólítani, a ki a jelen és a mult évről a tagsági díját még nem fizette be. A választmány az eljárást helyeslő tudomásul vette, mi meg hozzátehetjük, hogy mennyivel előbbre volna Társulatunk, ha az ilyen rosz fizetőkkel nem kellene vesződnie ! Még néhány csekélyebb fontosságú ügy elintézése után az ülés véget ért. Tudósító. MISSZIÓÜGY. Egy angol pap a magyar egyházi viszonyokról. Dr. Matthews, a reformátusok világszövetségének titkára, november 10—20-ig Budapesten időzött s ez idő alatt csaknem minden este beszélt itt és ott. Egyik hűséges hallgatója több előadását megfigyelte s azokról jegyzeteket tett, a melyeket érdekes és tanulságos voltuk miatt olvasóinkkal is sietünk megismertetni. Első beszédét a zsinaton tartotta. Másodikat a Kálvin-téri ref. templomban. Harmadikat a református ifjúsági egyletben nov. 15-én. A református ifjak egyesületében körülbelül ezeket mondta: A jog és kötelesség érzete nem minden ember lelkében egyenlíti ki egymást. Legtöbb embernél. a jog mindig több, mint a kötelesség, s ezért nem mennek jól a dolgok a társadalomban. Önök, ifjú barátim, ne gondolkozzanak sokat jogaikról, hanem inkább a kötelességeikről. Az ifjúság nagy kincse egy nemzetnek, különösen az az ifjúság, a mely ismeri kötelességét s mely el van telve krisztusi eszményekkel. Mert a krisztusi eszmények nagy egyházi kötelességeket rónak az ifjúságra, de egyszersmind nagy feladatokra képesítik az ifjakat. Segítsék önök az egyházat. Kezdjék el azt a munkát, a mit még más nem végzett és pedig rögtön. Az egyházban sok dolog marad elintézés nélkül, mert az emberek nem gondolnak reá. G-yűjtsenek gyermekeket magok körül s kezdjenek vasárnapi iskolát azokkal. Vigyék be a Bibliát a gyermekek lelkébe. Bibliaolvasásra hívjanak másokat is. A Biblia nagy dolgokra képesítő erőtáplálék és lelki eledel. Félórai imaórára csaknem mindennap egybe lehetne jönni. Krisztus ügye sokkal többet veszít azok által, a kik nem gondolnak vele, mint a kik ellenkeznek vele. Ne veszekedjünk másokkal, hanem kezdjünk egyházépítő keresztyén munkát. Ha Magyarország nagy akar lenni, a keresztyén ifjúság által lehet naggyá. Ma Magyarország az, mivé a mostani öregek tették; de a jövő Magyarország hogy milyen legyen, az a mai ifjúságtól függ. Ha az ifjak léhaságba és hitvány bűnökbe merülnek, Magyarország nem lehet nagy, nem haladhat előre; csak tengődik és vergődik. De ha komoly keresztyén életet kezd, akkor felemelkedik. Ne jogról, de kötelességről beszéljenek azért, s a főkötelesség ez: mindent megtenni, a mit csak tudunk, a krisztusi eszméknek, a keresztyén hitnek és életnek terjesztésére. Minden keresztyén ifjúnak miszszionáriusnak és apostolnak kell lenni, a krisztusi hit és szeretet misszionáriusának és apostolának. A skót misszió termében dr. Matthews nov. 16-án Déloroszországról tartott előadást. Ebben elmondta, hogy Tiflisz felett van egy ú. n. szibériai fogság. Ez abból áll, hogy 10—20 elítéltet behelyeznek egy darab földre, mely földön semmi épület és semmi élelem. Csak abból élnek, mit jószívű emberek belopkodnak nekik, házat pedig magok építenek magoknak, szerszám nélkül. O maga is bement egy ilyen helyre éjfél után 1 órakor, hová 15—20 embert vittek azért, mert imádkoztak, bibliát olvastak. Ezek a szegény elítéltek az első két évben csak a körmükkel vájt lyukakban laktak s úgy néznek ki, mint élő csontvázak. E nagy szolgasághoz képest Magyarországon minden tekintetben s így vallás tekintetében is valóságos