Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

rendszerének a múlttal való történeti összefüggése és eredetisége között. A múlthoz való viszonyában kora felvilágosodásnak a gyermeke, de egyúttal annak a betetőzője. Észkritikája erre a három kérdésre felel: mit lehet megismernünk ? mit kell tennünk ? és mit lehet hinnünk ? Az elsőre nézve az ismeret határainak megvonásával a tapasztalati tudomány megállapítója, a másodikra nézve az ember személyes méltóságában gyökerező erkölcsi törvény hirdetője, s a harmadikra nézve a hit és a tudomány összeegyeztetője. Új és eredeti gondolata az ismeret határainak megvonása, az erkölcsi élet meghatározása s a gyakorlati posztulátumok felállítása. Nála a bölcselet többé nem „Isten- és világtan", hanem az emberi szellem életnyilvánulásainak a tudománya. E bölcseletnek nagy jelentősége van a theologiára is. Az ismeret elhatárolásával új alapot adott a dogmatikának, a melyben ma már helye nincs a Hackel-Ladenburg-féle könnyelmű határsértéseknek. A hit Kant szerint önálló lelkiismereti meggyőződés, s erről az oldalról Kant valóban „a protestantismus philosophusa". Továbbá Kantnak felséges felfogása az erkölcsi életről máig is érvényben van. Jótékony hatását érezte a Schiller-Goethe-féle klasszikus költészet s a porosz hivatalnoki és tisztikar páratlan kötelességtudata. A lelkiismereti törvénynek, mint feltétlen érvényű normának elfogadásán alapul az ember méltósága, s a kölcsönös tisztelet, bizalom és szeretet érzetében az emberi társadalom méltósága. Azt sem szabad ügyelem nélkül hagynunk, hogy Kant erkölcsi életfelfogása a keresztyénségben gyökerezik s így az ő gondolatai a ker. apologetikának drága kincsei. „Csakis annyiban appellálhat a keresztyénség az ember lelkiismeretéhez, a mennyiben annak vallása erkölcsileg van meghatározva s viszont annak erkölcsisége a vallásos hit alapján épiil fel." De Kant bölcselete kiegészítésre és helyesbítésre is szorul korunk theologiájában. Nem általános észszerű morálra van szükségünk tiszta értelemfogalmak alapján, hanem olyan erkölcsi ismeretre, a mely az emberiségtörténeti életében gyökerezik. S aztán Kant nem értette meg teljesen a hitet vagy a vallást, sem tárgyi, sem alaki oldaláról. A vallás nem az észszerű gondolkodás produktuma, hanem az emberi közösségi élet fejleménye, s ez alapon a vallásbölcselet feladata a történelem folyamán kifejlett vallásos élet analyzálása. A Krisztus isteni kijelentését a mi erkölcsi lelkiismeretünkre való hatásában kell feltüntetnünk, s akkor tárgyilag gazdagabb vallásos hitet nyerünk a Kanténál. Kant a bölcseletet módszeressé tette, s kevésbbé új bölcseletet, mint inkább új bölcselkedést tanított. Ez oldaláról Kant bölcselkedése máig is az újabb theologia „magistere", mert a rendszeres theologiának élő viszonyban kell állania a bölcselet gondolatvilágával. Íme így ünnepelte a német prot. theologia is Kant halála első évszázados fordulóját! Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Protestáns Árvaházi Képes Naptár megjelent az 1905-dik évre is. Szerkesztője Kenessey Béla, a kinek szerkesztői és írói ízlése a 31-dik évfolyamra is kitűnő népies naptárt állított elő. A szokásos naptári rész mellett, melyből most se hiányzik a kedvelt „Kis Biblia", bőséges irodalmi rész gazdagítja a Naptárt. Csinos versek olvashatók Lampérth Gézától (Az imádság), Sántha Károlytól (A könyvek könyve), Ladányitól (Hol a szemben), Nagy Vinczétől (Harangozó), Tóth Istvántól (Intések), F. Varga Lajostól (Vallomás), V. Sipos Idától (Házszentelés), Forgács Endrétől iPanaszok), Bernáth Lajostól (A döntősöd nagy fák), Varjas Jánostól (Édes apám), Juhász Sándortól (Mátyás fája), Osváth Kálmántól (Czipruslombok). Képpel díszített rövid életrajzok olvashatók Jókai Mórról, Baksay Sándorról, Perlaky Elekről, Gencsy Endréről, Stanleyről, Krügerről stb. Elbeszéléseket, rajzokat és történeteket írtak a Naptárba Pokoly József (Bocskai támadása), Forgács Endre (Hármas menyegző), Turai Sándor (Életczélok), Hörk József (Egy történetíró regénye), Juhász Sándortól (Szomorú karácsony), Várnai Sándor (Szegény ember dolga). Tartalma ismertető czikkek olvashatók (szép képekkel díszítve) Japánról éfs népéről (13 illusztráczióval), az orosz-japán háborúról (25 képpel) Ezeken kivül még 8 önálló kép. ügyes gazdasági és háztartási kalauz és számos apróság található a valóban gazdag és változatos tartalmú Naptárban, a melynek egy protestáns család asztaláról ós mestergerendájáról sem volna szabad hiányoznia. Tömeges terjesztését melegen ajánljuk minden lelkész, tanító és előljáró munkás szeretetébe. A ki az ilyen munkát terjeszti, az először is egészséges lelki táplálékban részesíti a népet és elvonja annak figyelmét a lélekmérgező szocziálista és klerikális naptáraktól; azután meg jótékonyságot is gyakorol, mert a Naptár tiszta jövedelme az Országos Protestáns Árvaház javára szolgál. A Naptár ára (nagy terjedelméhez viszonyítva) jutányos, mert csak 60 fill.; kiállítása csinos. Megrendelhető Hornyánszky Viktornál Budapesten. „Ref. Zeneközlöny." Érdekes újévi ajándékban fog részesülni 1905. jan. 1-én a hazai ref. tanító és orgonista-világ s általában a ref. egyházi ének- és zeneirodalom. Eenti czímmel ugyanis egy, eddig teljesen új ösvényt taposó s havonként megjelenő zenemű-folyóirat fog megindulni Sárospatakon ifj. Fövenyessy Bertalan ref. orgonista szerkesztésében és kiadásában. A hozzánk beküldött programúiból kiemeljük a következő pontokat: A Ref. Zeneközlöny czélja a ref. egyházi ének és zene müvelése. E czél elérhetése végett három rovatot nyit, u. m Orgona, Énekkar és Iskola. Az Orgona-rovat tartalmazni fogja a ref. egyházi énekeket, különböző hangnemekben, orgonára kidolgozva. Fősúlyt helyez a rovat a régiek mellett az új dallamok közlésére is, hogy már jó előre módjában legyen minden orgonistának elkészülni az új énekek orgonázásával. Az Orgona-rovat továbbá minden számban a templomi orgonázásnak megfelelő, eredeti elő- és utójátékokat fog nyújtani. Az Énekkar czímű rovatot templomi s temetési énekek négyes karú lététéi fogják kitölteni. Minden szám Énekkar-rovata tartalmazni fog egy-két új dallamot is négyes férfi- vagy vegyes-karra kidolgozva. A téli számok mellékletei hazafias,- nép- és könnyebb műdalokhoz juttatják énekkarainkat, Az Iskola-rovat feladata megkedveltetni a népiskolai növendékekkel az összhangzatos éneklést. E czélból közölni fog két vagy három hangra írt