Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

Bizonyára ha magán Virág Mihály püspökön áll, zárva maradtak volna a papi gyűlések ajtai a világiak előtt — etiam porro, quoacl Ecclesia in terris erit. A haladó időnek kerekeit azonban ő sem köthette meg, s a kornak előretörő szelleme előtt meg kellett hajolnia Az a mozgalom, mely túl a Tiszán már 1765-ben meg indult a püspökválasztásba közvetlenül befolyni akaró világiak részéről, a mi kevés számú világi urainkat is körébe vonta, s ezek csak az alkalmat várták, hogy az egyházkormányzásba befolyásuknak tért hódítsanak. Az alkalom Darvas József halálával megérkezett s ők siettek is a maguk előnyére felhasználni azt. Az eszes, mozgékony Vechelius János mesterkedésére sikerült nekik a már elaggott id. Ráday Gedeon s a messze Bécsben lakó gróf Teleki József helyett Beleznay Miklós generálist kéretni fel Virág Mihály által a főkurátorságra. Belezna}T

eleinte nem volt hajlandó azt elfogadni; gradusa, statusa és officiuma oly akadálynak látszék, a melyek miatt a kívánságot nem vélé teljesíthetőnek. Ismételt megkeresés után azonban és hosszas rimánkodásra végre engedett a püspök s vele levő urak kérésének, de csakis azon feltétel alatt, ha .a királyné megengedi neki — mint katonának — a főkurátorság elvállalását. Az engedély megjött, de ugyanakkor a halálharang is megkondult a dunamelléki egyházkerületben a papi kormányzat fölött. Beleznay mindjárt kezdetben érthetőleg jelezte, hogy ő nem csupán a kurátori czimet akarja viselni, hanem a hivatalának megfelelőleg az eklézsia gubernálásában és konzerválásában is részt akar venni, sőt részt akar adni másoknak is. Ugy is lett. Földváry László. KÖNYVISMERTETÉS. Török Pál élete. írta dr. Kiss Áron, kiadta a M. P. I. T., nagy 8-ad rétben 280 1., arczképpel. Ára 4 kor. Budapest, 1904. Hornyánszky Viktor nyomása' és bizománya. Ebben a könyvben szerző egy igazi kálvinista pap élettörténetét beszéli el. Török Pál pap minden ízében. Pap, a ki egyházának él, paptársai képzettségének emelése által új reformáczióra tör, egyházi irodalmat csinál. Pestet az egész református egyház középpontjává teszi. Egyházközségét Báthory után még egyszer megalapítja, benne középiskolát állít. Egyházkerületének theologiai intézetet ajándékoz. S egy egész élet öntudatos munkásságával törekszik az egységes nemzeti református egyház létrehozásán. De tragikuma, hogy az igéret földére már be nem lép. Az én munkám, írja tovább szerző az Előszóban, e nagy pap élete folyásának egyszerű elbeszélése. Összegyűjtöttem, a mit Török Pál és kora ismertetésére fontosnak tartok. Forrásaim nemcsak a hivatalos iratok, jegyzőkönyvek s az egyházi levéltárak, hanem Török Józsefnek még csak 100 tallér adatott uti- s egyéb költségül; 1763-ban pedig a keresztyéni charitativa oblatióból, közügyünknek Bécsben folytatására felmenőknek Ráday Gedeon kezéhez 877 frtot admanuált aranyban és ezüstben Virág Mihály; a melyhez a solti tractusból hármas aranyokban Pataj 14, Solt 10, Dömsöd 12, Szabadszállás 12, Vecse 7, Szalkszentmárton G, Laczháza 4, Tass 3 aranyat és 4 frtot, Fülöpszállás 10 frtot conferált.-Kunszentmiklós restált Pál munkái s főként Török „Leveleskönyv"-e, melyet a hozzáírt levelekből s az ő saját irataiból állítottam össze. E levelek nagyon becsesek. Török a középponton élt, maga is vezető egyéniség volt, levelezett kora nagy protestáns férfiaival s a külföldi (svájczi, skót, hollandi, német, franczia) előkelő papokkal és egyházi írókkal. Én betöltöttem feladatomat, hogyha a már-már elmosódó adatokat megmentenem sikerült, s ha a rendelkezésemre álló források után bizonyos közvetlenséggel beszélhetem el a Török Pál életére és korára vonatkozó eseményeket. Átolvasva Kiss Áron könyvét, mindenekelőtt azt állapítom meg. hogy az többet nyújt a valóságban, mint a mennyit a fentebbiekben ismertetett Előszóban igér. Meleg közvetlenséggel és meglepő könnyedséggel beszéli el Török életét születésétől haláláig. Vonzó rajzában szemeink előtt serdül föl, fejlődik ki, izmosul kimagaslóvá Török hatalmas egyénisége. Gyermekkora, selmeczi és debreczeni tanulóévei, kisújszállási rektorsága és kisújszállási papsága megannyi élőképben vonulnak el lelki szemeink előtt. Pesti papsága, az „Egyházi és Iskolai Lap"-nak alapítása, a pesti ref. theologiai intézet alapítása, az egyház alkotmányáért folytatott küzdelem és az 1859. évi patentális harczok szintén eleven rajzai Török mind szélesebb körre kiható munkásságának, a mely évről-évre jobban összefonódik a református egyház közéletével. Törököt 1860-ban püspökké választja egyházkerülete s ezzel egyéniségének súlya még inkább növekszik és addigi alkotásai nemcsak tovább fejlődnek, hanem új alkotásokkal gyarapodnak Az 1855-ben megnyitott theologiai intézethez Török alkotó szelleme 1859-ben új kulturális intézményt csatol: a pesti református főgimnáziumot, melynek megalkotásában Gönczy Pál a Török jobb keze. Ennek az intézetnek gazdájává azonban már nem a dunamelléki egyházkerületet, hanem a rohamosan fejlődő pesti egyházat tette Török bölcsesége. Mert az egyházkerülettel s kivált az intézete révén érdekelt Kecskeméttel Töröknek eleinte a theologiai intézet jogi megszilárdítása végett is nagy harczot kellett megvívnia, a mely azonban a pesti theologia diadalával végződik. Dunamelléknek ez a húzódozása a pesti theol. intézettől Törököt arra sarkalja, hogy az intézet számára hazánkban és külföldön egyesektől gyűjtsön alapítványokat, a melyek közül legnagyobbak a Szemere-, Borsos Szabó-, Csontos-, Pálóczy Horváth-, Baldácsi- és Roboz-féle alapítványok és a tekintélyes külföldi alapítvány, a melyet Svájczból, Skócziából és Francziaországból nagy fáradsággal, évekig tartó nagy kitartással szedegetett össze Török vasszorgalma. Nagy szeretettel dajkált theologiai intézetét a hatvanas években még két fontos alkotással ajándékozta meg Török: helyiséggel ós könyvtárral. A helyiséget, mely azóta sem változott, csak két ízben néhány szobával és tanteremmel bővíttetett, Török a pesti egyház telkén s annak segítségével 1862-ban építtette; a könyvtárt, a maga idejében méltán nagybecsű Ráday-könyv-