Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

A külföldi református egyházalkotmányokat ismertető I. rész egyik fejezetben a Zwingli-Bullinger-, a Kálvin-féle svájczi és a Lasky János-féle lengyel egyházszervezet képe tárul elénk; egy másik fejezetből a franczia református egyházszervezetet ismerjük meg; azután a skót református egyház zsinatpresbiteri rendszerét mutatja be; majd a németalföldi egyházszervezet ismertetése következik; tovább a német egyházak presbiteri szervezetének ismertetésére tér; végül a lengyel református egyházszervezet zárja be a külföldi református egyházalkotmányok összefoglaló ismertetését. A mit ezekben nyújt a szerző, az hű, igaz és minden tekintetben helytálló. Rövid, de nem hézagos; e mellett elég jellegzetes. Kár azonban, hogy az amerikai reformátusok egyházalkotmányának ismertetését kihagyta a szerző. Kár tudományos szempontból; mert így a könyve egyházalkotmánytörténeti szempontból nem teljes ; mert az amerikai református egyház a kálvini reformácziónak egyik legnagyobb és legegészségesebb hajtása. Kár gyakorlati szempontból, mert nekünk magyar reformátusoknak, a legutóbbi egyházi fejlemények folytán, az amerikai református egyházakkal (a reformed és a presbyterian church) van a leggyakorlatiasabb és legközvetlenebb érintkezésünk. A munka II. része a magyarországi református egyházak presbiteri szervezetével foglalkozik, még pedig előbb ismertetőleg, azután birálatilag. Az ismertető részlet felöleli a magyar református egyház szervezkedő zsinatait a XVI. században (egervölgyi hitvallás, tarczal-tordai zsinat, debreczeni (1667) zsinat, csengeri zsinat, herczegszőllősi kánonok, felsőmagyarországi czikkek); majd a XVII-dik századbeli szervezkedés rendjén áttekinti a komjáti kánonokat és részletesen ismerteti a geleji Katona-féle kánontárt; azután a XVlII-dik századbeli szervezkedés során ismerteti a bodrogkeresztúri konvent hatását, a küriarchia és hierarchia harczát a tiszántúli egyházkerületben s az 1791. évi budai zsinat munkálatait ; végül a XIX. század zsinatjai és egyházszervező törekvései rendjén az 1881. évi debreczeni és az 1891. évi budapesti zsinat alkotásait ismerteti. A könyvnek ez a része is történeti ismertetés és bár röviden összefoglaló, de nem hézagos, elég hű és jellemzetes. Ám a mi ezután következik, az a könyvnek bírálati, eredeti része és a szerző egyházjogi egyéniségének kifejezője s ebből a szempontból a munkának legérdekesebb és nagyon időszerű részlete. Bírálatát összehasonlítással kezeli az illusztris szerző s röviden fölmutatja az erdélyi és a többi egyházkerület közötti szervezeti különbségeket (154—-156. 1.). Az összehasonlítás nagy részben az erdélyi szervezet javára esik; helyesli, hogy Erdélyben a felsőbb szervezetek és tisztviselők nem a presbitériumok közvetlen választásából állíttatnak össze ; helyesli az egyes elnökséget; helyesli az egyházmegyei és egyházkerületi igazgató-tanácsokat, mint az adminisztráczió szerveit. Fejtegetése végén némi önérzettel kérdi: „Vájjon az erdélyi szervezet mindenben elvetendő e, avagy a Királyhágón inneni egyházszervezet minden egyes pontjában kifogástalanul presbiteriális alapokon nyugszik-e?" -A feleletet a következő pontban a mai szervezet bírálatában adja meg. Ez a felelet nem egészen kedvező. Hiba a négy kerület szervezetében, de az erdélyiben is, hogy ott a kántor-tanítók és tanárok, az erdélyiben a patronusok és az összes tanárok gyülekezeti választás nélkül, vagy képviseleti alapon, vagy személyi jogon helyet foglalnak a presbitériumban. Hiba, hogy a négy egyházkerület a paritásra, a világiak ós lelkészek egyenlő számára oly nagy súlyt fektet, hogy még az elnökséget is kettősé teszi. Bartók szerint a paritás nem tartozik a zsinatpresbiteri rendszer lényegéhez. Hiba továbbá Bartók szerint az is, hogy az egyházmegyéken és az egyházkerületeken nincs igazgató-tanács, a mi pedig az egyházi adminisztrácziónak nagyon javára van. A legújabb egyházi törvénytervezet ellen is az a lényeges kifogása, hogy az öt egyházkerület bensőbb uniójára semmi kilátást nem nyújt. „Erdély védi a maga 8. §-át, a többi kerületek mereven ragaszkodnak a maguk roszszul értelmezett presbiteri rendszeréhez, a lokális presbitériumokra ruházott választási jogok fenntartásához, a nem mindig keresztülvihető merev paritáshoz és fattyúhajtásához, a kettős elnökséghez, mely mint elv fészkelte be magát tisza- és dunavidéki testvéreink egyházalkotmányi rendszerébe." El kell ismerni, hogy a Bartók könyvének biráláti részében sok érdekes, tanulságos s néhány megszívlelendő észrevétel is van, a mely gondolatot kelt, eszméltet, nem egyszer ellenmondást kelt; de sohasem bántó, nem szenvedélyes, nem elfogult. Könyve egészben véve értékes, a mellett érdekes és időszerű munka, a melyet haszonnal és tanulsággal forgathat mind az egyházi törvényhozó, mind az egyházalkotmány iránt érdeklődő bármely művelt egyházi ember, lelkész és világi egyaránt. Sz. F. IRODALOM. A magyar költészet kis kincsesháza. Népiskolai használatra összeállította Endrödi Sándor. Az Athenaeum kiadása. Ára 2 K 40 fillér. EndrŐdinek A magyar költészet kincsesháza czímű nagyszabású antologiája nélkülözhetlen segédkönyve az irodalomtörténet tanításának és a középiskolák ifjúságának egyik legkedvesebb könyve. Ám a benne felhalmozott anyag nagyságánál és a költemények tárgyánál, nívójánál fogva a népiskolák tanulói nem használhatták. Mostani antológiáját ezekre való tekintettel állította össze Endrődi. Még pedig rendkívül ügyesen, a mennyiben a legjobbat, de egyszersmind a legegyszerűbbet is adta. A mit már a gyermek is megérthet, a miben már az apróbbak is gyönyörködhetnek. Gyűjteményét: Istenről, hazáról; A tűzhely körül; Erdőn, mezőn; Dalok; Tanító versek; Képek az életből és Történetek czímű cziklusokra osztotta. Ezekben színe-javát